| Hamvas maki
|
|
|
![]()
|
| Természetvédelmi státusz
|
Sebezhető
      
|
| Rendszertani besorolás
|
|
|
| Tudományos név
|
Eulemur mongoz
(Linnaeus, 1766)
|
| Szinonimák
|
- albimanus É. Geoffroy, 1812
- anjuanensis É. Geoffroy, 1812
- brissonii Lesson, 1840
- bugi Lesson, 1840
- cuvieri Fitzinger, 1870
- dubius F. Cuvier, 1834
- johannae Trouessart, 1904
- macromongoz Lesson, 1840
- micromongoz Lesson, 1840
- nigrifrons É. Geoffroy, 1812
- noussardii Boitard, 1842
- ocularis Lesson, 1840
|
| Elterjedés
|
 Elterjedése
|
| Hivatkozások
|
|
|
A hamvas maki más néven mongúzmaki (Eulemur mongoz) nem az emlősök (Mammalia) osztályába, a főemlősök (Primates) rendjébe és a makifélék (Lemuridae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
Madagaszkár északnyugati erdeiben él. Betelepítették a Comore-szigetekre.
Megjelenése
Közepes méretű makiféle, testhossza 35–45 cm, tömege 2-2,5 kg között változhat.
Életmódja
Az esős évszakban nappal, az erdőben keresi táplálékát: leveleket, fiatal hajtásokat és érett gyümölcsöket. A száraz évszak beálltakor a fák lehullajtják leveleiket, és a mongúz maki étkezési szokásainak megváltoztatására kényszerül. Éjszakánként a kapokfa virágának nektárjából torkoskodik, elkerülve a mérgező szirmokat.
Szaporodása
Az esős évszak kezdetén a nőstény világra hozza egyetlen kölykét, melyet 4 hétig szoptat. Az újszülött eleinte anyja hasába, később hátára csimpaszkodva viteti magát. Körülbelül 1 hónapos korában kezd önállóan táplálkozni, és körülbelül másfél évig marad a csoporttal.
Természetvédelmi állapota
Az IUCN vörös listáján a sebezhető kategóriában szerepel.
Források
