Johanna Ambrosius

	Johanna Ambrosius
Született	1854. augusztus 3.;
Elhunyt	1939. február 27. (84 évesen); 1939 (84-85 évesen); ; Königsberg
Állampolgársága	német
Foglalkozása	költő; író;
	Johanna Ambrosius aláírása
	A Wikimédia Commons tartalmaz Johanna Ambrosius témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Johanna Ambrosius, eredeti neve: Johanna Voigt (Ragnit, ma: Nyeman, Oroszország, Kalinyingrádi terület, 1854. augusztus 3.) – Königsberg, ma Kalinyingrád, 1939. február 27.) német költőnő

Élete

Kelet-Poroszországban született egy kézműves tizennégy gyermeke közül másodikként.^[9] Szegénységben nőtt fel, 11 éves koráig a lengwetheni általános iskolába járt. Ezután szüleinek segített a földeken és a házimunkában, valamint szobalány és házvezetőnő volt a környékbeli házaknál. 1875-ben az egyik gazda fiához, Friedrich Wilhelm Voigthoz ment feleségül, s vele Dirwonuppenbe (ma: Tusino, kalinyingrádi terület) költözött.^[10] Két gyermeke született, Marie (1875) és Erich (1878). 1883-ban egy kis házat vásároltak némi földdel Groß Wersmeningkenben (ma: Belkino, Kalinyingrádi terület).^[11] 1900 nyarán férje meghalt, nyolc évvel később lánya is elhunyt. Johanna 1908-ban követte fiát Königsbergbe, ahol haláláig élt. Sírja Königsbergben a Neuen Luisenfriedhofban található.

Első verseit 1884-ben írta, nővére, Martha ezek közül néhányat a szerző tudta nélkül több szerkesztőségbe is elküldte, többek közt az Anny Wothe által szerkesztett Von Haus zu Haus-nak is.^[12] Ennek eredményeként több alkotása is megjelent. Karl Weiß osztrák író felfedezte Johanna tehetségét, s 1894 decemberében Karl Schrattenthal álnéven publikálta verseit.^[13] A költemények nagy sikert arattak,^[14] számos kiadásban jelentek meg (a 41. kiadás 1904-ben). A Ferdinand Beyer által Königsbergben megjelent hetedik kiadástól kezdve a kötethez a szerző portréját, illetve a költő házának képét is csatolták. Johannát néhány csodálója személyesen is meglátogatta otthonában.^[15] 1896-ban a kötetet angol nyelvre is lefordították, s eredetileg az Amerikai Egyesült Államokban jelentették meg, ahol a szerzőt mint a "német Szapphót" ünnepelték.^[16] A munka Angliában 1910-ben jelent meg. Második verseskötetét 1897-ben publikálta. Ezután költeményei leginkább folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg.^[17] Néhány rövidebb szövegtől eltekintve nem alkotott prózában.^[18]

Nem sokkal felfedezése után Johanna megismerkedett kora ismert íróival, köztük Hermann Sudermann-nal, Gerhart Hauptmann-nal, Herman Grimm-mel, Bruno Wille-vel és Heinrich Harttal.^[19] Néha személyesen találkozott velük, néha csupán leveleket váltottak. E levelek sajnos nem maradtak fenn, eltekintve néhány Hermann Grimmhez intézett levéltől.^[20] Johanna hírneve mulandó volt: "nyers tehetségű" költészetének dicséretét a "Johanna Ambrosius iránti rajongás" kritikája követte. A munkássága költői értékéről folytatott vita résztvevői a következők voltak: Carl Busse, Theodor Fontane, Richard Weitbrecht, Ferdinand Avenarius, Otto Rühle, Arno Holz, Ludwig Goldstein és Christian Morgenstern.^[21] Ő maga így írt költészetéről 1905-ben:

"Nem ismerek egyetlen költészeti szabályt sem, s ha meg is akarnám ismerni, lehetetlen lenne azok szerint verset írnom, én csak az érzelmeim szerint alkotok."^[22]

Legismertebb költeménye az 1884-ben írt Mein Heimatland volt. Alkotásait legalább kilencven alkalommal zenésítették meg, többek közt Heinrich Schenker és Felix Rosenthal.^[23] Johanna Ambrosius teljes hagyatéka elveszett, amikor a Voigt-család 1945 elején elmenekült Königsbergből.

