1929-ben feleségül vette Kálmán Kata fotóművészt. Palasovszky Ödön és a Bécsből hazatért Bortnyik társaságában munkatársa a Zöld Szamár nevű kísérleti színháznak. 1930-tól fotóművészeti írásokat és füzeteket publikált. Saját kiadásában művészettörténeti, film- és fotótörténeti könyveket jelentetett meg, míg anyagilag tönkre nem ment.
A második világháború idején családjával vidéken húzódott meg. 1947-től négy évig az Iparművészeti Főiskola tanára volt. 1951-ben kényszer-nyugdíjazták, írásai 1957-ig nem jelentek meg. 1957 után a Fotó és a Filmvilág hasábjain rendszeresen publikált. Két jelentős fotótörténeti könyve jelent meg. Az 1960-as években látása romlani kezdett és rövid idő alatt teljesen megvakult. A Magyar Filmtudományi Intézet – ma Filmintézet előbb sokszorosítva, majd halála után nyomtatásban megjelentette filmtárgyú könyveit.
Születésének 100. évfordulójára a Filmintézet a Tudományos Akadémia kézirattárában őrzött eredeti szövegei alapján bővített kiadásban jelentette meg A némafilm egyetemes története című művét, és az Örökmozgó moziban szerény emlékkiállítást rendeztek. Írásainak egy része ma is kéziratban van.
Munkássága
Hevesy Iván úttörő szerepet játszott a magyar avantgárd történetében. Egész pályáján rendkívüli nehézségekkel küzdött, tanulmányutakra nem volt lehetősége. Sem a Horthy-korszakban, sem 1945 után nem támogatta a "kultúrpolitika": semmiféle kompromisszumra nem volt hajlandó, ellentétben barátjával, a hajlékonyabb Bortnyik Sándorral Az ötvenes évek nagy részében nem taníthatott, nem publikálhatott. Életpályája hasonlít kicsit egykori mestere, Kassák Lajoséhoz.
A hatvanas évektől a szűkebb foto- és filmművészeti szakma és szakirodalom folyamatosan nagy becsben tartotta, halála után nőni látszott a jelentősége. Kéziratainak publikálása, műveinek rendezett, kritikailag feldolgozott újrakiadásának és valamivel szélesebb körű megismertetésének hiányában a becsültség ellenére Hevesy Iván utókora ugyanolyan mostoha, mint élete volt.
Főbb művei
Futurista, expresszionista és kubista festészet (1919)
Rajna kincse, Walkür, Siegfried, Istenek alkonya drámai és zenei elemzése. 95 vezérmotivum kótájával; Táltos, Bp., 1921 (Wagner Richárd zenedrámái)
A Nibelung gyűrűje. Általános ismertetés 95 vezérmotivum kótájával; Táltos, Bp., 1921 (Wagner Richárd zenedrámái)
Rienzi, A bolygó hollandi, Tannhäuser, Lohengrin drámai és zenei elemzése. 88 vezértéma kótájával; Táltos, Bp., 1921 (Wagner Richárd zenedrámái)
A művészet agóniája és reinkarnációja; Pallas Ny., Bp., 1922 (Manifesztum kiadások)
Az impresszionizmus művészete; Kner, Gyoma, 1922
A posztimpresszionizmus művészete; Kner, Gyoma, 1922
A futurizmus, expresszionizmus és kubizmus művészete; Kner, Gyoma, 1922
Az ősművészet és a primitív népek művészete; Dr. Vajna és Bokor, Bp., 1941
A magyar táj és a magyar tájkép; Kner Ny., Gyoma, 1941
A mélységi élesség. Teljes képélesség tükör, távmérő, mattüveg nélkül is! Új rendszerű mélységű élességi táblázatok. Rajzokkal és képmellékletekkel; Maretich Testvérek, Bp., 1941 (Hafa könyvtár)
A fényképezőgép és a negatív-anyag; Maretich Ny., Bp., 1941 (Hafa könyvtár)
A felvétel kidolgozása. 1., A negatíveljárás. Tekercsfilmek, csomagfilmek és lemezek előhívása és rögzítése; Maretich Ny., Bp., 1941 (Hafa könyvtár)
A felvétel kidolgozása. 2., A pozitív eljárás. Másolatok és nagyítások készítése; Maretich Ny., Bp., 1941 (Hafa könyvtár)
Az állatok fényképezése; Hatschek-Farkas, Bp., 1942 (Hafa könyvtár)
A nagyítás technikája és művészete; rajz Kálmán Klára; 6. átdolg. bőv. kiad.; Hafa, Bp., 1942 (Hafa könyvtár)
A fényképezők receptkönyve. A legjobb receptek és amatőr-laboratoriumi eljárások korszerű gyűjteménye; Hafa, Bp., 1942 (Hafa könyvtár)