PROFILPELAJAR.COM

	Különös házasság
	1951-es magyar film
	Benkő Gyula a film főszerepében
Rendező	Keleti Márton
Alapmű	Mikszáth Kálmán: Különös házasság
Műfaj	filmdráma
Forgatókönyvíró	Háy Gyula
Főszerepben	Benkő Gyula; Gábor Miklós; Rajczy Lajos
Zene	Szabó Ferenc
Operatőr	Hegyi Barnabás
Vágó	Zákonyi Sándor
Hangmérnök	Rónay Gyula
Jelmeztervező	Nagyajtay Teréz
	Gyártás
Gyártó	Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar
Játékidő	105 perc
Képarány	1.37 : 1
	Forgalmazás
Bemutató	1951. február 18.
Korhatár	12 év
	Kronológia
Kapcsolódó műsor	Különös házasság (televíziós sorozat)
	További információk
	IMDb; PORT.hu;
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk az 1951-ben készült filmről szól. Hasonló címmel lásd még: Különös házasság (egyértelműsítő lap).

A Különös házasság Mikszáth Kálmán azonos című regénye alapján, Keleti Márton rendezésében készült 1951-es magyar játékfilm. A film a korszak politikai rendeltetésű filmgyártásának ikonikus darabjaként készült, s tragikus szerep jutott neki a sztálinista rezsim egyházellenes propagandájában. A film eredetileg színes volt, azonban a Ludas Matyi című filmhez hasonlóan ez is olyan anyagra készült, amely hamar elveszítette színtartalmát.^[1]

Cselekménye

Buttler János gróf iskolai szünidőre siet haza, szüleihez és szerelméhez. Útközben megpihennek Dőry báró házában, ahol Jánost fondorlatos módon csapdába ejtik. Hamis tanúk jelenlétében erőszakkal összeesketik Dőry báró várandós lányával. Az eskető pap a születendő gyermek apja. Bár Buttler, családja és barátai mindent elkövetnek, hogy a házasságot érvénytelenítsék, a római katolikus egyház és a bécsi udvar tekintélyét féltve ezt nem engedi. Buttler János és szerelmese ezért más utat választanak a váláshoz.

Szereplők

Benkő Gyula – Párdányi Buttler János gróf
Gábor Miklós – Bernáth Zsiga
Rajczy Lajos – Dőry István báró
Temessy Hédi – Dőry Mária
Tompa Sándor – Horváth Miklós
Örkényi Éva – Horváth Piroska
Somlay Artúr – Fischer érsek
Pécsi Sándor – Medve Ignác, doktor
Szabó Sándor – Szucsinka plébános
Major Tamás – jezsuita
Gobbi Hilda – Szimácsiné
Uray Tivadar – Fáy István főispán
Rajnai Gábor – Pereviczky ügyvéd
Kemény László – Kövy professzor
Bihari József – Csősz
Sulyok Mária – Császárné
Ungváry László – Metternich
Kozák László – Vidonka Józsi
Ruttkai Éva – Katica
Gózon Gyula – Bernáth
Berky Lili – Bernáthné
Szakáts Miklós – Jeszenka
Balázs Samu – Kanonok
Bodnár Jenő – Kanonok
Mátray József – Kanonok
Szegedi Szabó István – Kanonok
Tapolczay Gyula – Kanonok
Zách János – Kanonok
Márkus László – A film elején a végzős diákok egyike
György László – A film elején a végzős diákok egyike
Csákányi László – Pap
Sinkovits Imre – Medve doktor halála után, aki a tömegben felkiált, hogy "Nem!"
Farkas Gyula – Medve doktor halála után, aki a tömegben azt mondja, hogy: "Meg a papokéit!"
Dénes György – Egyik nemes úr
Gonda György – Varga Gergely hajdú
Gálcsiki János – sárospataki diák, Párdányi Buttler János és Bernáth Zsiga barátja
Vándory Gusztáv – a pap, aki a tanúkat hívja be a tárgyalásra
Szatmári István – János és Zsiga szövetségese

