Jak–38 |
|
Az Ukrán Légierő vinnicjai múzeumában kiállított Jak–38M |
|
NATO-kód | Forger |
Funkció | függőlegesen felszálló tengerészeti vadászgép |
Gyártó | |
Tervező | Jakovlev |
Gyártási darabszám | 231 |
|
Személyzet | 1 fő |
Első felszállás | 1971. január 15. |
Szolgálatba állítás | 1976. |
Méretek |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. |
Hossz | 15,5 m |
Magasság | 4,37 m |
Tömegadatok |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. |
Szerkezeti tömeg | 7485 kg |
Max. felszállótömeg | 13 000 kg |
Hajtómű |
Hajtómű | egy R-27V-300 gázturbinás sugárhajtómű és két Koleszov RD–36–35FV emelőhajtómű |
Tolóerő | 66,68 |
Repülési jellemzők |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. |
Max. sebesség | 1009 km/h |
Legnagyobb repülési magasság | 12 000 m |
|
A Jak–38 (oroszul: Як-38,, NATO-kódneve: Forger) helyből felszálló, szubszonikus vadászbombázó repülőgép, melyet a Jakovlev tervezőiroda 1970-es években hozott létre a Szovjetunióban, a Kijev osztályú nehéz repülőgép-hordozó cirkálókon történő alkalmazásra. Az egy hajtóműves angol Harrierrel szemben törzsének első részébe, a pilótakabin mögé két, függőleges tengelyű emelőhajtómű volt beépítve, az elfordítható fúvócsövű főhajtóművet kiegészítve hozták létre a felszálláskor szükséges emelőerőt. A bonyolultan üzemeltethető, kis hatótávolságú és gyenge harcértékű repülőgépet az 1990-es évek elején kivonták a hadrendből.
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
|
---|
Vadászrepülőgépek | |
---|
Bombázó repülőgépek | |
---|
Szállító repülőgépek | |
---|
Felderítő repülőgépek | |
---|
Helikopterek | |
---|
Gyakorló repülőgépek és műrepülőgépek | |
---|
Vitorlázó repülőgépek | |
---|
AIR sorozat | |
---|
Kísérleti repülőgépek | |
---|