Svájcban született, nagyapja, apja molnárok voltak. Apja: David Emmanuel Haggenmacher (1795–1862), édesanyja: Anna Barbara Wiedmann (1800–1882) volt. Heinrich Jacob 19 éves korában indult vándorolni. 1846-ban Prágába ment bátyjához, Kaspar Emmanuel Haggenmacherhez, majd 1850-ben egy reichenbergi (ma Liberec, Csehország) malomban alkalmazták. Ezután jött Magyarországra.
Magyarországi malomépítései
Előbb egy dunaihajómalomban dolgozott, majd az Újlakon lévő, 1853-ban alapított Barber és Klusemann-féle malom főmolnára lett. 1856-ban haszonbérbe vette a Teréz-külvárosban található, Rákos-patak menti Ördögmalmot. Ekkor öccse is nála dolgozott. Megszerezte Pest város Tanácsától a lisztárusítási jogot, technikai fejlesztésként pedig gőzüzemre tért át. Így 1858-ban már gőzmalomként működött, 36 munkással. Felhalmozott tőkéjét telekvásárlásra, valamint lakóház- és malomépítésre fordította a Vígszínház környékén lévő, saját tulajdonú telkére. 1862-ben kezdett termelni az új malom. Ekkor megvált a malombérlettől.
1865-ben új malmot építtetett a Szemere utcában, amely 1866-tól már termelt. 1867-ben előző malmát eladta. 1872-ben egy csődbe jutott malmot vásárolt meg, de termelését e két malom (a Szemere utcai közben leégett és újjá kellett építeni) csak 1874-ben, illetőleg 1876-ban kezdte meg. Ekkor a Haggenmacher-malom 200 munkással dolgozott, és a Pesti József Hengermalom mögött a második legnagyobb budapesti malom lett. Géza fiát 1886-ban, Árpád fiát 1890-ben vezette be cégjegyzőként a malomüzletbe.
Főrészvényese volt az Első Budapesti Gőzmalom Részvénytársaságnak és egyik alapítója a Flóra, Első Magyar Stearin-, Gyertya- és Szappangyárnak.
A Haggenmacher család
Haggenmacher Henrik 1854-ben feleségül vette Liechti Maria Magdalenát (1834. december 18. – 1889. március 24.),[2][3] akitől 12 gyermeke született:
Haggenmacher Henrik 1867-ben több terménykereskedővel együtt befektetett az 1854 óta Barber és Klusemann tulajdonában álló kőbányai serfőzdébe, és megalapította az Első Magyar Részvényserfőzdét. Kiszállva ebből az üzletből, már mint vagyonos gőzmalomtulajdonos, 1867-ben megvette a Frohner család promontori sörfőzdéjét. 1875-re üzeme termelékenységben a harmadik volt a Dreher Antal-féle kőbányai sörgyár, és az Első Magyar Részvényserfőzde mögött.
1880-ban a promontori sörgyárat fiának, ifjabb Haggenmacher Henriknek (1855–1917) adta át. A családi kapcsolatok már a 19. század végétől szövődtek. Ifj. Haggenmacher Henrik 1884-ben feleségül vette Aich Emmát (1866–1954) és így veje lett Aich Ferencnek (1835–1903), a Dreher-féle sörbirodalom magyarországi ága vezetőjének. Ifj. Haggenmacher Henrik legfiatalabb húga pedig 1898-ban feleségül ment Dreher Jenőhöz (1873–1948). A házaspár a martonvásáriBrunszvik-kastélyban élt, melyet a Dreherek 7500 hektárnyi birtokkal együtt 1897-ben vásároltak meg Habsburg József Károly főhercegtől.
A filoxéra-tetű magyarországi kártételei miatt az 1891–92-es üzleti évben az emelkedő fogyasztás miatt sarkallva az ország sörtermelése megkétszereződött. Azonban 1905-re már csak 90 serfőzde maradt talpon, s négy nagy gyár adta termelés közel kétharmadát. Az „Ifj. Haggenmacher Henrik Sörgyár” az országos növekedést meghaladva, két és félszeresére növelte termelését. Budapesten kívül Székesfehérváron, Vácott is létrejöttek telepek. 1899-ben cégvezetőként belépett legfiatalabb testvére, Oszkár is, aki 1901-től a cég társult tagja lett.
Telekügyletek
Az 1880-as években telekfelvásárlásokkal növelte vagyonát. Jelentős ingatlanai voltak a Lipót (ma Szent István) körúton, az Andrássy út Nagymező és Jókai utca közötti szakaszán, valamint a Szentkirályi utcában is.
Haggenmacher Henrik 1872 és 1912 között svájci konzulként is működött.
Halála
Idősebb Haggenmacher Henriket megelőzte halálában akkor már 62 éves fia, ifjabb Henrik. Ő 1917 májusában hunyt el,[4] majd rá egy hónapra, júniusban idősebb Henrik is. Pár évvel később, 1921-ben pedig öccse, Haggenmacher Károly is meghalt. Végrendeletük szerint az üzemeknek a család kezében kellett maradnia.
A leszármazottak
A két világháború között a sörgyár ügyeit Haggenmacher Oszkár irányította, és atyja (ifj. Haggenmacher Henrik) végakarata szerint 1921-től a legifjabb Henrik (1878–1972) is tagja lett a sörgyár igazgatóságának. 1943-tól a német megszállásig a Gyáriparosok Országos Szövetségének (GYOSZ) elnöke volt.
1933-ban egyesült a Haggenmacher- és a Dreher-féle sörgyár: a "Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde" elnöke Dreher Jenő, alelnöke a legifjabb Haggenmacher Henrik lett.
Dédunokája, Sztehlo Gábor evangélikus lelkész, a Jó Pásztor Misszió és Gaudiopolis megalapítója, aki sok zsidó gyermeket mentett a holokauszt elől.
Érdekesség
Haggenmacher Ottó
A Haggenmacher család a II. világháború alatt tevékenyen részt vett a veszélyeztetett zsidók mentésében. Sztehlo Gábor, a dédunokája alapította a Jó Pásztor Missziót, unokája, Haggenmacher Ottó és családja a Gellért-hegyi Bérc utcában lévő villáját üldözött gyermekek megmentése érdekében a Jó Pásztor Misszió rendelkezésére bocsátotta. Harminc gyermeket rejtettek el a vészterhes időszakban, s ezért Haggenmacher Ottót 2003-ban a Jad Vasemposztumusz a Világ Igaza kitüntetésben részesítette.[5]
A legifjabb Haggenmacher Henrik a háború idején tiszteletbeli belga főkonzul volt, s így tudott segíteni német fogságból Magyarországra szökött holland katonatiszteken.
Három fiúunokája H. Henrik, H. Ottó és H. Sándor elvette Pekár Imre három leányunokáját P. Máriát, P. Emmát és P. Zsuzsát.
