PROFILPELAJAR.COM

Házi patkány
	Táplálkozó házi patkány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Euarchontoglires;
Csoport:	Glires;
Rend:	Rágcsálók (Rodentia);
Alrend:	Egéralkatúak (Myomorpha);
Öregcsalád:	Muroidea;
Család:	Egérfélék (Muridae);
Alcsalád:	Egérformák (Murinae);
Nem:	Patkány (Rattus); Fischer, 1803
Faj:	R. rattus;
Tudományos név
	Rattus rattus; Linnaeus, 1758
Szinonimák
Szinonimák
	Rattus aequicaudalis (Hodgson, 1845); Rattus aethiops (Philippi, 1900); Rattus albiventer (Jentink, 1909); Rattus albiventris (Jentink, 1909); Rattus albus (Fitzinger, 1867); Rattus alexandrino-rattus (Fatio, 1902); Rattus alexandrinus (É. Geoffroy, 1803); Rattus alexandrinus (Desmarest, 1819); Rattus arboreus (Horsfield, 1851); Rattus arboricola (Gould, 1863); Rattus asiaticus (Gray, 1837); Rattus ater (Fitzinger, 1867); Rattus ater (Millais, 1905); Rattus atratus (Miller, 1902); Rattus atridorsum (Miller, 1903); Rattus auratus (Grandidier, 1899); Rattus beccarii (Peters & Doria, 1881); Rattus brahminicus (Lloyd, 1909); Rattus brookei (Crew, 1923); Rattus caeruleus (Lesson, 1842); Rattus caledonicus (Wagner, 1842); Rattus ceylonus (Kelaart, 1850); Rattus chionogaster (Cabrera, 1921); Rattus chionogaster (Lönnberg & Mjoberg, 1916); Rattus coquimbensis (Philippi, 1900); Rattus crassipes (Blyth, 1859); Rattus cyaneus (Philippi, 1895); Rattus doboensis (de Beaufort, 1911); Rattus domesticus (Fitzinger, 1857); Rattus doriae (Trouessart, 1897); Rattus erythronotus (Temminck, 1844); Rattus flavescens (Elliot, 1839); Rattus flavigaster (Heuglin, 1861); Rattus flaviventris (Brants, 1827); Rattus frugivorus (Rafinesque, 1814); Rattus fuliginosus (Bonaparte, 1833); Rattus fulvaster (Fitzinger, 1867); Rattus fuscus (Fitzinger, 1857); Rattus galapagoensis (Waterhouse, 1830); Rattus girensis Hinton, 1918; Rattus griseocaeruleus (Higgins & Petterd, 1883); Rattus indicus (É. Geoffroy, 1803); Rattus infralineatus (Blylth, 1863); Rattus insularis (Waterhouse, 1838); Rattus intermedius (Ninni, 1882); Rattus jacobiae (Waterhouse, 1838); Rattus jujensis (Lönnberg, 1916); Rattus jurassicus (Burg, 1921); Rattus kandianus (Kelaart, 1850); Rattus kandiyanus (Kelaart, 1887); Rattus keelingensis Tate, 1950; Rattus kelaarti (Wroughton, 1915); Rattus kijabius (J. A. Allen, 1909); Rattus latipes (Bennett, 1835); Rattus leucogaster (Pictet, 1841); Rattus longicaudus Mori, 1937; Rattus muansae (Matschie, 1911); Rattus narbadae Hinton, 1918; Rattus nemoralis (Selys Longchamps, 1841); Rattus nericola Cabrera, 1921; Rattus novaezelandiae (Buller, 1871); Rattus osorninus (Philippi, 1900); Rattus personatus (Krefft, 1867); Rattus picteti (Schinz, 1845); Rattus rattiformis (Matschie, 1915); Rattus rattoides (Pictet & Pictet, 1844); Rattus rufescens (Gray, 1837); Rattus ruthenus Ognev & Stroganov, 1936; Rattus saltuum (Philippi, 1900); Rattus samharensis (Heuglin, 1877); Rattus setosus (Lund, 1841); Rattus siculae (Lesson, 1827); Rattus subcaeruleus (Lesson, 1842); Rattus subrufus (Philippi, 1900); Rattus sueirensis Cabrera, 1921; Rattus sylvestris (Pictet, 1841); Rattus tectorum (Savi, 1825); Rattus tetragonurus (Kelaart, 1850); Rattus tettensis (Peters, 1852); Rattus tompsoni (Ramsay, 1881); Rattus variabilis (Higgins & Petterd, 1883); Rattus varius (Fitzinger, 1867); Rattus wroughtoni Hinton, 1919;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Házi patkány témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Házi patkány témájú médiaállományokat és Házi patkány témájú kategóriát.

