Kökényszövő sodrómoly

Kökényszövő sodrómoly
Archips xylosteana
Archips xylosteana
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak
(Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Tagozat: Cossina
Altagozat: Cossina
Öregcsalád: Sodrómolyszerűek (Tortricoidea)
Család: Sodrómolyfélék
(Tortricidae)
Alcsalád: Tortricinae
Nem: Archips
Faj: A. xylosteana
Tudományos név
Archips xylosteana
L., 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kökényszövő sodrómoly témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kökényszövő sodrómoly témájú médiaállományokat és Kökényszövő sodrómoly témájú kategóriát.

A kökényszövő sodrómoly (Archips xylosteana) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrólepkefélék (Tortricidae) családjának egyik, hazánkban is honos faja.

Elterjedése, élőhelye

Ez a palearktikus faj egész Európában, valamint Ázsia északi részén egészen Japánig terjedt el. Hazánkban megtalálható mindenütt, de főleg a domb- és hegyvidékeken.

Megjelenése

Szárnya barnán tarkázott; a szárny fesztávolsága 14–22 mm.

Életmódja

Évente egy nemzedéke kel ki, a petecsomók telelnek át fatörzseken és vastag gallyakon. Tavasszal a kis hernyók az ágcsúcsok fakadó rügyeibe rágnak be. A kinyílt leveleket hámozgatják, majd a csúcsuktól kezdve hossztengelyükre merőlegesen felgöngyölítik őket, és a levélhenger védelmében táplálkoznak. A rajzás nyár elejére esik. A lepkék nappal többnyire a növények között tartózkodnak, és alkonyatkor kelnek szárnyra. A párzás egész éjszaka tart, közben a fák nedveivel, mézharmattal és más édes nedvekkel táplálkoznak.

A kökényszövő sodrómoly polifág faj. Számos lombos fán megél, de lágyszárúakon is képes felnőni. A tavaszi molylepkeegyüttes többé-kevésbé állandó tagja. Erdős vidékeken a gyümölcsösökben (alma, körte, szilva, cseresznye okozhat kisebb károkat, de érdemleges gazdasági jelentősége nincs.

Külső hivatkozások