PROFILPELAJAR.COM

Haris
	Figyelmes példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon fokozottan védett; Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Gruae;
Csoport:	Gruimorphae;
Rend:	Darualakúak (Gruiformes);
Család:	Guvatfélék (Rallidae);
Nem:	Crex; Bechstein, 1803
Faj:	C. crex;
Tudományos név
	Crex crex; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Rallus crex Linnaeus, 1758;
Elterjedés
	A haris elterjedési területe költőhely (nyáron) költözési útvonal telelőhely visszatelepített terület
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Haris témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Haris témájú médiaállományokat és Haris témájú kategóriát.

Nem tévesztendő össze a következővel: Haris megállóhely.

A haris (Crex crex) a madarak (Aves) osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe, ezen belül a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó faj.

A Crex madárnem típusfaja.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2016-ban „Az év madarává” választotta.^[2]

Előfordulása

Nyugat- és Közép-Európától Kelet-Szibériáig, valamint délre a Kaukázus előteréig költ, és Afrika déli részén telel át.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendszeres fészkelő, mintegy 1500 költőpár él (1998), legnagyobb számban a Bodrogközben. Állománya lassan, de folyamatosan csökken, a szárazabb években nagymértékben, akár felére is csökkenhet. Számukat a vonulási útvonalukon (Száhel-övezet) előforduló egyre gyakoribb szárazságok is nagyban befolyásolják.

Megjelenése

Testhossza 27-30 centiméter, szárnyfesztávolsága 46-53 centiméter, a hím testtömege 135-200 gramm, a tojóé valamivel kevesebb. Felső tollazata feketés, világosbarna szélekkel, ezért kissé pikkelyesnek tűnik. Hasalja fakó-barna, vörösesbarna csíkozással. Mellkasa, torka és feje oldalt galambszürke. Csőre rövid és erős, hogy fel tudja csipegetni a magokat. A fiókák egységesen feketés barnák, ami egy mezei madár esetében szokatlan rejtőszín.

Életmódja

Magányosan, rejtőzködve él, legtöbbször csak jellegzetes recsegő hangja árulja el jelenlétét. A nedves réteken, kaszálókon, folyók menti területeken él, olyan helyen, ahol jól rejtő viszonylag magas, sűrű növényzet található, elszórt bokrokkal. A hím jellegzetes hangjával jelzi területfoglalását, a konkurenseket elűzi; több tojóval is párosodhat. Főleg állati eredetű táplálékot fogyaszt: rovarokat, puhatestűeket, pókokat, ami kiegészül gyom- és fűmaggal, a művelt területek közelében vetőmaggal, gabonával.

Szaporodása

A költési időszak május–június között van, ritkán költ kétszer. A késői és pótköltések augusztus elejéig tarthatnak. Talajon lévő mélyedésbe fűszálakból készíti fészkét. Egy fészekaljban 3-12 szürkészöld vagy vörösbarna tojás található, ezeken rozsda- vagy bíborszínű foltok vannak. A költés 14-18 napig tart és csak a tojó vesz részt benne. A kirepülés 5 hét után jön el, 8 hetesen már teljesen kifejlettek.

Védettsége

A faj a Természetvédelmi Világszövetség listáján mérsékelten veszélyeztetett, Európában sebezhető fajként tartják nyilván, Magyarországon veszélyeztetett, fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft. Állományát a nedves kaszálók, legelők felaprózódása, becserjésedése, és a fészkek sérülése miatt a korai (főleg a július előtti), gépekkel végzett kaszálás veszélyezteti leginkább.

Jegyzetek

↑ Bechstein, Johann Matthäus. Ornithologisches Taschenbuch von und für Deutschland oder kurze Beschreibung aller Vogel Deutschlands, vol 2 (german nyelven). Leipzig: Richter, 336. o. (1803)
↑ Ő lett az év madara. nepszava.hu (2015. július 28.) (Hozzáférés: 2015. július 28.) arch

Források

Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2012. augusztus 13.)
Haris, Crex crex, (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, hozzáférés: 2014. január 26.)

További információk

Képek az interneten a harisról
A haris a youtube-on
A haris nyerte a "2016 év madara" lakossági szavazást (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület)
Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 153.