Egész Európában elterjedt, gyakori faj megtalálható (kivéve Észak-Skandináviát és Észak-Oroszországot) a síkságokon és a hegyekben mintegy 2000 méter magasságig.
Megjelenése
lepke: szárnyfesztávolsága: 34–50 mm, az első szárnyak színe meglehetősen változó, a zöldes-barna barna-szürke-barna vagy feketés.
hernyó: zöld vagy barna, sötét foltokkal, viszonylag széles, és sárgás csíkok vannak az oldalán.
báb: világosbarna kúpos
Életmódja
nemzedék: két nemzedékes faj, az első nemzedéke május második felében – júniusban rajzik. A tojásrakás után 1-3 hét elteltével kikelnek a kis lárvák, és 5 lárvafokozatot követően bábbá fejlődnek. A második nemzedék rajzása július-augusztusra tehető, kártételük augusztustól figyelhető meg.
hernyók tápnövényei: leginkább a káposztafélék károsítójaként ismert, de más szántóföldi és kertészeti növényeket (pl. fejes saláta, hagyma, paradicsom, paprika) is károsít. A hernyó a levélszáron hámozgat, kirágja a levél érközeit.[1]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Kohleule című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.jpg)
.jpg)
