Három-szurdok-vízerőmű

 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Három-szurdok-gát
Ország Kína
Építési adatok
Építés éve1994
Megnyitás2008
Felhasznált anyagokacél, beton
Építési költség180 milliárd ¥
TulajdonosChina Yangtze Power
Alapadatok
Kimenő teljesítmény22 500 MW
Tszf. magasság
  • 185
  • 4,0
m
Magassága181 m
Szélessége2335 m
Elhelyezkedése
Három-szurdok-gát (Kína)
Három-szurdok-gát
Három-szurdok-gát
Pozíció Kína térképén
é. sz. 30° 49′ 26″, k. h. 111° 00′ 13″30.823860°N 111.003670°EKoordináták: é. sz. 30° 49′ 26″, k. h. 111° 00′ 13″30.823860°N 111.003670°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Három-szurdok-gát témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Mao Ce-tung Úszás című költeménye kőbe vésve a Jangce 1954-es áradásának emlékére állított emlékművön. A költeményben a folyó felső szakaszán emelt „kőfalak” képét idézi fel.[1]

A Három-szurdok-gát Kína Hupej tartományában, a Jangce folyón épített vízerőmű. Beépített teljesítményét tekintve (21 000 MW) a világ legnagyobb erőműve. Éves energiatermelése átlagosan 95±20 TWh (terawattóra), ezzel második az Itaipu-vízerőmű után.[2]

2020-ban a szokottnál is intenzívebb monszun-esőzések után az erőmű éves teljesítménye csaknem elérte a 112 TWh-t, megdöntve ezzel az Itaipu erőmű ~103 terawattórás, 2016-ban felállított rekordját.[3][4]

A gát szerkezete 2006-ra készült el. Az eredeti tervek szerinti megaprojektet 2008. október 30-án adták át, amikor a 26. turbina is megkezdte működését. Az egyes turbinák teljesítménye 700 MW.[2][5] A föld alatti erőmű utolsó két turbinája 2012. július 4-én vált üzemképessé.[6] Az erőmű 32 fő turbinája és az erőmű saját energiaellátását biztosító két kisebb, 50 MW-os turbina összesített teljesítménye eléri a 22 500 MW-ot.[2][7][8] A projekt utolsó nagy eleme, a hajókat átemelő műtárgy, 2015-ben készült el.[9]

Az elektromos energia termelése mellett a gát a Jangce felső szakaszának hajózhatóbbá válását és a tározókapacitás révén a gát alatti folyószakasz árvízvédelmét szolgálja. A nagy méretű, korszerű turbinák[10] és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése irányába tett nagy lépés miatt[11] a kínai kormány történelmi léptékű mérnöki, társadalmi és gazdasági sikerként tekint a projektre.[12] Ugyanakkor a gát megépítésével régészeti emlékek és ősi kulturális helyszínek kerültek víz alá, mintegy 1,3 millió embernek kellett a lakóhelyét elhagynia, és jelentős ökológiai változások mennek végbe, többek közt megnőtt a földcsuszamlások veszélye.[13][14] A gát ügye mind Kínában, mind Kínán kívül sokat vitatott téma volt.[15]

Története

A Jangcén építendő hatalmas gát tervét eredetileg Szun Jat-szen vázolta fel The International Development of China (Kína nemzetközi fejlődése) című, 1919-ben megjelent művében.[13][16][17] Kifejtette, hogy a Három-szurdok alatti folyószakaszon lehetőség van egy 30 millió lóerő (22 GW) teljesítményű erőmű megépítésére.[17] A Csang Kaj-sek által vezetett kormány már 1932-ben megkezdte az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok elkészítését. 1939-ben, a második kínai–japán háború során a japán erők elfoglalták Jicsangot és feltérképezték a területet. A japán győzelem reményében a gát megépítésére megalkották az Otani-tervet.

1944-ben az egyesült államokbeli Bureau of Reclamation főtervezője, John L. Savage felmérte a területet, és Yangtze River Project néven megfogalmazta a gát megépítésére vonatkozó javaslatait.[18] Mintegy 54 kínai mérnök utazott az Egyesült Államokba szakmai tréningre. Az eredeti tervek szerint a hajók mozgatása egyedi módszerrel történt volna; a hajók a gát alsó illetve felső részén építendő zsilipekbe úsztak volna be, innen kábelek segítségével daruk mozgatták volna a hajókat a következő zsilipbe. A hatékonyság növelése érdekében kisebb vízi járművek esetében egyszerre több hajó átemelése történt volna meg. Nem ismeretes, hogy ez a megoldás víztakarékosság miatt jött-e szóba, vagy mivel a mérnökök úgy vélték, hogy a vízszintkülönbség túlságosan nagy más módszerekhez.[19] Bizonyos feltárási, felmérési munkákat és gazdaságossági számításokat elvégeztek, de a kormány a kínai polgárháború idején, 1947-ben leállította a munkálatokat.

A kommunisták 1949-es győzelmét követően Mao Ce-tung támogatta a projektet, de előbb a Kocsoupa-gát megépítését kezdte el; később gazdasági problémák, a nagy ugrás és a kulturális forradalom késleltették a projekt indulását. A Jangce 1954-es áradását követően, 1956-ban Mao Ce-tung megírta Úszás című versét, amelyhez egy a Jangcén keresztülhúzódó gát adta neki az ihletet. 1958-ban, a „virágozzék száz virág!” kampány után több, a projekt ellen hangját emelő mérnököt bebörtönöztek.[20]

Az 1980-as években ismét felmerült a gát megépítésének gondolata. Az Országos Népi Gyűlés 1992-ben hagyta jóvá a gát megépítését:[13] a 2633 küldöttből 1767 szavazott a gát megépítése mellett, 177 ellene, 664 tartózkodott, 25 nem szavazott.[21] Az építkezés 1994 decemberében kezdődött.[22] Az eredeti tervek szerint a gát 2009-re készült volna el, de további projektek, például a hat további generátorral felszerelt föld alatti erőmű megépítése végül 2012. július 4-én fejeződött be.[8][20] A hajóátemelő berendezés üzembe helyezése 2015-ben történt meg.[23] A gát 2008 végére emelte meg a vízszintet a tengerszint feletti 172,5 m magasságra, majd 2010 októberére a maximális 175 m-re.[24][25]

A Három-szurdok-gát elhelyezkedése a Jangce folyón

A gát anyaga és méretei

A Három-szurdok-gát modellje a folyó alsó szakasza felől nézve. A képen a gát szerkezete, középen a túlfolyó, jobbra a hajóátemelő látható.
A Három-szurdok-gát modellje a folyó alsó szakasza felől nézve. A képen a gát szerkezete, középen a túlfolyó, jobbra a hajóátemelő látható.
A Három-szurdok-gát modellje a hajóátemelővel és a hajózsilippel. A hajóátemelő a gát főrészétől jobbra látható saját csatornával. A hajózsilipek a hajóátemelőtől jobbra (északkeletre) fekszenek.
A Három-szurdok-gát modellje a hajóátemelővel és a hajózsilippel. A hajóátemelő a gát főrészétől jobbra látható saját csatornával. A hajózsilipek a hajóátemelőtől jobbra (északkeletre) fekszenek.
Az előtérben a földfeltöltésű déli gát. A mögötte lévő fal választja el a túlfolyót és a turbinák kifolyóját a hajózó csatornától.
Az előtérben a földfeltöltésű déli gát. A mögötte lévő fal választja el a túlfolyót és a turbinák kifolyóját a hajózó csatornától.

