A Vértes hegység DK-i részén, Csákvár külterületén, Gánt szélén, a Gánt közvetlen D-i szomszédságában nyitott, napjainkra rekultivált bauxitbányában fekszik a barlang. A Gém-hegy DNy-i oldalában elhelyezkedő Hosszú-haraszt egykori bauxitkülfejtésének vetőfalában van a barlang bejárata. A barlangot legegyszerűbb Gánt D-i részéről megközelíteni. Az emlékmű mellett DK-re, a külfejtéses, rekultivált bauxitbányába vezető úton kb. 0,6 km-t kell menni (idáig gépjárművel is el lehet jutni), majd onnan a vízmosásokkal szabdalt, bokrokkal benőtt, rekultivált lejtőn átlósan É felé kell gyalogolni újabb fél kilométert a barlangnak helyet adó bányafalig.
A barlang tág bejárata a látványos vetőfal ÉNy-i végének közelében, kb. 10 m-rel a felső bányaperem alatt, egy kissé beöblösödő részen található. Az előtte lévő rézsűt egyre jobban benövi a bokros, fiatal fás növényzet, emiatt vegetációs időszakban nehezebb megtalálni, mivel a bejárat alulról egyáltalán nem látszik. Az alapvetően vízszintes kiterjedésű barlangban erőteljes ÉK–DNy-i és arra majdnem merőleges tektonikus irányítottság figyelhető meg. A 72,5 m hosszú üreg 16×18 m-es alapterületen belül, a felszín közelében húzódik. Bejárata egyben legdélibb pontja is. Függőleges kiterjedése 10 m, majdnem ugyanakkora lefelé és felfelé. A bejárattól Ny-ra, néhány 10 m-re, bauxitos agyaggal kitöltött és elfedett őskarsztos formakincs bontakozik ki az erózió miatt. A barlang Csákvár 0198 helyrajzi számú területen helyezkedik el.
A barlang földtani viszonyai, fejlődéstörténete
A Hamvas-barlang a hegység szerkezetileg blokkokra tagolt kőzettömegének egyik jelentős méretű tektonikus zónájában fekszik. A bauxitbánya nagyon jól feltárta ezt a speciális elhelyezkedést, és a rekultiváció során továbbra is szabadon hagyták ezt a részt. A tágabb környezet földtani felépítésére jellemző, hogy a felső triász dolomitnak a kréta időszak végén karsztosodott felszínére rakódott a vastag bauxit. A szárazföldi periódus után, az eocénben tenger öntötte el a térséget; agyagos, kőszéncsíkos, márgás, mészköves sorozattal fedve le a bauxitos térszínt. Egy hatalmas, ÉNy–DK irányú törésrendszer mentén (ez a látható bányafal) a terület ÉK-i oldala kiemelkedett, míg a DNy-i lezökkent. Valójában nem egyszerű vetődés történt, hanem a tektonikus zóna mentén oldalirányú, valamint vertikálisan elcsavarodó mozgások is történtek. Mindezek feltolódásokkal is kombinálódtak, ami a barlang bejárata mellett DK-re kiugró sziklán látszik.
A hatalmas csúszási felületek vetőkarcai (függőlegesen kb. 50 m-nyi volt az elmozdulás) a mozgási irányokat jól szemléltetik. A mozgás nem egy vékony síkban, hanem legalább néhányszor tízméternyi sávban zajlott, aminek következtében a dolomit centiméternél kisebb darabokra morzsolódott, majd tektonikus breccsát alkotva szilárd kőzetté cementálódott, miközben több helyen átkalcitosodott a szemcsék közti tér. A nyitott, néhány milliméter széles, pár deciméter hosszú repedéseket szintén kalciterek töltötték ki, a centiméter szélességű hasadékokban pedig néhol fennőtt kalcitkristályok jöttek létre.
A barlang ebben az összetöredezett kőzetanyagban alakult ki, több törésvonal (45–225°, 80–260°, 110–290°, 150–330°) találkozási pontjában. A törések mentén feláramló vizek méteres szélességű, egymást szögben metsző hasadékokat oldottak a dolomitba, melyet a barlang sajátos, elágazó alaprajza tükröz. Csapásirányban (jelenlegi ismereteink szerint) pár tíz méternél nem hosszabbak a hasadékok, függőlegesen is hasonló lehet a kiterjedés, bár lefelé nem zárható ki ennél jelentősebb méret sem. A freatikus oldódás néhol kürtők mentén mehetett végbe, melyek helyenként gömbüstök összenövésével gömbfülkékké tágultak. Mindezen folyamatok lefojtott állapotban mehettek végbe, mert a dolomitra települő agyagos-márgás összlet nem engedte közvetlenül felszínre a mélyből érkező vizeket, ezért felülről zárt üregrendszer keletkezett.
A Hamvas-barlang bejárat utáni egyik része (Hamvas-terem)
Később, amikor a terület kiemelkedése során közvetlen kapcsolat alakult ki a fedőüledékekkel, illetve a felszínnel, az agyagos-bauxitos üledék több méter vastagságban került a barlangba. Minden bizonnyal az üregek nagy részét kitöltötte, de később belső áthalmozódással mélyebbre került. A fedőkőzeten (eocén mészkő?) átszivárgó, és onnan meszet kioldó vizekből (a jelenlegi bejárati részen) intenzív cseppkőképződés kezdődött. A sűrűn egymás mellett növekvő cseppkőzászlók, lefolyások és bekérgezések idővel teljesen átkalcitosodtak, lemezes szerkezetük a ritmikus kiválást tükrözi. A tektonikus zónában fekvő üregben korábban is lehettek természetes omlások, de a napjainkban tapasztalt hatalmas omladéktömeg már a bányászatot kísérő robbantások következménye. Maga a barlang is a bányászat során tárult fel.
1993-ban volt először Hamvas-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában.
Kutatástörténet
Az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1993. évi évkönyvében az van írva, hogy a gánti Hosszú-haraszt egykori bauxitkülfejtésében a csoport talált 1993-ban egy új barlangot, amelyet a csoport tagjai Hamvas-barlangnak neveztek el. Korábban, 1979-ben (a Vértes hegység barlangkataszterének elkészítéséhez szükséges terepbejárások során) fedezett fel a csoport barlangot ezen a területen. A barlangot 1993-ban a csoporttagok megvizsgálták, elkészítették térképét és fénykép-dokumentációját. Ekkor az üreg környékéről is készültek fényképek. A Hamvas-barlang a Vértes hegységben, a 4521. számú barlangkataszteri területen, Gánt szélén helyezkedik el. A barlang bejárata a gánti templom tornyától 120°-ra, 530 m-re, a Gém-hegy 310 m-t jelző magassági pontjától 206°-ra, 340 m-re, 240 m tszf. magasságban van. (Az adatok egy M = 1:5000-es térképről lettek lemérve.) A barlangbejárat a Gém-hegy DNy-i oldalában fekvő felhagyott és rekultivált bauxitkülfejtésben, a harasztosi (Hosszú-haraszt) új feltárás határoló vetőfalának ÉNy-i részén, a sziklafal pereme alatt 8 m-re, a bányatalptól pedig 20 m-rel magasabban található.
