Az Edo-kor alatt az Izu provencia egésze tenrjó terület volt a Tokugava-sógunátus közvetlen irányítása alatt. Itó jelenlegi területe akkoriban tizenöt kis mezőgazdasági és halászati tanyából állt. 1604-ben ezen területen építette fel William Adams angol származású tengerész a Tokugava-sógunátus kérésére Japán első nyugati stílusú hajóit. Az elsőt, egy nyolcvan tonnás hadihajót felmérési célokkal készítették, míg a másodikkal, a San Buena Venturával a Csendes-óceánon át Mexikóba hajóztak. A korszak emlékére utcát (Andzsinmiuradori) neveztek el Adamsről Itóban. A Meidzsi-kor elején, 1889-ben a területet négy faluvá (Cusima, Itó, Komuro és Uszami) osztották a Kamo körzeten belül a kataszteri reform részeként. 1896-ban a terület átkerült a Tagata körzetbe. 1906. január 1-jén a falu megkapta a városi rangot. 1947. augusztus 10-én a szomszédos Komuro falut összevonták Itóval. 1955. április 1-jén a város területe tovább gyarapodott, mivel a szomszédos Cusimát és Uszamit is egybevonták vele.
Gazdaság
Itó közismert termálfürdő üdülőhely a Tokió metropolisz közelében, gazdaságban a turizmus igen jelentős helyet foglal el. A kereskedelmi halászat és a tőkehal piac másodlagos gazdaságot alkot.
![Itó címere]]](F%C3%A1jl:%E9%9D%99%E5%B2%A1%E7%9C%8C%E4%BC%8A%E6%9D%B1%E5%B8%82%E5%B8%82%E7%AB%A0.svg)
![Itó zászlaja]]](F%C3%A1jl:Flag_of_Ito,_Shizuoka.svg)
.svg){kind=small}