Munkái

Johanna Ambrosius, eine deutsche Volksdichterin. Gedichte (1894)
Gedichte, 2. Teil (1897)

Jegyzetek

↑ ^a ^b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 24.)
↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
↑ ^a ^b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ BnF források (francia nyelven)
↑ Library of the World's Best Literature, 1897
↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
↑ https://tilsit-stadtundland.de/kreisgemeinschaft-tilsit-ragnit/dokumentationen/johanna-ambrosius/
↑ Margarete Kudnig: Johanna Ambrosius. Aus ihrem Leben und Wirken. Landsmannschaft Ostpreußen, 1960. S. 5.
↑ Belkino – Groß Wersmeningken/Langenfelde und Johanna Ambrosius, abgerufen am 24. April 2014.
↑ Bruno Wille: Zwei Dorfpoeten. (Johanna Ambrosius und Christian Wagner). In: Das Magazin für Literatur, Jg. 64 (1895), Heft 10 vom 9. März 1895, Sp. 295–303.
↑ Artikel Voigt, Frau Johanna. In: Sophie Pataky (Hrsg.): Lexikon deutscher Frauen der Feder. Verlag Carl Pataky, Berlin 1898. Bd. 2, S. 395.
↑ Lucia Hacker: Schreibende Frauen um 1900. Rollen – Bilder – Gesten. Lit, Münster 2007. ISBN 978-3-8258-9885-4. S. 117.
↑ Meyers Großes Konversations-Lexikon, Bd. 20. Bibliogr. Inst., Leipzig 1909, S. 220.
↑ Margarete Kudnig: Johanna Ambrosius. Aus ihrem Leben und Wirken. Landsmannschaft Ostpreußen, 1960. S. 11.
↑ Willis J. Buckingham: Emily Dickinson's reception in the 1890s. A documentary history. University of Pittsburgh Press, Pittsburgh 1989. S. 502.
↑ Thomas Dietzel, Hans-Otto Hügel (Hrsg.): Deutsche literarische Zeitschriften 1880–1945. Ein Repertorium. Bd. 1: A travers les Vosges – Deutsch-nordisches Jahrbuch. Saur, München 1988. ISBN 3-598-10646-7. S. 101.
↑ Johanna Ambrosius. In: Charles Dudley Warner (Hrsg.): A Library of the World's Best Literature – Ancient and Modern. Vol. I. Abelard–Amiel. The International Society, New York 1896. S. 446–452, hier S. 447.
↑ Margarete Kudnig: Johanna Ambrosius. Aus ihrem Leben und Wirken. Landsmannschaft Ostpreußen, 1960. S. 9.
↑ Inventar zum Nachlass Herman Grimm im Hessischen Staatsarchiv Marburg.
↑ Pro und Contra Johanna Ambrosius – Der Johanna-Ambrosius-Rummel mit zahlreichen Stellungnahmen und Rezensionen, abgerufen am 24. April 2014.
↑ Fritz Abshoff: Bildende Geister. Berlin 1905, S. 12.
↑ Werner Voigt: Johanna Ambrosius, abgerufen am 24. April 2014.

Források

Karl Schrattenthal (Karl Weiß): Johanna Ambrosius, eine deutsche Volksdichterin. Drodtleff, Preßburg, 1895
Bruno Wille: Zwei Dorfpoeten. (Johanna Ambrosius és Christian Wagner). In: Das Magazin für Literatur, Jg. 64 (1895), Heft 10 vom 9. März 1895, 295–303. oldal
Hermann Bahr: Johanna Ambrosius. In: Die Zeit, Jg. 3 (1895) (digitalizált változat)
Charles Dudley Warner (szerk.): A Library of the World's Best Literature – Ancient and Modern. Vol. I. Abelard–Amiel. The International Society, New York, 1896. 446–452. oldal
A Lexikon deutscher Frauen der Feder szócikke
Fritz Abshoff: Bildende Geister. Unsere bedeutendsten Dichter und Schriftsteller der Gegenwart und Vergangenheit in charakteristischen Selbstbiographien sowie gesammelten Biographien und Bildern. Bd. 1. Oestergaard, Berlin, 1905, 12. oldal
Franz Brümmer: Lexikon der deutschen Dichter und Prosaisten vom Beginn des 19. Jahrhunderts bis zur Gegenwart. Reclam, Leipzig, 1913
Margarete Kudnig: Johanna Ambrosius. Aus ihrem Leben und Wirken. Landsmannschaft Ostpreußen, Abteilung Kultur, 1960
Elisabeth Friedrichs: Die deutschsprachigen Schriftstellerinnen des 18. und 19. Jahrhunderts. Ein Lexikon. Metzler, Stuttgart, 1981, ISBN 3-476-00456-2, 322. oldal
Rolf Bulang: Voigt, Johanna, geb. Ambrosius. In: Wilhelm Kühlmann (szerk): Killy-Literaturlexikon. Autoren und Werke des deutschsprachigen Kulturraumes. Bd. 12: Vo – Z. de Gruyter, Berlin, 2., vollständig überarbeitete Aufl. 2011. ISBN 978-3-11-022038-4. 14. oldal

Külső hivatkozások

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Johanna Ambrosius című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

[f6f7cdf3b7dec9923484fbbd5daee432400b9c0e-1] Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 24.)