A szemből messziről is észrevehető barlangbejárat álló piskóta alakú, 1,8 m magas és 0,35–0,65 m széles. A kőfejtő rekultivációja során ültetett, szépen fejlődő facsemeték miatt a bejáratot néhány év múlva csak nehezen lehet majd megpillantani. A csoportnak nincs tudomása a barlangot említő írott műről. A csoport által 1979-ben készített Vértes hegység barlangkataszterben sem szerepel az üreg. A csoport 1993 őszén, a vetőfal bejárásakor bukkant rá. A tagok október 16-án felmérték a barlangot, majd október 19-én bejelentették a felfedezést az illetékes Budapesti Természetvédelmi Igazgatóságnak (a bejelentés száma: 221/93). A bauxitkülfejtés korábban a Fejér megyei Bauxitbányák bányatelke volt. Ennek egykori bányamérője, Csárádi Zoltán azt mondta, hogy a barlang kb. 1973-ban, az új bánya nyitásának letakarítási munkái során tárult fel. A letakarítást végző 22. számú Volán munkatársai már akkor bejárták a barlangot és meglehetősen nagy pusztítást végeztek a barlang elülső részének (Hamvas-terem) képződményeiben. 1979-ben a barlangkutató csoport tagjai jártak az akkor még művelés alatt álló bányagödörben, de a bauxitfelhordó útról nem vették észre ezt a barlangnyílást egy K felől takaró vetőkiszögellés miatt.
A meredek agyaglejtő tetejéről, egy kb. 0,5 m magas küszöbön keresztül lehet bejutni a barlangba. Belépve a Hamvas-terem tág tere látható. Lefelé botladozva az első 6 m-en az omladéktömbök között kell menni, de felül, a járat tetején is kisebb-nagyobb omladékkövek vannak. Az utat egy nagy omladékhalom zárja el. A szemben lévő hatalmas kőtömb bal oldalánál könnyen fel lehet mászni egy kb. 2 m magasan húzódó párkányra. Balra a Breccsás-terem felé lehet bebújni, jobbra húzódva, majd a párkányon egy lelógó éles kő alatt átbújva pedig a Vörös-folyosó eleje érhető el. Jobbra felfelé nézve látszik a barlang legmagasabb kürtője (1. sz. kürtő). Továbbra is omladékon haladva (útközben az egyik helyen fellépve egy nagy kőre, a másik helyen pedig lefelé mászva) lehet eljutni a barlang végéig. Közben még két kürtő figyelhető meg (a 2. sz. kürtő és a 3. sz. kürtő). Ezek az első kürtővel párhuzamosan fekszenek. A csoport óvakodott a kürtők kimászásától az üregeket lezáró, labilisnak tűnő omladék miatt.
A Hamvas-barlangból látható kilátás
Visszafelé haladva, a nagy kőtömbök között néhány helyen le lehet bújni kisebb-nagyobb üregekbe (ezek nem lettek felmérve). A Breccsás-terem megtekintéséhez nem kell visszamenni a párkányig, hanem a nagy kőtömb hátsó oldalán, egy széles helyen, éles köveken át lehet bújni a terembe. Szemben található a lebegő kövekkel határolt kürtő, a Lapos-kürtő, amelyben fel lehet mászni (óvatosan) kb. 2 m-t és be lehet nézni a lapos kürtőrészbe. A Breccsás-teremben továbbhaladva, az omladékköveken már hason kell kúszni. Bal oldalon egy szűk, de még éppen járható résen át be lehet lesni a Cserszegi-fülke előtti szűk részbe, de legjobb előre csúszni, ahol tágul a hely. A Breccsás-teremben és a barlang további részében (a kürtőket kivéve) már nincs omlásveszély, mert szálkőből áll a mennyezet.
Balra felfelé mászva, majd hirtelen jobbra kanyarodva a korábban említett szűkületbe lehet jutni, amin nem kell egészen átbújni, de mégis látható jobbra a Cserszegi-fülke, balra a Gyökérszakállas-kürtők felé vezető lapos rész, szemben pedig egy lapos kis terem, amelybe be kell bújni a továbbjutáshoz. A Cserszegi-fülke egy gömbfülke, ahol érdemes körülnézni, a puha kitöltésen kényelmesen térdelve. A Gyökérszakállas-kürtőkhöz felkúszva ismét van mit csodálni. Visszafelé haladva egy kis járat tűnik fel, ahol némi kerülővel vissza lehet jutni a Cserszegi-fülke előtti kiindulópontra. A bejárathoz a már ismertetett útvonalon lehet eljutni, de a Breccsás-teremből közvetlenül be lehet menni a Hamvas-terembe (a már említett, 2 m-es lemászással).
A barlangot befoglaló dolomit vetőfal a barlang környezetében tektonikailag nagyon erősen meg van dolgozva, maga az üreg pedig legyezőszerűen találkozó vetősíkok metszéspontjában keletkezett. A vető felszíne jellemzően 10–20 cm mélységig nagyon korrodált, vas-oxiddal és mangánnal átitatott, mely sok helyen 1–2 cm vastag, kemény és fényes, könnyen elváló kérget képez. A barlang felett fekvő, 8–10 m vastag kőzettömeg nagyon töredezett, tömbös elválástól egészen a morzsalékos szemnagyságig felaprított. A kőzettömbök helyenként lyukacsosan korrodált felszíne, illetve a barlangban található mészkiválások, tekintélyes méretű cseppkőképződmények szelektív vegyi oldódásra utalnak. Az összetört kőzetfelszínt néhány deciméter vastag, rendzinás jellegű erdei talaj borítja, melyen a tájra jellemző cserjék és fák alkotnak összefüggő erdőt. A barlangbejárat alatt lévő vetőrészen, a bányászkodás során lecsúszott nagy kőtömbök és az agyagos-bauxitos lejtőtörmelék egy kb. 40–60° dőlésű meredek rézsűt képez, ezért a barlang minden irányból könnyen megközelíthető.