A betonból és acélból épült gát 2335 méter hosszú, a gát felső szintje a tengerszint felett 185 méterrel fekszik. Az építkezéshez 27,2 millió m3 betont használtak fel, amelynek nagy része a gát falába került. A betonba 463 000 tonna acélt szereltek (ami 63 Eiffel-toronyhoz lenne elegendő), és az építők körülbelül 102,6 millió m3 földet mozgattak meg.[26] A gát betonfala 181 méterrel magasodik a sziklaalap fölé.

Maximális vízszint esetén, 175 m-rel a tengerszint és 110 m-rel az alvízcsatorna vízszintje felett, a gát feletti víztározó 6,6 km hosszúságú és 1,12 km szélességű. Víztartalma 39,3 km3, területe 1045 km2. Elkészültekor a víztározó 632 km2 területet öntött el.[27]

Gazdasági szempontok

A kormány számításai szerint a Három-szurdok-vízerőmű teljes bekerülési költsége elérte a 180 milliárd jüant (Sablon:Szém USA dollár).[28] 2008 végére a kiadások elérték a 148 milliárd jüant, ebből 64 milliárd jüant fordítottak az építkezésre, 68 milliárd jüant az érintett lakosság áttelepítésére, és 15 milliárd jüan volt a pénzügyi szolgáltatások költsége.[29] Az előzetes becslések szerint az építési költségek 1000 TWh elektromos energia termelésével térülnek meg, ez Sablon:Szém jüant jelent. A teljes megtérülés az erőmű teljes üzembe állása után tíz évvel volt várható.[28]

A finanszírozás több forrásból származik: ilyen a Three Gorges Dam Construction Fund, a Kocsoupa-gát üzemeltetéséből származó haszon, a Kínai Fejlesztési Bank által nyújtott hitel, hazai és külföldi kereskedelmi bankoktól kapott hitelek, kötvénykibocsátás, továbbá az erőmű üzembe állása utáni bevételek. További forrásokat jelent az egyes tartományoktól származó díj: azok a tartományok, amelyek villamos energiát kapnak a Három-szurdok-gáttól, 7 jüan felárat fizetnek megawattóránként, más tartományok 4 jüant, de Tibetnek nem kell felárat fizetnie.[30]

A Három-szurdok-gát panorámaképe
Nagyítás
A Három-szurdok-gát panorámaképe

Energiatermelés és -elosztás

Termelőkapacitás

Kína elektromosenergia-termelésének megoszlása. Összehasonlításul: a teljesen felépített Három-szurdok-gát évi 100 TWh energiát fog előállítani
  fosszilis
  víz
  nukleáris

Az erőmű üzemeltetését az állami tulajdonú China Three Gorges Corporation leányvállalata, a China Yangtze Power végzi. Huszonkilenc 700 MW-os turbinájával és 20 300 MW beépített teljesítményével a Három-szurdok-gát a világ legnagyobb kapacitású vízerőműve.[13] Teljes kiépítése után 32 generátor üzemel benne: 30 fő generátor, amelyek egyenként 700 MW-osak, és kettő, magát az erőművet ellátó 50 MW-os generátor, összesen 22 500 MW teljesítménnyel.[2] A 32 generátor közül 14 az erőmű északi oldalán, 12 a déli oldalán helyezkedik el, a további hat pedig a gáttól délre fekvő hegy gyomrában föld alatti erőműként üzemel. A várt éves elektromos energiatermelés meghaladta a 100 TWh-t.[31]

Generátorok

A fő generátorok egyenként 6000 tonnásak, és 700 MW teljesítmény leadására képesek. A generátorok nyomómagassága 80,6 méter. Az áramlási térfogatáram a magasságtól függően 600–950 m3/s között változik. Minél nagyobb a nyomómagasság, annál kevesebb víz szükséges a teljes teljesítmény eléréséhez. A Három-szurdok-gát erőművébe Francis-turbinákat építettek. A turbina átmérője 9,7/10,4 m (VGS-változat/Alstom-változat), fordulatszáma 75 1/min. Névleges teljesítménye 778 MVA, maximális teljesítménye 840 MVA, teljesítménytényezője 0,9. A generátor 20 kV feszültség mellett állít elő elektromos energiát. A generátor állórészének külső átmérője 21,4/20,9 m, a belső átmérő 18,5/18,8 m. Az állórész – a maga nemében a legnagyobb a világon – 3,3 m magas. A csapágyterhelés 5050/5500 tonna. Az átlagos hatásfok meghaladja a 94%-ot, de elérheti a 96,5%-ot is.[32][33]

A Három-szurdok-gát Francis-turbinája

A generátorokat két közös vállalkozás gyártotta. Egyikük az Alstom, az ABB Group, a Kvaerner és a kínai Haerbin Motor konzorciuma. A másikat a Voith, a General Electric, a Siemens (rövidítve VGS) és a kínai Oriental Motor alkotta. A szerződés tartalmazta a technológia átadását is. A generátorok többsége vízhűtésű. Néhány újabban beépített darab léghűtésű, ezek szerkezete és így gyártása egyszerűbb, karbantartásuk könnyebb.[34]

A generátorok telepítése

Az északi oldal 14 generátora már egy ideje üzemben van. Az első (a 2. számú) 2003. július 10-én indult el. Az északi oldal 2005. szeptember 7-én állt teljes üzembe a 9. számú generátor elindításával. A maximális teljesítményt (9800 MW) azonban csak 2006. október 18-án érték el, amikor a vízszint elérte a 156 métert.[35]

A déli oldal 12 generátora szintén üzemben van. A 22. számú 2007. június 11-én kezdte működését, a 15. pedig 2008. október 30-án.[5] A hatodik (17. számú) 2007. december 18-án indult el, az erőmű kapacitását 14,1 GW-ra emelve, és túlszárnyalva ezzel az Itaipu 14,0 GW-os teljesítményét. Ezzel a Három-szurdok-gát a világ legnagyobb teljesítményű vízerőművévé vált.[36][37][38][39]

A föld alatti erőműben 2011 áprilisában kezdődött az utolsó hat generátor tesztüzeme, és év végére az első négy már üzembe is állt. A maradék kettő hálózatba kapcsolását 2012 májusára várták, de végül 2012. július 4-én fejeződött be az üzembe helyezésük, így az erőmű elérte a maximális kapacitását.[8][40][41][42]

Mérföldkövek

A Három-szurdok-gát éves teljesítménye
A Jangce vízmennyisége és az erőmű vízfelvétele

