Izoftálsav
|
szerkezeti képlet
|
pálcikamodell
|
Más nevek |
benzol-1,3-dikarbonsav meta-ftálsav
|
Kémiai azonosítók
|
CAS-szám |
121-91-5
|
PubChem |
8496
|
ChemSpider |
8182
|
ChEBI |
30802
|
|
InChI |
---|
1/C8H6O4/c9-7(10)5-2-1-3-6(4-5)8(11)12/h1-4H,(H,9,10)(H,11,12) |
|
InChIKey |
QQVIHTHCMHWDBS-UHFFFAOYSA-N
|
Kémiai és fizikai tulajdonságok
|
Kémiai képlet |
C6H4(COOH)2
|
Moláris tömeg |
166,14 g/mol
|
Megjelenés |
fehér, kristályos anyag
|
Sűrűség |
1,526 g/cm³ (szilárd)
|
Oldhatóság (vízben) |
vízben oldhatatlan
|
Savasság (pKa) |
3,46, 4,46[1]
|
Veszélyek
|
EU osztályozás |
nincs listázva
|
Rokon vegyületek
|
Rokon karbonsavak |
benzoesav ftálsav (orto) tereftálsav (para) trimezinsav (benzol-1,3,5-trikarbonsav)
|
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.
|
Az izoftálsav szerves vegyület, képlete C6H4(CO2H)2. Színtelen szilárd anyag, a ftálsav és tereftálsav izomerje. Ezeket az aromás dikarbonsavakat (savkloridjuk formájában) nagy kereskedelmi jelentőségű polimerek – például a lángálló Nomex – előállításában használják. Tereftálsavval keverve az izoftálsavat ivópalackok műanyagának előállítására használják. A számos értékes tulajdonsággal rendelkező polibenzimidazol polimert izoftálsavból állítják elő.[2]
Előállítása
Évente millió tonna nagyságrendben állítanak elő izoftálsavat a meta-xilol oxigénnel végzett oxidációjával.[2] A folyamat során kobalt-mangán katalizátort használnak. Laboratóriumi előállítása során oxidálószerként krómsav használhaó. Előállítható kálium-metaszulfobenzoát vagy -metabrómbenzoát és kálium-formát ömlesztésével (utóbbi esetben tereftálsav is keletkezik).
Báriumsója (hexahidrát formájában) vízben nagyon jól oldódik (a ftálsav és tereftálsav sójától eltérően). Uvitinsav (5-metilizoftálsav) mezitilén oxidációjával vagy piroszőlősav baritvízzel végzett kondenzációjával állítható elő.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Isophthalic acid című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ Brown, H.C., et al., in Baude, E.A. and Nachod, F.C., Determination of Organic Structures by Physical Methods, Academic Press, New York, 1955.
- ↑ a b Richard J. Sheehan "Terephthalic Acid, Dimethyl Terephthalate, and Isophthalic Acid" in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry, Wiley-VCH, Weinheim, 2005.doi:10.1002/14356007.a26_193