A Hamvas-barlang bejárat utáni egyik része (Hamvas-terem)
A barlang a bejárata utáni folyosórész bal oldali falának kiálló részein megtelepedett fehér, púderszerű anyag miatt kapta a Hamvas-barlang nevet. Ez az anyag gyér fényben sejtelmesen világít, vakufény hatására pedig nagyon lumineszkál. Érdekes, hogy a Hamvas-teremben könnyen lekaparható, szinte lefújható, a Vörös-folyosóban azonban kemény réteget képez (néhány kivételtől eltekintve) (4. fénykép). A Hamvas-terem és a Vörös-folyosó szálban álló dolomitban, a Breccsás-terem és az ahhoz kapcsolódó részek nagyrésze pedig dolomitbreccsában képződött. A Hamvas-terem és a Vörös-folyosó egyetlen, tektonikailag predesztinált egységet alkot, ahogy azt a térkép is mutatja. Teljes hosszában omladékkövek uralják a mennyezetet, beleértve az itt lévő három kürtő tetejét is. A felaprózódás olyan méretű, hogy a folyosó DK-i oldalában még a szálkőből is néhány helyen leváltak kisebb-nagyobb darabok, a Breccsás-terem előtt pedig 1–2 m³-es kőtömbök hevernek. Ennek a teremnek az alját ugyancsak tonnás súlyú kőtömbök fedik. Ezek régen valószínűleg lelógó taréjok voltak. A lehullott kőtömbök vörös-barna színű, 0,5–5 mm-es átmérőjű granulátumra estek.
A barlang többi része közül csak a Gyökérszakállas-kürtő kialakulását (és a járat irányát) határozta meg a tektonikus előkészítés. A Breccsás-terem, a Cserszegi-fülke és az összekötő részek nyomás alatti oldódás jeleit mutatják (5. fénykép). Az eróziós lepusztulás tipikus nyoma látszik a Vörös-folyosó kürtőiben, legmarkánsabban a 3. számúban. Ez majdnem függőleges, kb. 30 cm átmérőjű csatorna (3. fénykép). Eróziós nyomok vannak a Gyökérszakállas-kürtőben is. A barlang érdekessége még az úgynevezett cserszegi forma. Ezek az oldásnyomok a Cserszegtomaji-kútbarlang falán, pl. a Lovassy-teremben látszanak legjobban. A cserszegi forma miatt kapta nevét a Hamvas-barlangban lévő Cserszegi-fülke, de nagyon szép felület látszik a Lapos-kürtő alatt és a Vörös-folyosóban is (2. fénykép). Ezek az oldásformák mindig egy sötétebb színű, falhoz tapadt rétegnél, kéregnél mutatkoznak, melyek egy akkumulációs fázis maradványai. Ezeknek tanúfolt a nevük. A barlang minden pontján megtalálhatók.
Nagyon szép, szenilis cseppkőmaradvány van a Hamvas-terem közepének tetején (1. fénykép). A cseppkőmaradvány vastagsága 20–30 cm között változik (belógó részét a bányászok letörték és elvitték). A cserszegi formára helyenként kalcitkéreg települt. A Breccsás-terem dolomitjában markáns kalcitér kipreparálódás látszik. A szabadon lévő dolomit nagyon porlik, ujjal könnyen morzsolható. A barlangban, pl. a Lapos-kürtő alatt hidegvizes(?) eredetű borsókövek találhatók. Fejlettebb példányai a Vörös-folyosó kürtői mellett mutatkoznak. A fenti megfigyelések és a kőfejtőben, valamint a környéken végzett vizsgálódások alapján megállapítható, hogy a barlang összetett fejlődési fázison ment át. A tektonikus irányítottság mentén az üregképződés elkezdődött már a triász legvégén, mind trópusi karsztként, mind alulról jövő oldással. Tény, hogy a kréta dolomit üledékcsapda bauxitkitöltése egyszer (de lehet, hogy többször is) akkumulálta a barlangot. Sőt, mint azt a barlang sok pontján látszó tanúfalak (2. fénykép) igazolják, a betelepült agyag összecementálódott és oldhatatlanul rátapadt a dolomitfelszínre, majd később, az újabb lepusztulás során együtt oldódott a dolomittal (5. fénykép, a golyóstoll alatt lévő sötétebb foltok a tanúfoltok.).
A Hamvas-barlang bejárat utáni egyik része (Hamvas-terem)
Hidegvizes hatások érvényesültek az üreg fejlődésének újkori szakaszában is. Ezek egykori jelenlétét a kürtők eróziós csatornái (3. fénykép), a borsókövek és a cseppkődrapéria bizonyítják. A csapadékos fázis után lassan eltömődtek a barlang külszínnel érintkező részei. Erre utal, hogy nem került elő belőle régészeti lelet, pedig közel húzódik a felszínhez. Csak a bányászat kezdetekor vált lehetővé újraéledése. Jelenleg denevérek, szúnyogok és lepkék húzódnak meg benne. Az őskarsztos nyomok további vizsgálatát ki kell terjeszteni a külszíni fejtés többi barlangjára, valamint a távolabb lévő Gánti-barlangra és a Csákvári-barlangra. 1993. október 16-án a barlangbejárat mellett 10 óra 10 perckor elhelyezett hőmérőket a csoport tagjai 12 óra 20 perckor olvasták le. A száraz hőmérő 14,6 °C-ot, a nedves hőmérő pedig 13,4 °C-ot mutatott. A relatív páratartalom Assmann-féle pszichrométerrel mérve 88 %. A Hamvas-teremben, 4 m-re a bejárattól, 2 m magasságban 15,2 °C-ot mértek. Cserszegi-fülke: szén-dioxid = 0,1 % (n = 5 szívás, Auer patron, Dräger-pumpával mérve). Vörös-folyosó vége: 12,4 °C, szén-dioxid 0,08 %. Breccsás-terem belső vége: 12,8 °C. A barlang felmért hossza 72,5 m.
A fotolumineszcencia jelenségét mutató, fehér púderszerű anyag a Veszprémi Vegyipari Egyetem által végzett számítógépes vizsgálat alapján majdnem 100 %-os hidromagnezit (bővebben lásd a kéziratba bekerült vizsgálati jegyzőkönyvben). A csoport által végzett komplexometriás titrálás eredménye: Ca/Mg = 0,78. Zentai Ferenc szerint csepegő vizek aerosoljából kicsapódott, Ca és Mg tartalmú anyag. A Hamvas-teremben lévő leszakadt kalcittömb a mennyezeti cseppkőbaldachin része. A kb. 2×2×0,3–0,5 m-es tömb a fal felső részéről esett le (helye jelenleg is beazonosítható). Az 1993. október 5-i barlangbejáráskor két repkedő denevért figyeltek meg a csoport tagjai az üregben. A Lapos-kürtő alatt némi friss denevérürülék van. A Breccsás-terem végéből vett talajmintában 1 db csonttöredéket találtak, amely kisállattól származik. Láttak egy 12 egyedből álló szúnyogtelepet. A Lapos-kürtőben pókhálót, falevelet, rovarszárnyat és egy 2 cm-es lepkét figyeltek meg. A bejáratban, mákszerűen elhintve a földön több ezer Collembola sp. volt. A barlang É-i részeiben található kürtők repedéseiben (Breccsás-terem és környéke), szakállszerűen belógó, finom, sűrű gyökérzet látszik.