2011. augusztus 16-ig az erőmű energiatermelése elérte az 500 TWh elektromos energiát.[43][44] 2008. július hónapban 10,3 TWh-nyi villamos energiával először haladta meg az energiatermelés a 10 TWh-t.[45] 2009. június 30-án, miután a folyó által szállított vízmennyiség meghaladta a másodpercenkénti 24 000 m³-t és mind a 28 generátort beindították, csak 16 100 MW teljesítményt állítottak elő, mivel az áradásos időszakban a nyomómagasság nem elegendő.[46] A 2009 augusztusi áradás során az erőmű rövid időre elérte maximális teljesítményét.[47]

A novembertől májusig tartó száraz időszak alatt az villamosenergia kapacitását a folyó vízmennyisége határozza meg. Amikor elegendő vízmennyiség áll rendelkezésre, akkor a kapacitást a generátorok névleges teljesítménye korlátozza. 2008-tól mérik a hálózatba ténylegesen termelt áramot, és ez alapján határozzák meg az erőmű teljesítményét.[48][49]

A Három-szurdok-gátnál 2010. október 26-án érte el először tervezett 175 méteres maximális vízszintet, és ebben az évben érték el a tervezett éves 84,7 TWh-s kapacitást.[24]

Éves energiatermelés
Év Telepített
egységek 		TWh
2003 6 8 607
2004 11 39 155
2005 14 49 090
2006 14 49 250
2007 21 61 600
2008 26 80 812 [50]
2009 26 79 470 [51]
2010 26 84 370 [52]
2011 29 78 290 [53]
Összes 29(32) 53 064

Energiaelosztás

2008. július 2-ig a State Grid Corporation of China és a China Southern Power Grid 250 ¥ átalányösszeget fizetett megawattóránként. Azóta az ár tartományonként változó, MWh-nként 228,7–401,8 ¥. A többet fizető ügyfeleknek elsőbbségük van, ilyen ügyfél például Sanghaj városa.[54] Az erőmű kilenc tartományt és két várost lát el energiával.[55]

Az energiaelosztási és -átviteli infrastruktúra költsége körülbelül 34,387 milliárd jüan volt. Ennek kiépítését egy évvel a tervezett előtt, 2007 decemberében fejezték be.[56]

Az energiaelosztás 500 kilovoltos hálózaton történik. A kelet-kínai hálózatba három egyenáramú távvezetéken szállítanak áramot (Három-szurdok – Sanghaj (3000 MW), HVDC Három-szurdok – Csangcsou (3000 MW), HVDC Kocsoupa – Sanghaj (1200 MW) ), ezek összteljesítménye 7200 MW. A közép-kínai hálózat felé szállító váltakozó áramú távvezetékek kapacitása 12 000 MW. A dél-kínai hálózat felé a HVDC Három-szurdok – Kuangtung egyenáramú hálózat kapacitása 3000 MW.[57]

Az eredeti tervek szerint az erőmű fedezte volna Kína energiafelhasználásának 10%-át. Időközben azonban az energiaigény a tervezettnél jobban növekedett, így az erőmű még teljes kapacitásával is csak a 2006-os igény mintegy 3%-át tudja fedezni.[58]

Környezeti hatások

A Három-szurdok-gát víztározója által elárasztott területek műholdas képen; felső kép: 2006. november 7., alsó kép: 1987. április 17.

Kibocsátáscsökkenés

A Kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformtanács számításai szerint 2006-ban 1 kWh elektromos energia előállításához 366 gramm szén elégetésére volt szükség.[59] Teljes kapacitás melletti üzemelés esetén a Három-szurdok-gát erőműve évi 31 millió tonnával csökkenti a szénfelhasználást, így 100 millió tonnával kevesebb üvegházhatású gáz,[60] több millió tonnával kevesebb por, egymillió tonnával kevesebb kén-dioxid, 370 000 tonnával kevesebb nitrogén-monoxid, 10 000 tonnával kevesebb szén-monoxid, továbbá jelentősen kevesebb higany kerül a légkörbe.[61]

2003-tól 2007-ig az erőmű energiatermelése megfelelt 84 millió tonna szénegyenértéknek, így a szén-dioxid kibocsátás 190 millió tonnával, a kén-dioxid kibocsátás 2,29 millió tonnával, a nitrogénoxidok kibocsátása 980 000 tonnával volt kevesebb.[62]

A gát hatszorosára növelte a Jangce hajózási kapacitását, ez újabb 630 000 tonna szén-dioxid-kibocsátás csökkenést eredményezett. 2004-től 2007-ig 198 millió tonna áru haladt át a hajózsilipeken. A közúti szállítással összehasonlítva a vízi teherszállítás tíz millió tonnával csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást és 25%-kal csökkentette a költségeket.[62]

Erózió és üledékesedés

A gát megépítésével két jól körülhatárolható kockázat merült fel.[63] Az egyik az üledékesedés, aminek felmért hatásaiban nincs egyetértés, a másik pedig az, hogy az erőmű törésvonalon épült. Jelenleg a környék területének 80%-án tapasztalható erózió, ez évi 40 millió tonna üledéknek a Jangcéba kerülését jelenti.[64] Mivel a gát felett kisebb a folyó sebessége, ennek az üledéknek a többsége a gát felső szakaszán ülepedik le, míg az alsó szakaszra kevesebb üledék jut.

Az üledék hiánya az alsó szakaszon a következő három hatással jár:

  • Egyes hidrológusok várakozása szerint a folyó alsó szakasza érzékenyebb lesz az áradásokra.[65]
  • A több mint 1600 km-re fekvő Sanghaj városa szilárd üledékes síkságon terül el. Az érkező üledék – már amíg érkezik – megerősíti a folyóágyat, amin Sanghaj épült. Minél kevesebb üledék érkezik, annál érzékenyebb lesz a város az áradásokra.[66]
  • A bentonitos zónában felhalmozódó üledék biológiai károkat okoz és csökkenti a vízi biodiverzitást.[67]

Földrengések és földcsuszamlások

A földrengések által kiváltott legnagyobb talajgyorsulás a víztározóban lévő víz hatalmas tömegével párosulva képes lehet a gát tározóoldali felületének a károsítására.[68] A tározóban az emelkedő vízszint által kiváltott erózió gyakori földcsuszamlásokat okoz, amely már eddig is többször okozta a vízfelszín észrevehető lengését. Ilyen volt a 2009 májusi két eset is, amikor a becslések szerint 20 000–50 000 m³ föld csúszott az elárasztott Wu-folyó Wuxia-szurdokába.[69] 2010 első négy hónapjában 97 jelentősebb földcsuszamlás történt.[70]

Szennyvíztisztítás

Vízvédelmi terület Maopingnál, a gát feletti folyószakaszon

A gát megépítése jelentős lökést adott a szennyvíztisztításnek a gát feletti folyószakaszon megmaradt egyetlen nagyváros, Csungking környékén. A Környezetvédelmi Minisztérium jelentése szerint 2007 áprilisában több mint új 50 telepen napi 1,84 millió köbméter vizet tisztítottak meg, a teljes igény 65%-át. 32 szemétlerakóban napi 7664,5 tonna szilárd hulladékot helyeztek el.[71] Évente egymilliárd köbméter szennyvizet engednek a folyóba,[64] amit a víztározó megépítése előtt a folyó elszállított volna. A gát megépítése után a víz pangó, szennyezett és zavaros maradt.[70]

