II. Edmund angol király (angolul:Eadmund Ironside, King of the English; 988 vagy 993 – 1016. november 30.) Anglia királya 1016. április 23. és november 30. között. Vasbordájúnak is hívják, erőfeszítéseiért, mellyel a dánII. Knutot feltartóztatta. Uralma Wessexre terjedt ki, a Temzétől délre. Az észak Knut kezében volt, aki Edmund halálával egész Anglia királya lett.
Családja
II. (Tanácstalan) Ethelred (* 968; † 1016ápr. 23.) és első felesége, northumbriai Elflaed második fia volt. Edmundnak egy bátyja (Ethelstan) és két öccse, Edred és Ecgbert volt. Anyja 996-ban meghalt, ami után apja még kétszer megházasodott.
Ethelstan 1014-ben meghalt, így Edmund lett a trónörökös. 1015-ben hatalmi vita bontakozott ki Edmund, és apja, Ethelred király között. Két támogatóját, Sigefreidet és Morcart kivégezték. Ezt követően Edmund kiszabadította Sigeferth özvegyét, Elgitht, a zárdából, ahova száműzték, majd apja tudta és beleegyezése nélkül házasságot kötöttek. Közben Knut megtámadta Angliát.
Uralkodói és katonai történet
II. Ethelred, hosszas betegség után 1016. április 23-án meghalt. A trónon őt második fia, a még életben lévő Edmund követte. A londoni nemesség körében nagyon csekély támogatásnak örvendhetett. Ezzel ellentétben a szigetet megszálló Knut nagy segítséget kapott a southamptoni nemességtől.
Mikor Edmund erős seregeivel visszafoglalta Knuttól az 1015-ben elfoglalt Wessexet, a dán király megostromolta Londont. Edmund sikeresen védte a várat. Győzelme ellenére a harcok egészen október 18-áig folytatódtak, mikor az angol királyt Ashingdonban, az ashingdoni csatában elfogták, de nem ölték meg. Ezt a csatát követte egy megegyezés a két király között, mely alapján Edmund megtarthatta Wessexet, Knut pedig megszerezte a Temzétől északra fekvő területeket. Ráadásul megállapodtak, hogy ha egyikük meghal, a másikra száll a területe.