A barlangban találtak elhasznált szárazelemeket, cigaretta csikkeket, papírdarabokat, a Vörös-folyosóban bitumencseppeket, az omladék alatt pedig egy kapanyélre csavart, bitumenes rongyfáklyát. A Hamvas-termet kb. 13 és 16 óra között teljesen bevilágította a Nap. A Vörös-folyosó elején talált, bagolyköpetnek vélt anyag valójában egy humuszdarab, mely a felszínről nemrég került be. Mindenképpen a bányászat kezdete, tehát a barlang külszínnel való kapcsolatának újbóli létrejötte után került be. Felületén 0,5–1,5 mm átmérőjű, kékesfekete, félgömb alakú zuzmótelepek vannak. Szétbontva egy kb. 3 mm átmérőjű, ép megtartású, kérges gyökérdarab, 2 db rovarszárny, 1 db 4 mm átmérőjű, csonthéjas, jó állapotú mag került elő. Szivacsos gombafonaltömeg szőtte át a vizsgált anyag felső részét. A barlangban száradt ki az anyag. (Bujpál Péter végezte ezt a vizsgálatot.) A Hamvas-barlangtól balra, vörös és okkeres agyaggal kitöltött, oldott felszínű barlangtorzók vannak. A barlang feletti lejtőpihenőn (letakarítási köztes szinten) felszakadás jellegű rogyások keletkeztek. Ezeket érdemes lenne megfigyelni hóesés után, illetve a Hamvas-barlangban hőmérsékletet mérni. A barlang bejárata felett balra, kb. 2–3 m-re (a vetőfal felszínén) cseppkőroncsok látszanak. Ezeket lehet, hogy a vető metszette el.
A kéziratba bekerült a barlang lumineszkáló anyagának röntgendiffrakciós vizsgálati eredménye. (A vizsgálatot a Veszprémi Egyetem végezte 1993-ban.) A kézirathoz mellékelve lett a barlang alaprajz térképe és 10 keresztszelvény térképe. A térképek 1:100 méretarányban ábrázolják a barlangot. Az alaprajz térkép használatához a térképlapon jelölve van az É-i irány. Az alaprajz térképen megfigyelhető a 10 keresztszelvény elhelyezkedése a barlangban. A barlangot a térképek elkészítése végett Mészáros István, Németh Tibor és Szolga Ferenc mérték fel 1993. október 16-án. A térképeket a felmérés felhasználásával Szolga Ferenc 1993. október 17-én szerkesztette. A térképlapra rákerült egy helyszínrajz is, amely bemutatja a Hamvas-barlang földrajzi elhelyezkedését.
A Hamvas-terem mennyezetének egyik része
A jelentésben van kilenc olyan, színes fénykép, amelyek szemléltetik a barlangot. Az első fényképen a barlang megközelítése, a második fényképen pedig a barlangbejárat és külső környezete látszik. A harmadik fényképen a barlangbejárat és külső környezete, a negyedik fényképen pedig a barlangbejárat és belső környezete figyelhető meg. Az ötödik (1.) fényképen a barlang mennyezetén lévő szenilis cseppkőmaradvány, a hatodik (2.) fényképen a Vörös-folyosóban található tanúfal, a hetedik (3.) fényképen pedig a 3. számú kürtőben húzódó eróziós félcsatorna van bemutatva. A nyolcadik (4.) fényképen (balra felül) a Vörös-folyosó elején elhelyezkedő lumineszkáló fehér foltok, a kilencedik (5.) fényképen pedig a morzsalékos dolomitban fekvő, víznyomás alatt kialakult kis üst (alul kis tanúfoltok látszanak) van megörökítve. A fényképeket Németh Tibor készítette.
A Béni Kornél és Viszló Levente által írt, 1996-ban napvilágot látott könyvben szó van arról, hogy az Alba Regia Barlangkutató Csoport néhány tagja, 1993 őszén feltárt egy új barlangot. Kiderült, hogy a Vértes hegységben lévő többi barlanghoz viszonyítva ez a barlangtorzó jelentős méretű és figyelemreméltó genetikájú. Ezzel, az érdekes vonásokkal rendelkező barlanggal együtt a Vértes hegységben 69 barlang van. A gánti bauxitbányák területén, a Gém-hegy oldalában található Hosszú-harasztosban lévő Új feltárásban, 1993-ban lett felfedezve egy addig ismeretlen barlang. Az új barlangot az Alba Regia Barlangkutató Csoport Hamvas-barlangnak nevezte el. Egy rendkívülinek mondható, barlangi ásvány itteni előfordulása miatt kapta a barlang ezt a nevet. A barlangba a meredek agyaglejtő tetejéről lehet bejutni. A bejárat után a tág Hamvas-terem következik. A bal oldali fal kiálló részein megtelepedett egy fehér, púderszerű anyag, ami sejtelmesen világít a gyér fényben, de vakufény hatására nagyon lumineszkál. Ez az anyag a Hamvas-teremben mindenhol lekaparható, szinte lefújható állapotú, de a távol lévő Vörös-folyosóban már többnyire kemény réteget képez, a befedett területeken azonban hamvas hatást kelt.
A Veszprémi Egyetem által végzett röntgendiffrakciós vizsgálat derítette ki, hogy ez milyen anyag. Az anyag eszerint 100 % hidromagnezit. Gyakori alkotóeleme ez a barlangi tejnek, de porított formában majdnem ismeretlen. Emiatt keletkezési körülményeinek tisztázása sem könnyű feladat. Lehet, hogy a lecsepegő víz aerosoljából (vízpermetéből) csapódott ki. A Hamvas-barlang további érdekességei: felmért hossza 72,5 m (a Csákvári-barlang 72 m hosszú). Legyezőszerűen találkozó vetősíkok mentén alakult ki. Néhány centiméteres kemény és fényes bekérgezés jött létre a vetők falán. A barlangot alkotó dolomitot nagyon összetörte, néhol szinte összemorzsolta a tektonikus mozgás. Ezért nagyon omlásveszélyes az üreg. A dolomitfalakon keletkezett rétegződések miatt arra lehet következtetni, hogy a barlang még a kréta idején többször feltöltődött, majd megint erodálódott. Hidegvizes hatások érvényesültek az újkorban, amit borsókövek és cseppkődrapériák igazolnak. A régészeti leletek hiánya is tanúsítja a barlang csaknem 200 millió évig tartó elzártságát.
A Hamvas-barlang bejárat utáni egyik része (Hamvas-terem)
Kraus Sándor 1996-ban készült kézirata szerint Kraus Sándor 1996. december 15-én vizsgált meg egy olyan kőzetmintát (dolomit, mintaszám: DTU.2.), mely a Hamvas-barlangból 1995. december 13-án lett gyűjtve. A minta két darab, 5×7×10 cm-es kőzetdarabból áll. Nagyon tagolt felszínük vöröses árnyalatú barna színű. Belsejük erezetten sárga, 2–10 mm-es darabokra breccsásodott, kalcittal cementált dolomit. A mintadarabok külső 1–2 cm-es részéből a legtöbb dolomitszemcse kioldódott, csak a kitöltő kalcit maradt meg (boxwork-szerkezet). A vörösbarna agyag ezt színezi. Az egyik oldal fennőtt kalcit szkalenoéderek 2–6 mm-es csúcsaival díszített. Ennek a részletnek elkészült mikroszkópi vékonycsiszolata (CSI.299.). A csiszolatban jól látszik a dolomit breccsás töredezettsége, üregessége. Barna rétegek és kitöltések vannak szélein. Katódluminoszkópos vizsgálatnál alul sok, feljebb kevés, azonban szép csíkosan (zónásan) világító kristály látszik (ezek nagy kalcitok).