[75cae1ef2a87b36eab1ef664561197d9da753336-2] Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)

[68b313025ce42da99cc4fb54f99626e111b94b0f-3] Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[689c76e5c23b74c03aca59b92ec805ee50a81535-4] International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[b5fb0170b4218983734d208685fb637e63f89089-5] BnF források (francia nyelven)

[17719537c93d3b75709dc5a408afd9a5d3cd7899-6] Library of the World's Best Literature, 1897

[503c8b8879ebe3e0e1614b921627708c0b8228ca-7] Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)

[1f9ff2b091bd899fe5a144be701f46c46f9ba0af-8] ttps://tilsit-stadtundland.de/kreisgemeinschaft-tilsit-ragnit/dokumentationen/johanna-ambrosius/

[9] Margarete Kudnig: Johanna Ambrosius. Aus ihrem Leben und Wirken. Landsmannschaft Ostpreußen, 1960. S. 5.

[10] Belkino – Groß Wersmeningken/Langenfelde und Johanna Ambrosius, abgerufen am 24. April 2014.

[11] Bruno Wille: Zwei Dorfpoeten. (Johanna Ambrosius und Christian Wagner). In: Das Magazin für Literatur, Jg. 64 (1895), Heft 10 vom 9. März 1895, Sp. 295–303.

[12] Artikel Voigt, Frau Johanna. In: Sophie Pataky (Hrsg.): Lexikon deutscher Frauen der Feder. Verlag Carl Pataky, Berlin 1898. Bd. 2, S. 395.

[13] Lucia Hacker: Schreibende Frauen um 1900. Rollen – Bilder – Gesten. Lit, Münster 2007. ISBN 978-3-8258-9885-4. S. 117.

[14] Meyers Großes Konversations-Lexikon, Bd. 20. Bibliogr. Inst., Leipzig 1909, S. 220.

[15] Margarete Kudnig: Johanna Ambrosius. Aus ihrem Leben und Wirken. Landsmannschaft Ostpreußen, 1960. S. 11.

[16] Willis J. Buckingham: Emily Dickinson's reception in the 1890s. A documentary history. University of Pittsburgh Press, Pittsburgh 1989. S. 502.

[17] Thomas Dietzel, Hans-Otto Hügel (Hrsg.): Deutsche literarische Zeitschriften 1880–1945. Ein Repertorium. Bd. 1: A travers les Vosges – Deutsch-nordisches Jahrbuch. Saur, München 1988. ISBN 3-598-10646-7. S. 101.

[18] Johanna Ambrosius. In: Charles Dudley Warner (Hrsg.): A Library of the World's Best Literature – Ancient and Modern. Vol. I. Abelard–Amiel. The International Society, New York 1896. S. 446–452, hier S. 447.

[19] Margarete Kudnig: Johanna Ambrosius. Aus ihrem Leben und Wirken. Landsmannschaft Ostpreußen, 1960. S. 9.

[20] Inventar zum Nachlass Herman Grimm im Hessischen Staatsarchiv Marburg.

[21] Pro und Contra Johanna Ambrosius – Der Johanna-Ambrosius-Rummel mit zahlreichen Stellungnahmen und Rezensionen, abgerufen am 24. April 2014.

[22] Fritz Abshoff: Bildende Geister. Berlin 1905, S. 12.

[WeVo-23] Werner Voigt: Johanna Ambrosius, abgerufen am 24. April 2014.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[21]

[22]

[23]

Johanna Ambrosius

Élete

Munkái

Jegyzetek

Források

Külső hivatkozások

Fordítás

This information is adapted from Wikipedia which is publicly available.

Read other articles:

Somali fiscal

Women in Islam

Keresidenan Yogyakarta

زابلي محلة ماهستان (كتول)

رودولف (ويسكونسن)

Ice Cycles

Primarette

The Baptism of Christ (Donatello)

Toni Vastić

Area code 870

Sungai Sanzu

British Democratic Party (2013)

Băile Tuşnad

New Delhi

Llewyn Davis

E. Roe Stamps

تتابع مباشر

The Normal Album

Laser capture microdissection

Indie Photobook Library