Erdők

A Három-szurdok környékét mintegy 10%-ban borítják erdők, ez az érték 1950-ben 20% volt.[64]

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet kutatásai szerint az Ázsia–Csendes-óceáni régió erdővel borított területei 2008-ra 6000 km²-rel növekedtek. Ez jelentős pozitív fordulat az 1990-es évek évi 13 000 km²-es erdőterület-csökkenéséhez képest. A fordulat legfőbb oka Kína újraerdősítési erőfeszítése. Ezek különösen felgyorsultak a Jangce 1998-as áradásait követően, amelyek után a kínai kormány belátta, hogy növelni kell az erdős területeket, elsősorban a Jangce Három-szurdok-gát feletti szakaszán.[72]

Élővilág

Már az Országos Népi Gyűlés 1992-es határozata előtt felerősödtek az aggodalmak a gát élővilágra gyakorolt hatásáról.[73] A környék hosszú ideje nevezetes volt biológiai sokszínűségéről, amely 238 növénycsalád és 1508 nemzetség 6388 növényfajának ad otthont. Ezek közül 57% veszélyeztetett.[74] A ritka fajok közül sokat használnak a hagyományos kínai gyógyászat alapanyagaként.[75] A Három-szurdok-gát körüli, korábban még erdővel borított terület az 1950-es 20%-ról 2002-re 10% alá zsugorodott,[76] ez negatív hatást fejtett ki a környék összes növényfajára. A környék édesvízi halfajok és szárazföldi állatfajok százainak nyújt élőhelyet.[74] Az édesvízi halakra különösen jelentős hatást gyakorol a gát a vízhőmérséklet és az áramlási jellemzők megváltozása miatt, számos hal a turbinákban sérül meg. A hatás különösen káros a környék ökoszisztémájára, mivel a Jangce medencéje 361 halfajnak ad otthont, és itt él Kína összes veszélyeztetett halfajának 27%-a.[77]

A gát más vízi állatfajokat is veszélyeztet, ezek közül legfontosabb a pajcsi, a kínai folyamidelfin.[64] Végeredményben a gát tehető felelőssé azért, hogy a pajcsi gyakorlatilag kihalt. Bár már az építkezés megkezdésekor is veszélyeztetett státuszú volt, a gát megépítése tovább csökkentette élőhelyét, és növelte a hajóforgalmat. A még megmaradt 3000–4000 súlyosan veszélyeztetett hódaru (Grus leucogeranus) közül számos egyed telelőhelyét jelentik azok a vizes területek, amelyeket a Három-szurdok-gát megépítése tönkretesz.[78] A gát negatív hatást gyakorol a jangcei tok (Acipenser dabryanus) állományára is.[79]

Áradások, mezőgazdaság és ipar

A gát fontos szerepet játszik a Jangce évszakos áradásainak szabályozásában. A folyó gát alatti szakasza mentén több millió ember él, a legjelentősebb városok Vuhan, Nanking és Sanghaj a folyó partján épültek. A folyó mentén nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek fekszenek, és Kína legfontosabb ipari területei is itt találhatók.

A víztározó kapacitása 22 km³. Ez a tározókapacitás a tízévenként egyszer előforduló jelentős mértékű árvíz gyakoriságát százévenkéntire csökkenti. A gát még az úgynevezett „szuperáradás” hatásait is képes csökkenteni.[80][81] 1954-ben a Jangce 193 000 km²-nyi területet öntött el, 33 169 ember halálát okozta és 18 884 000 embernek kellett elhagynia otthonát. A nyolcmilliós Vuhan városa több mint három hónapig feküdt víz alatt, és a Jingguang-vasút több mint 100 napig volt üzemen kívül.[82] Az 1954-es áradásban 50 km³ víz folyt le a Jangcén.

Ugyanennek a folyószakasznak az 1998-as áradása több milliárd dollár kárt okozott, 2039 km² mezőgazdasági terület került víz alá, 2,3 millió embernek kellett otthonát ideiglenesen elhagynia, és 1526-an vesztették életüket.[61]

2009 augusztusának elején öt év legnagyobb árvize vonult le a gáton keresztül. A gát másodpercenként 40 000 m³-re korlátozta a lefolyó víz mennyiségét, emiatt a gát feletti szakaszon az augusztus 1-jei 145,13 méterről augusztus 8-ára 152,88 méterre emelkedett a víz szintje. A tározóban 4,27 köbkilométernyi vizet fogtak fel, ezzel a folyó vízhozamát másodpercenként 15 000 köbméterrel csökkentették a gát alatti szakaszon.[47]

A víztározóban összegyűjtött vizet a decembertől márciusig tartó száraz hónapokban engedik le.[83] Ezzel a módszerrel növelhető az alsó szakaszon szállított víz mennyisége, így biztosított a mezőgazdaság és az ipar vízigényének a kielégítése, egyben javulnak a hajózás feltételei is. A vízszint a gát feletti szakaszon 175 m-ről 145 m-re esik,[84] és a tározó ismét készen áll az esős évszakra. Az egyenletesebb vízellátás segíti a gát alatti szakaszon épített Kocsoupa-erőmű működését is. 2003-ban történt feltöltése óta a gát 11 köbkilométernyi extra vízmennyiséget biztosított a száraz évszakban a folyón lejjebb fekvő mezőgazdasági területek és városok számára.[85]

A 2010 júliusában történt áradások során a folyó vízhozama elérte a 70 000 m³/s értéket, ami meghaladta az 1998-ban mért csúcsértéket. A víztározó szintje 24 óra alatt csaknem 3 méterrel emelkedett, ám a kifolyó víz mennyiségét 40 000 m³/s-ra korlátozták, jelentősen csökkentve ezáltal az áradás hatását a folyó középső és alsó szakaszán.[86][87]

Hajózás

Zsilipek

A hajózó zsilipek 2004 májusában

A hajózó zsilipek üzembe állításától azt várják, hogy az éves áruszállítás mennyisége 10 millióról 100 millió tonnára növekszik, a szállítási költségek pedig 30–37%-kal csökkennek. A hajózás biztonságosabbá válik, mivel a szurdokok hírhedten veszélyesek a hajózásra.[62] Mélyebb merülésű hajók szállíthatják az árut a Sanghajtól 2400 km-re, a Szecsuáni-medencében fekvő Csungking városáig. A várakozások szerint a Csungkingba szállított áru mennyisége ötszörösére fog növekedni.[88][89]