A kőzet töredezettsége a dolomitnál általános. A kitöltő kalcitok váltakozó oxidációs környezetben váltak ki (katódluminoszkópos vizsgálat alapján). Ez felszínről szivárgó és mélységi víz váltakozását jelentheti. Lassú oldóhatást tanúsítanak a mai felszín kipreparált kalcittelérei, ami a közeli bauxittelep határán szivárgó vízzel megfeleltethető. Emiatt (elvileg) bármekkora üreghálózat létrejöhetett a karbonátos kőzet és az agyagtelep (bauxit) határának közelében. A szivárgó víz leginkább önálló üregeket old, ezért a napjainkban ismert barlang hosszát nem biztos, hogy meg lehet növelni.
Kraus Sándor 1996. december 18-án vizsgálta meg a Hamvas-barlangból származó kőzetminta csiszolatát (dolomit, mintaszám: CSI.299.). Ennek eredménye: az átláthatatlan dolomitban lévő oldott üregek ki vannak töltve víztiszta kalcittal. Egyes foltokban látszik vasas elszíneződés is. A felső oldalon (?) vöröses agyag mosódott a felületre és a kisebb szemcsék közé. Ugyanitt a későbbi üledékben (sárgás) vasas színeződés foltjai figyelhetők meg. Kalcit borítja be az egészet, a dolomittörmelék közti üregeket is kitöltve. A töredezett kőzetben (foltokban oldódva) keletkeztek kis üregek. A külső felületre mosódott némi vörösagyag is. A kőzet egyes részeit szivárgó vizekből kiváló vasvegyületek színezték meg. Végül kalcitkristályok fedték be a felszínt és töltötték ki a legtöbb üreget. A kalcitot lerakó oldat váltakozva nagyon reduktív (világító rétegek) vagy oxidatív volt (sötét sávok).
Az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1996. évi évkönyvében az olvasható, hogy 1996. június 1-jén és 2-án a csoport próbabontást végzett a barlangban. A bejárattal szemben, a hasadék végén lévő végponti szűkület alsó részét bontották meg a csoport tagjai. Ez beszűkült 70–80 cm mélységben. Ekkor, ettől a helytől visszafelé, a 2. számú kürtő alatt található, elágazó és kiszélesedő részt kezdték ásni. Nehezen haladt a bontás a nagy kövek között, emiatt félbehagyták ennek a helynek a bontását is. A Lapos-kürtőből kivették a beékelődött nagy követ és kb. 3 m-t másztak felfelé, ahol elérték azt a lapos kis termet, amely miatt a kürtő a Lapos-kürtő nevet kapta. A csoport megkérte Kraus Sándort (geológus barlangkutató), hogy vizsgálja át a területet ő is. Kraus Sándor eleget tett a kérésnek, 1995. december 13-án átnézte a Hamvas-barlangot. A barlangból származó kőzetminták csiszolatának vizsgálati eredményeit az alábbiakban foglalta össze:
A Hamvas-barlang bejárat utáni része (Hamvas-terem)
Az átláthatatlan dolomitban lévő oldott üregek ki vannak töltve víztiszta kalcittal. Egyes foltokban látszik vasas elszíneződés is. A felső oldalon (?) vöröses agyag mosódott a felületre és a kisebb szemcsék közé. Ugyanitt a későbbi üledékben (sárgás) vasas színeződés foltjai figyelhetők meg. Kalcit borítja be az egészet, a dolomittörmelék közti üregeket is kitöltve. Katódluminoszkópos vizsgálatnál alul sok, feljebb kevés világító kristály látszik. A nagy kalcitok nagyon szép csíkosak (zónásak). A töredezett kőzetben (foltokban oldódva) keletkeztek kis üregek. A külső felületre mosódott némi vörösagyag is. A kőzet egyes részeit szivárgó vizekből kiváló vasvegyületek színezték meg. Végül kalcitkristályok fedték be a felszínt és töltötték ki a legtöbb üreget. A kalcitot lerakó oldat váltakozva nagyon reduktív (világító rétegek) vagy oxidatív volt (sötét sávok).
A barlangkutató csoport 1997. évről szóló jelentésében az olvasható, hogy 1997. október 3-án, 4-én és 5-én a csoport mért, bontott és túrákat vezetett a Gánti-barlangban, a Hamvas-barlangban és a Sasfészek-barlangban. 1997. október 11-én a csoport túranapot tartott. Ekkor a csoport a soponyai általános iskola 43 tanulójának és azok 3 kísérőjének, illetve a Székesfehérvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 22 tanulójának és azok 6 kísérőjének mutatta be a helyszínen a Hamvas-barlangot. A Fejér Megyei Hírlap 1998. május 29-i számában meg van említve, hogy az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1998. június 6–7-én tartja hagyományos barlangász juniálisát. Az újságíró megkérdezte Szarka Gyulától (szervező), hogy milyen programok lesznek a két nap során. Szarka Gyula erre azt válaszolta, hogy tábornyitást követően, 6-án reggel 9 órától a tervek szerint folytatódik a Gánti-barlang és a Sasfészek-barlang bontása, illetve túrázási lehetőséget terveznek az arra vállalkozóknak a Gánti-barlangba, a Sasfészek-barlangba és a Hamvas-barlangba.
Kraus Sándor 2003. évi jelentésében szó van arról, hogy Kraus Sándor a Hamvas-barlangot (Gánt) 1995. december 13-án Németh Tibor által vezetve tekintette meg. A barlangnak embernyi hasadékbejárata van, mely egy 2×5 m hosszú és 4–5 m magas teremben folytatódik. A terem Ny-i fala és mennyezete cseppköves. Ezeknek a cseppköveknek a búbjai és a gombócok teteje szürkésfehér, hamvas és állítólag fluoreszkál. Jelenleg szárazak. A továbbhaladó hasadék nagyon oldott, tagolt, néhány helyen pedig belógnak fentről gyökérpamacsok. Egy kecske (?) gerince és két fekete lábvége van behordva az üregbe. A falakat valószínűleg a befolyó, szivárgó víz oldotta (oldja). A K-i oldalon foltokban vannak borsókövek. A bejárati terem Ny-i oldalán boxwork-szerkezet látszik, ami sárga, dolomitmurvát kitöltő kalcit. Minden bizonnyal a vízzáró agyag (bauxit) szélén fekvő víznyelők egyike a barlang. A barlangban sok a leomlott kőtömb, de egyébként stabilak járatai. Minden vörös, helyenként barna (limonit?) foltok is vannak. (Minta: DTU.2., CSI.299.)
