Kubában és a Karib-térség néhány szigetén honosak. Leginkább erdőkben élnek, de megtalálhatók a sziklás élőhelyeken, a partmenti régiókban, a trópusi esőerdőkben és a mangróvemocsarakban is.
Megjelenése
Testük 22–60 cm hosszú, farkuk 15–30 cm. Súlyuk 4,3-8,5 kg.
A legnagyobb faj a hutia konga vagy kubai fakúszópatkány (Capromys pilorides), melynek nagysága körülbelül akkora, mint egy nagy testű házi macskáé. Ő napközben aktív, a fák tetején a lombok között keresi eleségét. A legkisebb hutia patkány nagyságú, éjszakai életmódot folytat. A nagyfülű hutia(Mesocapromys auritus) óriási füleiről nevezetes.
Életmódja
A hutiák rejtett életmódot folytatnak, ezért a biológusok ritkán tanulmányozták őket, kevés leírás van életmódjukról.
Néhány faj nappali életmódot folytat, de a többség éjszakai állat.
Szinte mindegyik hutia faj a fákon él. 2 fajnak fogófarka van, ennek segítségével kitűnően másznak a fakoronákban.
Némely hutia föld alatti vackot ás, mások, mint például a Cabrera hutia(Mesocapromys angelcabrerai) mangrovefákra építi levelekből álló, gömb alakú fészkét.
Mint csaknem minden rágcsáló a hutia is társas állat. Kolóniákban él és gyakran osztozkodik fészkén vagy föld alatti vackán a többiekkel.
A hutiák fogai gyökértelenek, folyamatosan nőnek, ezért rendszeresen koptatnia kell őket.
Étrendjük levelekből, fakéregből, gyümölcsökből, kicsi állatokból és gyíkokból áll.
Szaporodása
A hutiák ivarérettségüket körülbelül 10 hónaposan érik el.
Az év bármely szakában szaporodhatnak.
Vemhességi időtartamuk 110-140 nap.
Az alom nagysága 1-6, leggyakrabban 2 kölyök.
A két ellés között eltelt időtartam 1 év.
Védettsége
A legtöbb hutiafaj populációja állandóan csökken.
5 faj súlyosan veszélyeztetett.
Rendszerezés
A családba az alábbi 4 alcsalád tartozik, ebből 2 mára már kihalt:
Novum állatvilág enciklopédiaIII.: Emlősök III.: Kisebb növényevők, rovarevők és erszényesek. Szerk. David MacDonald. Szeged: Novum. 2009. ISBN 978-963-9703-57-5 – magyar nevek egy része