A gát mellett két hajózó zsilip épült. Mindegyikük öt lépcsőből áll, az átzsilipelési idő körülbelül négy órát vesz igénybe. A zsilipet igénybe vevő hajók maximális tömege 10 000 tonna.[90] A zsilipek hosszúsága 280 m, szélessége 35 m, mélysége 5 m.[91][92] A zsilipek 30 m-rel hosszabbak, mint a Szent Lőrinc-víziúton építetteké, de mélységük csak fele annyi. A gát megépítése előtt a Három-szurdok maximális kapacitása évi 18 millió tonna áru volt. 2004-től 2007-ig összesen 198 millió tonna áru haladt át a zsilipeken. A folyó áruszállító kapacitása hatszorosára nőtt, a szállítás költségei 25%-kal csökkentek. A zsilipek teljes kapacitása várhatóan eléri az évi 100 millió tonnát.[62]

A zsilipek lépcsős kivitelűek, a belső zsilipkapuk egyben alsó és felső kapuként is működnek. A kapuk a sérülékenyebb forgópántos kivitelűek, melyek sérülése esetén az egész zsilipsor kieshet ideiglenesen az üzemből. Mivel külön zsilipsor szolgálja ki a felfelé és a lefelé haladó hajókat, az elrendezés vízhatékonyabb, mint a kétirányú lépcsős zsilipek.

Hajólift

A zsilipek mellett hajólift építésén is dolgoznak. A hajólift 3000 tonnás hajók átemelésére lesz képes,[93] bár az eredeti tervekben még 11 500 tonnás hajók szerepeltek. Az emelési magasság 113 méter lesz,[94] a hajólift befoglaló mérete 120×18×3,5 méter. A hajóliften 30–40 perc lesz az áthaladási idő, szemben a zsilipek 3–4 órás idejével.[95] A helyzetet bonyolítja, hogy az alsó és felső vízszintek jelentős mértékben változhatnak. A hajóliftnek akkor is üzemképesnek kell lennie, ha a gát alatti vízszint 12 m-t, a gát feletti pedig 30 m-t változik.

A projekt többi részének hivatalos átadására, 2006. május 20-ra a hajólift még nem készült el teljesen.[96][97] Megépítése 2007 októberében kezdődött, és várhatóan 2014-ben fejezik be.[23]

A lakosság kitelepítése

2008 júniusáig 1,24 millió lakost telepítettek ki az érintett területekről,[98][99] ami Hupej tartomány 60,3 milliós és Csungking 31,44 milliós lakosságának 1,5%-a.[100] Körülbelül 140 000 embert más tartományokba telepítettek át.[101]

Az áttelepítésekkel 2008. július 22-ére végeztek.[99] Egyes 2007-es jelentések szerint Csungking városa 2020-ig további négy millió embernek a városba költözését támogatja.[102][103][104] A városi illetékesek szerint viszont a költözés inkább az urbanizáció hatására megy végbe, mint a gáttól való fenyegetettség miatt.[105]

Állítólag Gaojang környékén 13 000 gazda áttelepítésére a helyi önkormányzathoz küldött pénz eltűnt, a gazdák kompenzáció nélkül maradtak.[106]

A gát további hatásai

Kultúra és táj

A 600 kilométer hosszúságú víztározó mintegy 1300 régészeti lelőhelyet árasztott el és megváltoztatta a Három-szurdok tájképét, mivel a vízszint több mint 90 métert emelkedett.[107] A feltárt kulturális és történeti emlékeket a víz által el nem érhető magasságba telepítették át, de a víz elárasztotta az addig fel nem tárt műemlékeket. Egyes műemlékeket elhelyezkedésük vagy méretük miatt nem tudtak elszállítani. Ilyen emlékek voltak például a Sennung-szurdok függő koporsói.[108]

Nemzetbiztonság

Egy jelentés szerint a Kína elleni csapások tajvani támogatói azt remélik, hogy már maga az a tény, hogy hitelt érdemlően fenyegetik Kína városi lakosságát illetve kiemelkedő célpontjait, mint például a Három-szurdok-gátat, megfontolásra készteti a kínai haderőt a Tajvan elleni fellépésről.[109]

Az a gondolat, hogy Tajvan a gát tönkretételét fontolgatja, dühödt reakciót váltott ki a Kínai Népköztársaság sajtójából. A fiatal kínai kommunisták szövetségének lapja idézte Liu Jüant, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg tábornokát, aki azt nyilatkozta, hogy a Kínai Népköztársaság komolyan résen fog állni „a Tajvan függetlenségéért harcoló terroristák” fenyegetéseivel szemben.[110]

Szerkezeti egység

Néhány nappal a tározó első feltöltése után mintegy nyolcvan hajszálrepedést fedeztek fel a gát szerkezeti elemein.[111][112][113] Az átfolyó víz alatti kapujai kavitációnak vannak kitéve,[68] hasonlóan ahhoz, ami súlyosan károsította a Glen Canyon-gát túlfolyóit a Colorado 1983-as áradásai során.[114]

A Jangce felső szakaszának hosszanti profilja

A projekt irányítói szerint a gát mind a 163 000 betoneleme átment a minőségi ellenőrzésen, és a deformáció a tervezéskor megállapított határokon belül maradt. Egy szakértőkből álló csoport a projekt egészét jó minőségűre értékelte.[115]

Gátak a folyó felső szakaszán

A Három-szurdok-gát kihasználtságának maximalizálása, valamint a Jangce felső szakaszán betorkolló Jinsa-folyó által hordott üledék csökkentése céljából Jinsa alatt további gátak megépítését tervezik. A tervezett négy gát teljes kapacitása 38 500 MW,[116] ami csaknem duplája a Három-szurdok-gát kapacitásának.[117] Xiluodunál és Xiangjiabánál már épül a gát, a baihetani előkészület alatt áll, míg a Wudongdénél épülő a kormány jóváhagyására vár.[118]