A Természet Világa 2005. februári számából megtudható, hogy a bányászat tárta fel a Gém-hegy oldalában lévő Hamvas-barlangot. A barlang nevét a falait púderszerűen borító hidromagnezit miatt kapta. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Vértes hegységben elhelyezkedő és 4521/20 kataszteri számú Hamvas-barlang, 2006. február 28-tól, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint, megkülönböztetett védelmet igénylő barlang.
Az Alba Regia Barlangkutató Csoport 2006–2007. évi évkönyvében az van írva, hogy 2006. április 1-jén az elhagyott bányához érve a csoport tagjai ÉNy felől közelítették meg gyalogolva a Hamvas-barlangot. Molnár Gyula és Molnár Dávid másztak fel a barlanghoz GPS koordináták és hőmérséklet mérése miatt. A barlangbejárat pozíciójának meghatározásánál a GPS műszer csak két műholdat talált, emiatt a bejárattól távolabb, kb. 10 m-re meg lett ismételve a mérés (ott már három műhold alapján). A bejárat GPS koordinátái két műhold esetén: N 47°23'17,2", E 18°23'35,6", tszf. magasság 255 m. (Hiba: 15,8 m.) A bejárat GPS koordinátái a bejárattól 10 m-re mérve (három műhold esetén): N 47°23'17,3", E 18°23'35,3", tszf. magasság 266 m. (Hiba: 12 m.) A barlang előterében a felszíni hőmérséklet 11 órakor +15,1 °C.
2007. április 28-án Lakatos János, Molnár Gyula, Németh Tibor és Zentai Ferenc a Hamvas-barlangban lévő Vörös-folyosó elején huzatot éreztek. A levegő a nagy kövekből álló laza hasadékkitöltésből, alulról tört elő. A levegő (megmérve) 0,8 m/s sebességgel mozgott. A bal oldali (nyugati) ágba is jutott belőle kb. 0,2–0,35 m/s-nyi. A bejárati terem 15,8 °C hőmérsékletű, a relatív páratartalom pedig 41 % (digitális pára- és hőmérővel mérve). A barlangban, a bejárat közelében elhelyezett műszer délutánra 11,5 °C-ot és 74 % relatív páratartalmat mutatott a Vörös-folyosó elején. 2007. május 13-án Lakatos János és Molnár Gyula végezte el a szükséges méréseket a törékeny műszerekkel nem egyszerűen megközelíthető barlangban. Ekkor a Bejárati-terem hőmérséklete 13,1 °C, relatív páratartalma pedig 88 % volt. A Vörös-folyosóban a levegő 0,6 m/s sebességgel áramlott kifelé. A két mérőszemély a műszerek beállásáig körbejárta a barlangot. Megállapították, hogy a bal oldali (északnyugati) ágban (két kis kő leverése után) be lehet jutni egy kb. 3 m magasságig látszó, felfelé tartó terembe.
2007. június 9–10-én Molnár Gyula és Zentai Ferenc által a Hamvas-barlangnál mért adatok: 9-én 11 órától 11 óra 30 percig a légnyomás 744 Hgmm, a barlangi levegő relatív páratartalma pedig 54 %. Hőmérsékletmérés a bejáratnál: 20,9 °C (puffervízben), 20,5 °C (levegőben). Kifelé tartó légmozgás: 0,4 m/s (felső mérőhely), 0,3–0,4 m/s (alsó mérőhely). 10-én 7 órától 7 óra 30 percig a bejáratnál a barlangi levegő relatív páratartalma 81 %. Hőmérsékletmérés a bejáratnál: 17,2 °C (puffervízben), 16,5 °C (levegőben). Kifelé tartó légmozgás: 0,3 m/s (felső mérőhely). A levegő szén-dioxid tartalma (10 szívásból számítva) 0,03 %.
A csoport megállapította, ha a bányakatlan levegőjének hőmérséklete magasabb, mint a Gánti külfejtés 5. sz. barlangjának hőmérséklete, akkor a Gánti külfejtés 5. sz. barlangjából kifelé áramlik a levegő. Ennek intenzitása arányos a hőmérséklet-különbséggel. Ekkor a Gánti külfejtés 5. sz. barlangjának levegőjében megjelenik nyomokban a szén-dioxid, de a Vaskobak-barlang levegőjében magas, életveszélyes értéket érhet el. Ekkor megindul a Hamvas-barlangból is a kifelé áramló huzat. Ha megközelíti a környezet levegőjének hőmérséklete a Gánti külfejtés 5. sz. barlangja levegőjének hőmérsékletét, akkor leáll a légmozgás. A Vaskobak-barlangban is áll a levegő és megmarad a magas szén-dioxid szint is (a barlangban továbbra is fennáll az életveszély). A Hamvas-barlangban sem észlelhető légmozgás. Ha a környezet levegőjének hőmérséklete sokkal alacsonyabbra süllyed, mint a Vaskobak-barlang és a Hamvas-barlang levegőjének hőmérséklete, akkor a Gánti külfejtés 5. sz. barlangjába betör a levegő és gyenge befelé áramlás kezdődik. A Vaskobak-barlang levegője kitisztul, csak nyomokban mutatkozik benne szén-dioxid, a Hamvas-barlangban pedig nem történik változás.
A csoport célszerűnek látja a Hamvas-barlang további kutatását. A csoporttagok fontosnak tartják a Gánti külfejtés 5. sz. barlangjában, a Vaskobak-barlangban, a Hamvas-barlangban és a környezetükben mért levegő-hőmérséklet és levegő-páratartalom napi (és szezonális) menetének rögzítését, de a légáramlások, szén-dioxid tartalom eseti mérését is. A kéziratban van három olyan, színes fénykép, amelyek szemléltetik a barlangot. Az első fényképen a Hamvas-barlang bejáratának megközelítése, a második fényképen a barlang bejárata, a harmadik fényképen pedig a barlang bejárati terme látszik. A fényképeket Zentai Ferenc készítette.
Az Alba Regia Barlangkutató Csoport gánti kutatókollektívájának 2008–2009. évi évkönyvében az van írva, hogy az évkönyvben ismertetve van a kollektíva által kutatott 4521-es barlangkataszteri terület már ismert barlangjaiban (pl. a Hamvas-barlangban) 2008–2009-ben végzett feltáró kutatás és állagmegóvás. 2008. április 20-án Lakatos János, Molnár Gyula, Németh Tibor és Zentai Ferenc összekötötték Molnár Gyula és Németh Tibor névnapjának ünneplését a Hamvas-barlang bontásával. A bejárati terem járatmegosztó omladékának aljáról köveket és kb. 50 vödörnyi port távolítottak el, de nem feledkeztek meg Gyula és Tibor névnapjának ünnepléséről sem. 2008. május 30-án, délután a csoport tagjai a barlangban, a huzatos részen elhelyeztek egy Dataloggert. A műszer 500×5 percenkénti mérésre volt beprogramozva (egy és háromnegyed nap). A telepítés helyén 0,6 m/s légáramlást mértek 13,2 °C léghőmérséklet mellett. A regisztrálót Lakatos János és neje, Zsuzsa hozták ki június 1-jén 11 óra 30 perckor.
