I. Baszileiosz és Eudokia Ingerina, III. (Részeges) Mikhaél hajdani szeretőjének harmadik fia volt. Míg két bátyja, Leó és Sztephanosz későbbi konstantinápolyipátriárka származása emiatt kétséges volt, Alexandrosz esetében ez nem állt fenn. 879-ben, féltestvérük, a trónörökös Kónsztantinosz halálakor kapta meg bátyja mellett a társcsászári rangot. 908-tól kezdve Leó kisfia, a későbbi VII. Kónsztantinosz is tárcsászári rangot kapott.
VI. León fivére rövid ideig uralkodott. Trónra lépve megszabadult Leó bizalmasaitól, és feleségét, Zóét kolostorba záratta, és visszahívta az elődje házassági botrányai elleni tiltakozása miatt leváltott Nikolaosz Müsztikosz pátriárkát. Alexandrosz azonban súlyos hibát követett el: a veszedelmesen nagy hatalomra szert tevő I. Simeon bolgár cárnak nem fizette meg az adót, aki kapott az alkalmon, és háborút indított Bizánc ellen.
Alexandrosz a harc kezdete után röviddel ágynak esett és meghalt. A trón unokaöccsére, Konstantinra maradt, aki még mindig kiskorú volt, így helyette régenstanács vette át a hatalmat.
Jegyzetek
↑Sok szakmunka elhagyja a számozást, hiszen a Bizánci Császárság élén egyedül ő állt ilyen néven császárként. Sorszámát az egységes Római Birodalom császáraihoz viszonyítva adták meg: Alexander Severus (208–235) az első, Domitius Alexander ellencsászár (†311) lenne a második római Alexandrosz. A szám elhagyása annyiban nem indokolt, hogy a Kónsztantinoszok, Kónsztaszok és Theodoszioszok számozása is a római korig megy vissza.