Jegyzetek

  1. ↑ "Swimming" by Mao Zedong. Marxists.org. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  2. ↑ a b c d Fabian Acker: Taming the Yangtze. IET magazine, 2009. március 2. [2016. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva].
  3. ↑ Kirong, Nephele: China's Three Gorges Dam sets world hydropower production record – China Daily. spglobal.com , 2021. január 2. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva].
  4. ↑ Itaipu Ends 2016 with a Historic Production of 103.09 Million MWh. Itaipu Bunacional , 2017. január 3. [2017. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 16.)
  5. ↑ a b 三峡工程左右岸电站26台机组全部投入商业运行 (A Három-szurdok-gát bal- és jobbparti erőműveinek mind a 26 blokkját üzembe helyezték (kínai nyelven). Három-szurdok-gát projekttársaság, 2008. október 30. [2009. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 6.)
  6. ↑ A Három-szurdok-gát felszínalatti erőblokkjait teljes egészében átadták és üzembe helyezték (kínai nyelven). CTG news. [2013. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  7. ↑ „Three Gorges reservoir raises water to target level”, Xinhua, 2008. október 7.. [2010. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  8. ↑ a b c Final Turbine at China's Three Gorges Dam Begins Testing (angol nyelven). Inventor Spot. [2011. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 15.)
  9. ↑ Sablon hiba: a title paraméter kötelező. 
  10. ↑ 中国长江三峡工程开发总公司. Ctgpc.com.cn, 2009. március 10. [2011. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  11. ↑ 一座自主创新历史丰碑 三峡工程的改革开放之路. Xinhua. [2009. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  12. ↑ 中国长江三峡工程开发总公司. Ctgpc.com.cn, 2009. április 8. [2011. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  13. ↑ a b c d Kína: hatalmas gát hatalmas problémákkal, Kitekintő.hu, 2011. július 12.
  14. ↑ 重庆云阳长江右岸现360万方滑坡险情-地方-人民网 (kinai nyelven). People's Daily. [2009. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.) Lásd még: 探访三峡库区云阳故陵滑坡险情. Xinhua. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  15. ↑ Lin Yang. „China's Three Gorges Dam Under Fire”, Time, 2007. október 12.. [2007. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. március 28.) „The giant Three Gorges Dam across China's Yangtze River has been mired in controversy ever since it was first proposed”  Lásd még: Laris, Michael. „Untamed Waterways Kill Thousands Yearly”, Washington Post, 1998. augusztus 17. (Hozzáférés: 2009. március 28.) „Officials now use the deadly history of the Yangtze, China's longest river, to justify the country's riskiest and most controversial infrastructure project – the enormous Three Gorges Dam.”  és Grant, Stan. „Global Challenges: Ecological and Technological Advances Around the World”, CNN, 2005. június 18. (Hozzáférés: 2009. március 28.) „China's engineering marvel is unleashing a torrent of criticism. […] When it comes to global challenges, few are greater or more controversial than the construction of the massive Three Gorges Dam in Central China.”  és Gerin, Roseanne. „Rolling on a River”, Beijing Review, 2008. december 11.. [2009. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. március 28.) „…the 180-billion yuan ($26.3 billion) Three Gorges Dam project has been highly contentious.” 
  16. ↑ Lin Yang. „China's Three Gorges Dam Under Fire”, Time, 2007. október 12.. [2007. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. május 16.) 
  17. ↑ a b 中国国民党、亲民党、111新党访问团相继参观三峡工程_新闻中心_新浪网 (kínai nyelven). News.sina.com.cn. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  18. ↑ John Lucian Savage Biography Archiválva 2011. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben by Abel Wolman & W. H. Lyles, National Academy of Science, 1978.
  19. ↑ "China's Dream Dam" Popular Science, July 1946
  20. ↑ a b Steven Mufson. „The Yangtze Dam: Feat or Folly?”, Washington Post, 1997. november 9. (Hozzáférés: 2010. november 23.) 
  21. ↑ 1992年4月3日全国人大批准兴建三峡工程 (kínai nyelven). News.rednet.cn. [2011. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 16.)
  22. ↑ Allin, Samuel Robert Fishleigh (2004. november 30.). „An Examination of China's Three Gorges Dam Project Based on the Framework Presented in the Report of The World Commission on Dams” (PDF), Kiadó: Virginia Polytechnic Institute and State University. [2010. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 23.) 
  23. ↑ a b „三峡升船机开工建设_荆楚网 (Three Gorges ship lift operation construction)”, CnHubei, 2007. november 10.. [2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.) (kínai nyelvű) 
  24. ↑ a b Water level at Three Gorges Project raised to full capacity (angol nyelven). Xinhua, 2010. október 26. [2010. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva].
  25. ↑ 三峡完成172.5米蓄水 中游航道正常维护(图)-搜狐新闻 (kínai nyelven). News.sohu.com. (Hozzáférés: 2009. augusztus 16.)
  26. ↑ „Three Gorges Dam Project — Quick Facts”, ibiblio.org (Hozzáférés: 2010. november 23.) (angol nyelvű) 
  27. ↑ „三峡水库：世界淹没面积最大的水库 (A Három-szurdok-gát: A világ legnagyobb vízzel elárasztott területével)”, Xinhua, 2003. november 21.. [2007. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. április 10.) (kínai nyelvű) 
  28. ↑ a b International Water Power and Dam Construction (angol nyelven). Waterpowermagazine.com, 2007. január 10. [2011. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  29. ↑ 国家重大技术装备 (kínai nyelven). Chinaneast.xinhuanet.com, 2009. január 11. [2009. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva].
  30. ↑ „A Három-szurdok-gát”, Három-szurdok-gát projekttársaság, 2003. április 20.. [2007. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2007. április 29.) (kínai nyelvű) 
  31. ↑ 三峡机组国产化已取得成功 (A Három-szurdok-gát generátorainak telepítése sikeresen lezajlott (kínai nyelven). Xinhua, 2008. december 4. [2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
  32. ↑ „李永安:我水轮发电机组已具完全自主设计制造能力_财经频道_新华网 (A generátorok teljesen egyedi tervezéssel és gyártással készültek”, 2008. augusztus 28.. [2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (kínai nyelvű) 
  33. ↑ Matthew Morioka, Alireza Abrishamkar, Yve Kay: THREE GORGES DAM (CEE 491)
  34. ↑ „三峡工程及其水电机组概况 (A Három-szurdok-gát projekt vízi és villamos egységeinek felmérése)”, 中华商务网讯 (Kínai üzleti hírek), 2002. július 26.. [2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. április 11.) (kínai nyelvű) 
  35. ↑ „A három-szurdok-gát”, Kínai kormány, 2006. október 18. (Hozzáférés: 2007. május 15.) (kínai nyelvű) 
  36. ↑ „Idén üzembe helyezték a Három-szurdok-gát projekt első villamos erőmű blokkját”, 中国长江三峡工程开发总公司 (Három-szurdok-gát projekttársaság), 2008. május 5.. [2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  37. ↑ 三峡右岸电站19号机组完成72小时试运行 (A jobbparti 19-es erőműblokkja 72 órás próbaüzemet végzett (kínai nyelven). Három-szurdok-gát projekttársaság, 2008. június 20. [2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