A házi patkány (Rattus rattus) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Eredeti elterjedési területe India, de szinte a világ minden részére behurcolták. Az ember közvetlen közelében él; még az ókorban jutott el Európába, feltehetőleg Afrikán keresztül. Kedveli a magtárakat, padlásokat és a meleg helyeket. Ahol jelentősebb vándorpatkány populáció található, ott megritkul ez a faj.

Alfajai

Rattus rattus albus
Rattus rattus alexandrinus
Rattus rattus ater
Rattus rattus brevicaudatus
Rattus rattus brookei
Rattus rattus caeruleus
Rattus rattus chionagaster
Rattus rattus diardii
Rattus rattus domesticus
Rattus rattus flavipectus
Rattus rattus flaviventris
Rattus rattus frugivorus
Rattus rattus fuliginosus
Rattus rattus fulvaster
Rattus rattus intermedius
Rattus rattus jurassicus
Rattus rattus latipes
Rattus rattus leucogaster
Rattus rattus nemoralis
Rattus rattus nericola
Rattus rattus nezumi
Rattus rattus picteti
Rattus rattus rattus
Rattus rattus ruthenus
Rattus rattus sueirensis
Rattus rattus sylvestris
Rattus rattus tectorum
Rattus rattus varius

Megjelenése

Tipikus testhossza 15-23 centiméter, farka jóval hosszabb a testénél, 17-25 centiméter; tömege 200-400 gramm. Lábai, fülei és orra kicsi és rózsaszín. Füle a vándorpatkányénál nagyobb, igen vékony bőr és egészen csekély szőrzet borítja. Előrehajtva teljesen befedi a szemet, vagy legalább a szemközépig ér. Hengeres farkán átlagosan 254 (220-290) pikkelygyűrű van. Bundája szürkésfekete vagy szürkésbarna. A hátán kiálló, megnyúlt koronaszőrök borzas külsőt kölcsönöznek neki. Hasi oldala kissé világosabb. A dél-európai alfajok hasa élesen elhatárolt, fehér.

Életmódja

A házi patkány egyértelműen az esti és a reggeli szürkület idején a legtevékenyebb, bár a nap bármely órájában találhatunk éber példányokat. Életmódja miatt tetőpatkánynak is nevezik. A Földközi-tenger mellékén a tevékeny időszak inkább éjjelre tolódik át. Csak ritkán él magányosan. Rendszerint 20-60 tagú csoportokba verődik, amelyeken belül nem épül ki szigorú rangsorrend vagy párkapcsolat. Az állatok állandó járatokat használnak, amelyek egy épületben is azonnal szembetűnnek. Szaganyagokkal jelölik meg őket, hogy más patkányok tudtára adják, a terület már foglalt. Földvárat nem építenek. Rendetlen fészküket papír- és gyapjúdarabokból, növényi rostokból tákolják össze, többnyire a tetőgerendák között, a falon vagy a földön lévő mélyedésekben és üregekben. A kölykök nagyobb szülővackokban lapulnak. Mindenevőnek is mondhatjuk, de inkább magokat és más növényi terményeket eszik. Fehérjére is szüksége van, kisebb rovarokat, bogarakat is elfogyaszt. Ez az állat körülbelül 2-3 évig élhet.

Szaporodása

Kevésbé szapora, mint rokona, a vándorpatkány, évente csak két szaporodási időszaka van. De van olyan év, amikor 4 alkalommal is kölykezhet. Az átlagos alom 3-10 kölyök, de már 23 utódra is volt példa. A vemhességi idő 21-23 nap. Az újszülöttek teljesen tehetetlenek, szőrtelenek, a szemük csukott, siketek. A kis patkányoknak 10 nap múlva kezd kinőni a szőrük, a szemük pedig a rákövetkező hétre kinyílik. Ezután már elhagyogatják a fészket, és 21-23 napos korukban már el is választhatók anyjuktól. A hímeknél nagyobb az ivarnyílás és a végbélnyílás közötti távolság, mint a nőstényeknél. A herezacskók csak az ivarérett hímeknél válnak láthatóvá. A patkányok 8 hetes korukban válnak ivaréretté. A patkányok peteérési ciklusa csak 5 nap.

Érdekességek

"Patkánykirály" (Mauritianum Museum, Altenburg, Németország)

Nagy egyedsűrűség esetén előfordul, hogy 6-12 vagy akár 32 patkány is a farkánál fogva összegabalyodik. Hogy ez hogyan is történik, és hogy az ilyen úgynevezett „patkánykirály”-oknak mi a jelentősége, azt ma még nem tudjuk.

A házi patkány okosabb, mint a vándorpatkány. Kíváncsi és kedves, játékos természetű. Mivel szeret ember közelében élni, és bolhásabb a vándorpatkánynál, járványügyi szempontból veszélyesebb.

Rendkívül találékony, alkalmazkodó állatfaj.

Általában hajókon utazik, de manapság már repülőgépen is találtak belőle.

A faj szerepel a Föld száz legkárosabb invazív fajának listáján.^[1]