További szereplők

A film politikai háttere

A film készítése idején, 1950-ben javában zajlott a sztálinista pártállam leszámolása a katolikus egyház ellen. Mindszenty József prímás, esztergomi érsek ekkor már közel két éve (1948. december 26. óta) fogságban volt. Mindszenty perében még csak súlyos börtönbüntetések születtek, azonban a pártállami terrorgépezet készült az egyházi vezetők, illetve papok, szerzetesek és más „klerikális reakciósnak” bélyegzett személyek elleni leszámolás második, súlyosabb hullámára. E második hullámot a Grősz József kalocsai érsek, Mindszenty bebörtönzése idején a magyar katolikus egyház feje elleni 1951-es per fémjelezte. Mikszáth Különös házassága, mint eredetileg is erősen antiklerikális regény megfilmesítése a pártállam ideológiai- és propagandacéljait szolgáló filmipar részéről teljesen beleillett az antiklerikális perek előkészítő-, illetve kísérőpropagandájába, illetve annak fontos, hatásos elemét nyújtotta. A filmet 1951. február 18-án mutatták be, Grősz József kalocsai érsek és más egyházi vezetők letartóztatására három hónappal később, május 18-án került sor. A Grősz-pernek legalább 24 mellékpere volt, melyekben összesen mintegy 200 embert ítéltek el a különböző bíróságok, közülük 15 személyen végrehajtották a halálos ítéletet.^[2] Más adat szerint a Grősz-per 27 mellékperében csaknem 30 embert ítéltek halálra, 17 ítéletet végre is hajtottak. Több letartóztatott belehalt a kihallgatások során alkalmazott kínzásokba.^[3]

A politikai funkciójú film céljai érdekében a forgatókönyv és a dramaturgia még erősen fel is nagyította a Mikszáth regényében eredetileg is radikális forradalmi, antifeudális és főleg antiklerikális üzenetet. Ennek érdekében a regénybelihez képest leginkább Medve doktor szerepét növelték meg, kissé a cselekményt is megváltoztatva, alakját Bernáth Zsigáéval együtt „a bűnös régi rend” fővádlójának és a forradalom szócsövének téve meg. A Szucsinka plébános fiktív, Mikszáth által kitalált leány-megrontási ügyére alapozott regény propagandacélú megfilmesítése különösen illett az antiklerikális koncepciós perhullámra lényegében megrendelést adó pártvezetés azon iránymutatásához, hogy a közvélemény szemében a katolikus papság életformáját „erkölcsi mocsárként kell ábrázolni”. Révai József a Magyar Dolgozók Pártja Titkárságának 1951. május 4-i ülésén az egyházpolitika módosításáról ismertetett tervezete ezt szó szerint fogalmazta meg: „d. A pernek bizonyítani kell, hogy a szerzetesrendek és tagjaik erkölcsi mocsárban éltek”.^[4] Az útmutatás nyomán a Grősz-féle főperhez kapcsolódó pálos szerzetesek mellékperében „a koncepció szerkesztői a gellérthegyi Sziklakápolnában a szerzetesek által folytatott szexuális, homoszexuális orgiákat találtak ki”.^[5] A regény cselekményének további elemei, melyek ideális megfilmesítési nyersanyaggá tették a koncepciós perek propagandatámogatására, hogy egyrészt központi konfliktusa egy nagy per formájában jelenik meg az egyházi hatalom és a főhős között, másrészt e per egyik negatív főszereplője egy püspök, akinek alakját a filmben már esztergomi érsekké változtatták. Révai tervezetének fő eleme a püspökök démonizálása: „Jelenleg a döntő: A püspökök leleplezése a nép színe előtt”.^[6]

Ágotha Tivadar, a film bemutatása és a Grősz-per évében a Veszprémi Püspöki Szeminárium kispapja 1951. november 18-án a szeminárium Pázmány Önképző Körében tartott előadásában elemezte a regény és a film hiteltelenségét. A hiteles forrásokkal szembesítve bemutatta, hogy már a regény is meghamisította a tényeket, és alaptalanul vádolta a katolikus egyházat, illetve, hogy már Mikszáth is tudatosan kora antiklerikális politikájának kiszolgálásaként írta művét néhány évvel a polgári házasság bevezetése után. Rámutatott az év elején bemutatott film hamis propagandisztikus jellegére és arra, hogy a rezsim milyen sikeresen használja a filmet katolikus egyház elleni propagandája céljaira Keleten és Nyugaton, a Szovjetunióban és a cannesi filmfesztiválon egyaránt. Ágotha Tivadar ezért az előadásáért és egyéb vádak alapján hat év börtönt kapott.^[7]

A film főszereplői közül kettő is öngyilkos lett néhány éven belül: a rendszer egyik igazságtalansága, a színészeket is érintő kitelepítések ellen fellépő Somlay Artúr még 1951. november 10-én vetett véget önkezével életének, így a Különös házasság Fischer érseke lett utolsó előtti filmszerepe. Utolsó filmszerepe a Nyugati övezet című filmben volt, melyet 1951. július 10-én kezdtek forgatni és amit 1952 januárjában mutattak be. A filmben Dőry bárót játszó Rajczy Lajos 1957. május 22-én, 1956-os emigrációja után követett el öngyilkosságot.