  38. ↑ 中国长江三峡工程开发总公司 (Üzembe helyezték a jobbparti 16-os erőműblokkot. Három-szurdok-gát projekttársaság, 2008. július 4. [2009. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva].
  39. ↑ 三峡23号机组进入72小时试运行 (Megkezdődik a 23-as blokk 72 órás próbaüzeme (kínai nyelven). Három-szurdok-gát projekttársaság, 2008. augusztus 22. [2012. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva].
  40. ↑ 三峡地下电站30号机组充水启动 (A 30-as felszínalatti erőműblokk vizzel való feltöltése megkezdődött) (kínai nyelven). Három-szurdok-gát projekttársaság. [2012. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 4.)
  41. ↑ A Három-szurdok-gát felszínalatti erőművének vízzelteli harmadik egységének sikeres üzembeállítása a júliusi tervek szerint (kínai nyelven). Fenghuang Wang. (Hozzáférés: 2011. július 10.)
  42. ↑ a Három-szurdok-gát utolsó két egysége (kínai nyelven). Xinhua, 2012. február 11. [2013. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva].
  43. ↑ 三峡电站持续安稳运行累计发电突破5000亿千瓦时. ctgpc.com.cn. [2011. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 28.)
  44. ↑ 三峡工程左右岸电站26台机组全部投入商业运行 (A Három-szurdok-gát projekt bal- és jobbparti erőműveinek mind a 26 blokkját üzembe helyezték) (kínai nyelven). CRI online, 2008. október 30. [2009. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva].
  45. ↑ 三峡电站月发电量首过百亿千瓦时 (Három-szurdok-gát vízerőmű energiatermelése először növekedett 10 milliárd kilowattóra fölé) (kínai nyelven). Három-szurdok-gát projekttársaság, 2008. augusztus 15. [2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
  46. ↑ 三峡电站26台发电机组投产后首次满负荷发电 (A Három-szurdok-gát 26 erőművi blokkja először termelt teljes kapacitáson áramot a beüzemelésük óta). Xinhua, 2009. június 30. [2009. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
  47. ↑ a b 三峡工程发挥防洪作用三峡电站首次达到额定出力1820万千瓦 (Az árvízvédelemben szerepet játszó Három-szurdok-gát erőműve először érte el a 18,2 millió kilowatt névleges teljesítményt (kínai nyelven). Három-szurdok-gát projekttársaság. [2011. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 16.)
  48. ↑ 主要水电厂来水和运行情况 (A jelentősebb vízerőművek vízellátása és üzemállapota), 2007 május – 2008 december (kínai nyelven). State Grid Corporation of China. [2009. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
  49. ↑ 国家电网公司-国调直调信息系统 (A jelentősebb vízerőművek vízellátása és üzemállapota), 2007 november – 2009 május (kínai nyelven). State Grid Corporation of China. [2009. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva].
  50. ↑ 中国电力新闻网――电力行业的门户网站 (kínai nyelven). Cepn.sp.com.cn. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)[halott link]
  51. ↑ 国家重大技术装备 (kínai nyelven). Chinaequip.gov.cn, 2010. január 8. [2010. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 20.)
  52. ↑ 峡—葛洲坝梯级电站全年发电1006.1亿千瓦时 (kínai nyelven). [2011. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 5.)
  53. ↑ Three Gorges Project Generates 78.29 Bln Kwh of Electricity in 2011. [2013. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 16.)
  54. ↑ 国家发改委调整三峡电站电价动 (A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság módosítja a Három-szurdok-gát vízerőmű áramárat (kínai nyelven). Három-szurdok-gát projekttársaság, 2008. július 4. [2009. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva].
  55. ↑ „Construction of the Three Gorges Project and Ecological Protection”, Chinagate.com.cn, 2007. november 27.. [2008. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. január 20.) (angol nyelvű) 
  56. ↑ „长江三峡三期输变电工程通过国务院验收组验收 (A Jangce folyó Három-szurdok-gátjának erőművi projektje III. fázisa, az energiaelosztási és -átviteli infrastruktúra átment az Állami Tanács átvételi vizsgálatán”, 国家发展改革委讯 (Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság), 2007. december 20.. [2007. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (kínai nyelvű) 
  57. ↑ Three Gorges, China (angol nyelven). ABB Group. [2007. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva].
  58. ↑ „A Három-szurdok-gát”, Kínai villamosmérnöki társaság, 2006. május 25.. [2007. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2007. május 16.) (kínai nyelvű) 
  59. ↑ „电力行业2006年运行分析及2007年趋势预测 (A villamosenergia-ipar működésének 2006-os elemzése, és a trend előrejelzése 2007-re”, Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság, 2007. március 7.. [2007. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (kínai nyelvű) 
  60. ↑ Greenhouse Gas Emissions By Country (angol nyelven). Carbonplanet, 2006. [2010. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
  61. ↑ a b „A Három-szurdok-gát projekt – Bevezető”, 2006. június 12.. [2010. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (kínai nyelvű) 
  62. ↑ a b c d „长江电力(600900)2008年上半年发电量完成情况公告 (A Yangtze Power [600900 jelentése az energiatermelés eredményéről 2008 első felében)]”, Stockstar – 证券之星, 2007. január 23.. [2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.) (kínai nyelvű) 
  63. ↑ Topping, Audrey Ronning. Environmental controversy over the Three Gorges Dam. Earth Times News Service.
  64. ↑ a b c d Dai Qing: 9. The River Dragon Has Come!: The Three Gorges Dam and the Fate of China's Yangtze River and Its People (East Gate Book), Armonk, M.E. Sharpe, New York, 1997
  65. ↑ „三峡大坝之忧”, The Wall Street Journal (Kína), 2007. augusztus 28. (Hozzáférés: 2009. augusztus 16.) (kínai nyelvű) 
  66. ↑ Winchester, Simon. The River at the Center of the World. Henry Holt & Co, 228. o. (1998). ISBN 978-0-8050-5508-5 
  67. ↑ Henrik Segers, Koen Martens. The River at the Center of the World. Springer, 73. o. (2005). ISBN 978-1-4020-3745-0 
  68. ↑ a b Williams, Philip B.: Chapter 10: Dam Safety Analysis (angol nyelven). Damming the Three Gorges. [2012. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 3.)
  69. ↑ Yang, Sung: No Casualties in Three Gorges Dam Landslide. CRI English. [2009. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 3.)
  70. ↑ a b Richard Jones, Michael Sheridan. „Chinese dam causes quakes and landslides”, The Times, 2010. május 30. (Hozzáférés: 2011. január 25.) (kínai nyelvű) 
  71. ↑ „湖北省三峡治污项目三年内投入约23.5亿元 (Körülbelül 2,35 milliárd jüant fektetnek be három éven keresztül Hubei tartományban a három-szurdok környezetszennyezés-csökkentési projektjébe)”, Xinhua, 2007. április 19.. [2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.) 
  72. ↑ Peter Collins, "Falling here, rising there" Page 63, The World in 2008, The Economist
  73. ↑ Li, Long (1989).Environmental planning of large-scale water projects: The Three Gorges Dam case, China (M.A. thesis) Wilfrid Laurier University
  74. ↑ a b Wu, Jianguo, et al. “Three-Gorges Dam— Experiment in Habitat Fragmentation?” Science 300-5623 (May 23, 2003): 1239–1240.
  75. ↑ Chetham, Deirdre. “Before the Deluge: The Vanishing World of the Yangtze’s Three Gorges.” New York: Palgrave Macmillan, 2002.
