Juranšćina falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Zlatarhoz tartozik.
Fekvése
Krapinától 20 km-re délkeletre, községközpontjától 7 km-re északkeletre a Horvát Zagorje területén az Ivaneci-hegység déli lejtőin fekszik.
Története
A településnek 1857-ben 272, 1910-ben 465 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Zlatari járásához tartozott.
A falunak 2001-ben 192 lakosa volt.
Népessége
Nevezetességei
- Belec várának romjai a falutól egy kilométerre északra emelkedő 580 méter magas hegy fennsíkján állnak. A vár az Ivanscsica-hegység déli oldalán húzódó Lobor, Osterc, Belec, Milengrad és Grebengrad várak alkotta védelmi rendszer részét képezte. A hegy három oldalról nehezen megközelíthető, a várba eredetileg a déli védőfal közepén nyíló kapun keresztül lehetett bemenni. A 16. században a vár déli oldalát védőfallal és egy hatalmas, félkör alakú rondellával erősítették meg. Az északi oldalon állt a két emelet magas várpalota, melytől délre helyezkedtek el a gazdasági épületek. A vár a 13. század második felében épült és miután tulajdonosai felhagyták a 18. században indult pusztulásnak, azóta rom.
- A falu Szent György vértanú tiszteletére temploma a környék egyik legősibb szakrális épülete. A templomot már 1334-ben említik a Zágrábi egyházmegye statutumában. Mai megjelenése a különböző korok stílusainak kombinációja. Legrégebbi része a faragott kövekből épített román stílusú harangtorony. A Horvát Zagorje területén sehol nem találkozhatunk ehhez hasonló, román stílusú falakhoz épített gótikus templomhajóval és szentéllyel. A középkori épületbe építették kéősbb a barokk oltárt és sekrestyét. Így jött létre e vidék legszínesebb és legfestőibb szakrális épülete.
Jegyzetek
Források
Krapina-Zagorje megye közigazgatása |
|---|
| Községek | |
|---|
| Községközpontok és falvak | |
|---|