2008. augusztus 22-én Lakatos János, Molnár Gyula és Zentai Ferenc azért mentek a Hamvas-barlanghoz, hogy bontsanak a barlang bejárati részében. A főhasadék aljának kitöltése a tonnás súlyú kőtömbök alatt laza, porló lösz. Továbbra is észleltek légmozgást, de annak útvonalát nem tudták megállapítani. 11 órakor a hőmérséklet 15,9 °C volt. Rendbetették a barlanghoz felvezető ösvényt, de az továbbra sem biztonságos lefelé haladva. 2009. augusztus 8-án a Zentai család meglátogatta a barlangot. A kéziratba bekerült egy olyan, színes fénykép, amely szemlélteti a barlangot. A fényképen a Hamvas-barlangot rongálók tevékenységének nyoma van bemutatva. A fényképet Molnár Gyula készítette.
2008-ban Futó János készítette el a barlang 50 fényképből álló fénykép-dokumentációját. A 2009. évi Karszt és Barlangban szó van arról, hogy 2009. július 12-én, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tanulmányútján, a Hosszúharaszt-vető karsztbarlangjainak megtekintésekor először a Hamvas-barlangot látogatták meg a tanulmányút résztvevői. Az üregben kedvükre kúszhattak, mászhattak az érdeklődők. 2010-ben az Alba Regia Barlangkutató Csoport nem dolgozott a barlangban, mert csak 2010. június végén kapta kézhez a csoport a Hamvas-barlang kutatásához szükséges engedélyt. A barlangban 2011-ben és 2012-ben egyszer sem észlelt denevért a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület.
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 4521-20 kataszteri számú Hamvas-barlang, 2012. február 25-től, a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint, megkülönböztetetten védett barlang. Az Alba Regia Barlangkutató Csoport által 2015-ben írt kutatási zárójelentésben meg van említve, hogy a csoportnak volt a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén, a Csákvár 0198 helyrajzi számú ingatlanon nyíló Hamvas-barlang (4521-20) kutatásához szükséges engedélye (Üsz.: 12645/2010, ill. iktatószám: 50975/10), de 2015. július 31-én lejárt annak érvényessége, emiatt a csoport zárójelentést küld a barlang kutatásáról. A barlangban a csoport az engedélyezett időszakban nem végzett kutatómunkát. A barlangot később sem szeretné kutatni a csoport.
A Polacsek Zsolt és Ba Julianna által írt, 2017. évi jelentésben az olvasható, hogy a Csákvár külterületén lévő Hamvas-barlangot valószínűleg régóta ismerik. Meg lehet találni a barlangot a kéziratban lévő térképvázlat használatával, de néhány távoli helyről (szemből) is észrevehető a barlangbejárat. A bányagödör mélyítésekor tárult fel az üreg. Az Alba Regia Barlangkutató Csoport által már az 1990-es években felmért barlang majdnem a felső bányaperemen, a vetőbreccsa sziklafal egyik meggyengült, eltört része mögött, triász dolomitban húzódik. A kb. 50 m hosszú barlang a kissé É felé dőlő vetőbreccsa sziklafal mögött, a vetőbreccsa által védve jött létre. Mivel ez a breccsazóna védi a barlangot a beszivárgó vizektől is, ezért az üreg aljzata porszáraz. Nem lehet biztosan tudni, hogy milyen módon alakult ki a barlang. A breccsaréteg mögött keletkezett, egyértelmű oldott formákat mutató üreg mai formájának kialakulásában kétségkívül közrejátszott a kifagyás is. Nem ismert, hogy a barlangot milyen (fel- vagy leszálló) vizek oldották ki.
A barlang bejárati üregét régen díszítő cseppköveket napjainkra elpusztították. Ezek voltak a Vértes hegység legnagyobb cseppkövei. Az utóbbi években többször is járt a barlangban Polacsek Zsolt. Ezeken a barlanglátogatásokon 1–5 kis patkósdenevért figyelt meg a barlangban. A barlang másodszor 2014-ben lett felmérve. (Az üreg első felmérése 1993-ban történt.) A bejárati üregtől balra indulva be lehet járni a falról leoldódott kőzettömbök között a feltöltődött barlangot. Néhány helyen erős huzatot lehet érezni, ami minden bizonnyal a breccsazónán át jut az üregbe, ahol körhuzatot képez. Korábban valószínűleg a legszebb barlang volt a Vértes hegységben, de jelenleg egy méltatlanul elfeledett romos odú. Némi kúszás-mászással, barlangjáró alapfelszereléssel bejárható. A kéziratba bekerült egy olyan, színes fénykép (65. ábra), amelyen a barlang bejárati része látszik. A fényképet Polacsek Zsolt készítette.
Irodalom
Béni Kornél – Viszló Levente: Egy cseppnyi Magyarország. A Vértes hegység és környéke. Csákvár, Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány, 1996. 36., 38. old.
Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Hivatalos Értesítő. A Magyar Közlöny melléklete. 2012. február 24. (10. sz.) 1438. old.
Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő, 2006. március 31. (3. évf. 3. sz.) 741. old.
Polacsek Zsolt – Ba Julianna: Tatabányai barlangkutatás. Kézirat. Tatabánya, 2018. február 15. 90., 91–92. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
s.l.: Barlangász juniális Gánton.Fejér Megyei Hírlap, 1998. május 29. (54. évf., 125. sz.) 16. old.
Szolga Ferenc: Kutatási zárójelentés.Archiválva2022. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben Kézirat. Kincsesbánya, 2016. február 4. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
قنوات الكأس الرياضية معلومات عامة النوع رياضية المدير عيسى الهتمي تاريخ التأسيس 2006 أبريل 28؛ منذ 17 سنة (28-04-2006) صيغة الصورة تلفاز عالي الدقةتلفاز قياسي الدقة البلد قطر المقر الرسمي الدوحة، قطر الموقع الرسمي http://www.alkass.net صفحة فيسبوك alkasstv صفحة تويتر alkasschanne...
Australian netball player Mo'onia GerrardOAM Gerrard in Tonga 2012Personal informationBorn (1980-11-15) 15 November 1980 (age 43)Bathurst, AustraliaHeight 1.80 m (5 ft 11 in)Occupation Tan technicianSpouse Dave DennisRelatives Mark Gerrard (brother) Wycliff Palu (first cousin)Netball career Playing position(s): GD, WDYears Club team(s) Apps1999–2003 Sydney Sandpipers 2004–07 Sydney Swifts 2008–10 Adelaide Thunderbirds 2011 New South Wales Swifts Years National t...
