PROFILPELAJAR.COM

Kék harcsa
	Illusztráció a kék harcsáról
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Pontyszerűek (Ostariophysi);
Rend:	Harcsaalakúak (Siluriformes);
Család:	Törpeharcsafélék (Ictaluridae);
Nem:	Ictalurus;
Faj:	I. furcatus;
Tudományos név
	Ictalurus furcatus; Valenciennes, 1840
Szinonimák
	Pimelodus furcatus (Valenciennes, 1840); Ameiurus meridionalis (Günther, 1864) (synonym); Amiurus meridionalis (Günther, 1864); Ictalurus meridionalis (Günther, 1864);
Elterjedés
	; Élőhelye Észak-Amerikában
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kék harcsa témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kék harcsa témájú kategóriát.

A kék harcsa (Ictalurus furcatus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának harcsaalakúak (Siluriformes) rendjéhez, ezen belül a törpeharcsafélék (Ictaluridae) családjához tartozó faj. A harcsaalakúak között Észak-Amerikában a legnagyobbra növő harcsafaj, melynek hosszúsága meghaladhatja a másfél métert.

Előfordulása

A Mississippi és mellékfolyóiban a Missouri, az Ohio, a Tennessee, és az Arkansas folyókban őshonos. Előfordulási területe délen Texas egyes részei, Mexikó, Észak-Guatemala és Belize. Nincs jelen Texas északnyugati és Panhandle nevű részén.^[1]^[2]

Hasonló fajok

Nagyon hasonlít hozzá a pettyes harcsa, és emiatt könnyen összetéveszthetőek, ráadásul Észak-Amerikában még az élőhelyük is fedi egymást. Megkülönböztethetőségüket az eltérő színezetük adja, hiszen az elnevezéséből adódóan a kék harcsa színvilága szürkéskék és testén nincsenek foltok. A farok alatti úszójában harminc feletti sugár található. Hasonlít rá még a törpeharcsa és a fekete törpeharcsa, de a pettyes harcsától és a kék harcsától eltérően, ezeknek a halaknak nem villás a farokúszója, hanem négyzet alakú és méretben is lényegesen kisebbek tőle.^[3]

Azonosítása határozóképlettel

A halak közeli rokon fajainak azonosításához nagy segítséget jelenthet az adott hal morfológiai tulajdonságainak pontos vizsgálata. Az alábbi táblázat a kék harcsa, a pettyes harcsa, az európai harcsa, a törpeharcsa, és a fekete törpeharcsa határozóképletét tartalmazza.^[3]^[4]

Tudományos név	Magyar név	pikkelyképlet	garatfogképlet	úszósugár hátúszó	úszósugár farokalatti
Ictalurus furcatus	Kék harcsa,	-	-	I/6	I/30-36
Ictalurus punctatus	Pettyes harcsa,	-	-	I/6	I/23-26
Silurus glanis	Európai harcsa,	-	-	I/2-4	I/77-92
Ameiurus nebulosus	Törpeharcsa,	-	-	I/6(7)	I/17-23
Ameiurus melas	Fekete törpeharcsa,	-	-	I/6(7)	I/17-22

Megjelenése

Tudományos nevét a görög Ictalarus magyarul macskahal és a latin furcatus magyarul villás szavakból képezték. Utalva ezzel a hal kinézetére és a villás farokúszójára. Teste hosszúkás a nagyméretű fejétől a farokúszójáig vékonyodik. Megjelenése robusztusabb, mint az európai harcsáé, de méreteit tekintve mégis elmarad európai testvére mellett. Mivel ez Észak-Amerika legnagyobb harcsája, ezért horgászlegendák szólnak és mítoszok szövődnek óriási méretű példányairól. A fogási eredmények alapján azonban a kék harcsa másfél méteresnél nem nő nagyobbra és a súlya is jóval alatta marad a száz kilónak. Virginiában a 2011. június 22-én regisztrált fogási rekord 65 kilogrammot nyomott és 1,45 méter hosszú volt.^[5] Az alapszíne szürkéskék, de a hasa már fehér. A sötétebb tónus a hátától a hasoldala felé haladva világosabb.^[1]

Életmódja

Kitűnő ragadozó, de fogyaszt növényi eredetű táplálékot is. Már viszonylag fiatal korától, 10 cm körüli nagyságtól elsősorban halak alkotják az étrendjét. A nagyobb példányok 10-20 kilogrammtól már veszélyt jelentenek a vízimadarakra és a rágcsálókra is.

Szaporodása

Az ivarérettséget a körülbelül 60 centiméteres példányai érik el. Szaporodásbiológiája hasonló, mint a pettyes harcsáé.^[1]

Horgászata

Az amerikai sporthorgászok szívesen fogják, hiszen jelentős zsákmányt ígér és a harcsákhoz híven igazi sporthal. A nagyobb példányok horgászata és fárasztása igazi sportélményt jelent. Az Amerikai Egyesült Államokban már a 10-30 centiméteres példányok is foghatóak.

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c Texas Parks and Wildlife:Kék harcsa leírás
↑ Florida Museum of Natural History:Kék harcsa leírás
↑ ^a ^b Channel Catfish and Blue Catfish (angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 18.)
↑ Speciális határozóbélyegek. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
↑ Virginia államban fogott kék harcsa rekord (angol nyelven). Virginia Department of Game and Inland Fisheries. [2011. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 18.)

Források

↑ Texas Parks and Wildlife:Kék harcsa leírás: Blue Catfish (Ictalurus furcatus) (angol nyelven). tpwd.state.tx.us. (Hozzáférés: 2011. december 18.)
↑ Florida Museum of Natural History:Kék harcsa leírás: Élővizek biológiai rehabilitációja 4. rész (angol nyelven). flmnh.ufl.edu. (Hozzáférés: 2011. december 18.)

További információk

Blue Catfish-Ictalurus furcatus (angol nyelven). Iowa Fish Atlas. [2010. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 18.)
Ictalurus furcatus blue catfish (angol nyelven). bio.txstate.edu. [2010. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 18.)
Harcsaalakúakról készített bélyeggyűjtemény. (angol nyelven). planetcatfish.com. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
FACE TO FACE: BLUE CATFISH. youtube.com. (Hozzáférés: 2011. december 18.)