Polish coat of arms This article does not cite any sources. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: Osek coat of arms – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (December 2009) (Learn how and when to remove this template message) OsekDetailsBattle cry-Alternative names-Earliest mentionunknownTownsnoneFamilies- Osek is a Polish coat of arms. It was used b...
هنودمعلومات عامةنسبة التسمية الهند التعداد الكليالتعداد قرابة 1.21 مليار[1][2]تعداد الهند عام 2011ق. 1.32 مليار[3]تقديرات عام 2017ق. 30.8 مليون[4]مناطق الوجود المميزةبلد الأصل الهند البلد الهند الهند نيبال 4,000,000[5] الولايات المتحدة 3,982,398[6] الإمار...
烏克蘭總理Прем'єр-міністр України烏克蘭國徽現任杰尼斯·什米加尔自2020年3月4日任命者烏克蘭總統任期總統任命首任維托爾德·福金设立1991年11月后继职位無网站www.kmu.gov.ua/control/en/（英文） 乌克兰 乌克兰政府与政治系列条目 宪法 政府 总统 弗拉基米尔·泽连斯基 總統辦公室 国家安全与国防事务委员会 总统代表（英语：Representatives of the President of Ukraine） 总...
Oscar Wilde nel 1882 (foto di Sarony) Oscar Fingal O'Flahertie Wills Wilde[1][N 1] (Dublino, 16 ottobre 1854 – Parigi, 30 novembre 1900) è stato uno scrittore, aforista, poeta, drammaturgo, giornalista, saggista, e critico letterario irlandese dell'età vittoriana, esponente del decadentismo e dell'estetismo britannico. Firma di Oscar Wilde Autore dalla scrittura apparentemente semplice e spontanea, ma sostanzialmente molto raffinata e incline alla ricerca del bon mot (dell...
Topias TaavitsainenTopson pada tahun 2018StatusAktifTanggal lahir14 April 1998 (umur 26)Kebangsaan FinlandiaTim saat iniOGPermainanDota 2Riwayat karir2017SFT2017–20185 Anchors2018–kiniOG Pencapaian dan penghargaan Pemenang 2× The International (2018, 2019) Topias Miikka Taavitsainen (lahir 14 April 1998) atau lebih dikenal sebagai Topson, adalah pemain Dota 2 profesional Finlandia untuk OG. Topson memainkan dua turnamen di The International, memenangkan dua kejuaraan dunia deng...
Anglican minster church in Kingston upon Hull, East Riding of Yorkshire, England Church in EnglandHull MinsterHoly Trinity ChurchHull MinsterOS grid referenceTA 09963 28554CountryEnglandDenominationChurch of EnglandPrevious denominationCatholic ChurchChurchmanshipLow ChurchWebsiteHullMinster.orgHistoryStatusMinsterDedicationHoly TrinityArchitectureStylePerpendicular GothicYears builtc. 1285[1] transepts 1300–20 choir 1340–70 nave 1380–1420 tower 1490–1520SpecificationsLe...
For the EP by Local H, see Half-Life E.P. This article needs additional citations for verification. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: Halflife EP – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (March 2010) (Learn how and when to remove this message) 2000 EP by Lacuna CoilHalflifeEP by Lacuna CoilReleased20 March 2000RecordedDamage Inc. Stu...
Train station in Millbrae, California, U.S. Millbrae A southbound Caltrain train at Millbrae in July 2018General informationLocation200 North Rollins Road (BART)100 California Drive (Caltrain)Millbrae, CaliforniaUnited StatesCoordinates37°36′01″N 122°23′12″W / 37.6003°N 122.3867°W / 37.6003; -122.3867Line(s)BART W-LinePCJPB Peninsula Subdivision[1]Platforms2 side platforms (Caltrain)1 side platform, 1 island platform (BART)Tracks2 (Caltrain)3 (BART)...
AwardCross of Honour and Military MeritTypeMilitary decorationAwarded forDistinguished service to the military in times of peace and for acts of courage in time of warCountry LuxembourgEligibilityIndividuals, units, and groups of peopleClaspsPalms for being mentioned in dispatchesEstablishedMay 1951Order of wearNext (higher)Military MedalNext (lower)Luxembourg War Cross[1] Cross of Honour and Military Merit (French: Croix d'Honneur et de Mérite militaire) is a military...
2022 Kenyan general election ← 2017 9 August 2022[a] 2027 → Registered22,120,458[3] Presidential electionTurnout64.77% (25.74pp) Nominee William Ruto Raila Odinga Party UDA Azimio[b] Alliance Kenya Kwanza Azimio Running mate Rigathi Gachagua Martha Karua Popular vote 7,176,141 6,942,930 Percentage 50.49% 48.85% Results by county: Ruto in yellow, Odinga in blue President before election Uhuru Kenyatta Jubilee Party Elected Preside...
American criminal, burglar and prison escape artist Basil BanghartFBI mugshot of Basil Banghart JrBornBasil Hugh BanghartSeptember 11, 1901Berville, Michigan, United StatesDiedApril 5, 1982(1982-04-05) (aged 80)Los Angeles County, CAOther namesThe OwlOccupationBurglarCriminal statusReleased in 1960SpouseMae BlacockConviction(s)KidnappingCriminal penalty99 years imprisonment Basil Hugh The Owl Banghart Jr. (September 11, 1901– April 5, 1982) was an American criminal, burglar, and p...
Brazilian footballer (born 1997) In this Portuguese name, the first or maternal family name is Dantas and the second or paternal family name is de Medeiros. Ayrton Lucas Ayrton Lucas with Spartak Moscow in 2019Personal informationFull name Ayrton Lucas Dantas de Medeiros[1]Date of birth (1997-06-19) 19 June 1997 (age 27)[1]Place of birth Carnaúba dos Dantas, Brazil[1]Height 1.80 m (5 ft 11 in)[2]Position(s) Left back[1]Team info...
South Sudanese politician and judge (born 1933) Abel Alier KwaiFirst Vice President of SudanIn office1971–1972PresidentGaafar NimeiryPreceded byBabiker AwadallaSucceeded byMohamed Al-Baghir AhmedSecond Vice President of SudanIn office1972–1982Preceded byKhalid Hassan AbbasSucceeded byJoseph LaguPresident of the High Executive Council of the Southern Sudan Autonomous RegionIn office6 April 1972 – February 1978Preceded byPosition establishedSucceeded byJoseph Lagu Personal detail...
This article needs additional citations for verification. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: The End of America film – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (July 2015) (Learn how and when to remove this message) 2008 American filmThe End of AmericaDirected byRicki SternAnne SundbergWritten byNaomi Wolf, Michelle Ngo, Ricki Stern, Anne Sundb...