  76. ↑ Chetham, Deirdre. “Before the Deluge: The Vanishing World of the Yangtze’s Three Gorges.”
  77. ↑ Xie, Ping. “Three-Gorges Dam: Risk to Ancient Fish.” Science 302-5648 (Nov 14, 2003): 1149.
  78. ↑ „Three Gorges Dam Case Study”, American University, The School of International Service (Hozzáférés: 2008. január 20.) 
  79. ↑ Ethan Theuerkauf. „Three Gorges Dam: A Blessing or an Environmental Disaster?”, The Flat Hat, the College of William and Mary’s student newspaper, 2007. október 2.. [2008. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (angol nyelvű) 
  80. ↑ 三峡工程的防洪作用将提前两年实现-经济-人民网 (kínai nyelven). People's Daily. [2011. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  81. ↑ 三峡工程防洪、通航、发电三大效益提前全面发挥. Chn-consulate-sapporo.or.jp, 2006. május 16. [2007. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  82. ↑ 39.1931、1935、1954、1998年长江流域发生的4次大洪水造成了怎样的洪水灾害??. People's Daily. [2010. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  83. ↑ 经过不懈努力三峡枢纽主体工程建设任务提前完成. Gov.cn. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  84. ↑ 三峡水库可如期消落至145米汛限水位. Xinhua. [2009. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  85. ↑ 中国长江三峡工程开发总公司. Ctgpc.com.cn, 2009. augusztus 7. [2011. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 16.)
  86. ↑ Three Gorges Dam will meet the first large-scale flood since being completed Archiválva 2010. július 23-i dátummal a Wayback Machine-ben July 20, 2010. Hozzáférés ideje: July 20, 2010.
  87. ↑ 三峡迎来7万立方米/秒特大洪峰 规模超1998年. SINA Corporation
  88. ↑ Joseph J. Hobbs, Andrew Dolan. World Regional Geography. Cengage Learning, 376. o. (2008). ISBN 978-0-495-38950-7 
  89. ↑ „The Three Gorges Dam”, Washington Post, 1997. december 30.. [2011. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. december 14.) (angol nyelvű) „A maximum depth of 574 feet. This is expected to allow 10,000-ton ocean-going cargo ships and passenger liners to navigate 1,500 miles inland to Chongqing.” 
  90. ↑ „Yangtze as a vital logistics aid”, China Economic Review, 2007. május 29. (angol nyelvű) 
  91. ↑ Three Gorges Dam (angol nyelven). Missouri Chapter American Fisheries Society, 2002. április 20. [2008. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 23.)
  92. ↑ Its Buildings with Biggest Indices (angol nyelven). China Three Gorges Project, 2002. [2008. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 23.)
  93. ↑ MacKie, Nick. „China's west seeks to impress investors”, BBC, 2005. május 4.. [2008. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. november 23.) (angol nyelvű) 
  94. ↑ Its Buildings with Biggest Indices (angol nyelven). China Three Gorges Project, 2002. [2008. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 23.)
  95. ↑ MacKie, Nick. „China's west seeks to impress investors”, BBC, 2005. május 4. (Hozzáférés: 2010. november 23.) 
  96. ↑ „Three Gorges dam ready to go”, The Taipei Times, 2006. május 21.. [2008. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. november 23.) (angol nyelvű) 
  97. ↑ „China Completes Three Gorges Dam”, CBS News, 2006. május 20.. [2008. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. november 23.) (angol nyelvű) 
  98. ↑ 三峡四期移民工程通过阶段性验收 (Jóváhagyásra került a projekt kitelepítési programjának negyedik fázisa (kínai nyelven). Három-szurdok-gát projekttársaság, 2008. augusztus 22. [2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
  99. ↑ a b „三峡库区城镇完成拆迁-华尔街日报 (Befejeződött a városok eltakarítása a víztározó területéről)”, The Wall Street Journal (Kína), 2008. július 24.. [2011. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (kínai nyelvű) 
  100. ↑ „China dam to displace millions more”, MWC News, 2007. október 13.. [2007. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (angol nyelvű) 
  101. ↑ Liang Chao. „More bid farewell to Three Gorges”, China Daily, 2004. július 15. (Hozzáférés: 2008. január 20.) (angol nyelvű) 
  102. ↑ „Millions forced out by China dam”, BBC News, 2007. október 12. (Hozzáférés: 2008. január 20.) (angol nyelvű) 
  103. ↑ Wang Hongjiang. „Millions more face relocation from Three Gorges Reservoir Area”, Xinhua, 2007. október 11. (Hozzáférés: 2008. január 20.) 
  104. ↑ Jiang Yuxia. „China warns of environmental "catastrophe" from Three Gorges Dam”, Xinhua, 2007. szeptember 26. (Hozzáférés: 2010. november 23.) 
  105. ↑ Guo Jinjia, Yang Shanyin. „重庆澄清"三峡库区二次移民四百万"传闻”, People's Daily, 2007. november 16.. [2007. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (kínai nyelvű) 
  106. ↑ Julie Chao. „Relocation for Giant Dam Inflames Chinese Peasants”, National Geographic, 2001. május 15. (Hozzáférés: 2008. január 20.) (angol nyelvű) 
  107. ↑ Regine Debatty. „Flotsam, Jetsam and the Three Gorges Dam”, World Changing, 2007. december 9.. [2008. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. január 20.) (angol nyelvű) 
  108. ↑ C.Michael Hogan. „Shen Nong Gorge Hanging Coffins”, The Megalithic Portal (Hozzáférés: 2008. január 20.) (angol nyelvű) 
  109. ↑ Annual report on the military power of the People's Republic of China (.pdf). US Department of Defense. (Hozzáférés: 2007. január 28.)
  110. ↑ „Troops sent to protect China dam”, BBC, 2004. szeptember 14. (Hozzáférés: 2010. november 23.) (angol nyelvű) 
  111. ↑ Three Gorges Dam (angol nyelven). International Rivers. [2009. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 3.)
  112. ↑ Adams, Jerry: Three Gorges Dam (angol nyelven). Electronic Data Interchange. Awesome Library. (Hozzáférés: 2009. június 3.)
  113. ↑ Three Gorges Dam (angol nyelven). Living On Earth. (Hozzáférés: 2009. június 3.)
  114. ↑ Steven Hannon: The 1983 Flood at Glen Canyon Archiválva 2010. július 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
  115. ↑ 三峡工程质量处于良好受控状态 (kínai nyelven). Aqsiq.gov.cn. [2009. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 16.)
  116. ↑ 中国三峡总公司拟在金沙江上建４座梯级水电站 总装机容量为３８５０万千瓦_中国电力网 (kínai nyelven). chinapower.com.cn. [2009. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  117. ↑ „Beijing Environment, Science and Technology Update”, U.S. Embassy in China, 2003. március 7.. [2007. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. január 20.) (angol nyelvű) 
  118. ↑ „Beyond Three Gorges in China”, Water Power Magazine, 2007. január 10.. [2011. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. november 23.) (angol nyelvű) 

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Three Gorges Dam című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Read other articles:

Kemusu, Boyolali

KemusuKecamatanPeta lokasi Kecamatan KemusuNegara IndonesiaProvinsiJawa TengahKabupatenBoyolaliPemerintahan • Camat-Populasi • Total- jiwaKode Kemendagri33.09.17 Kode BPS3309170 Luas- km²Desa/kelurahan13 Kemusu (Jawa: ꦏꦼꦩꦸꦱꦸ) adalah sebuah kecamatan di Kabupaten Boyolali, Jawa Tengah, Indonesia. Kemusu merupakan kecamatan yang memiliki kantor Kecamatan di Desa Klewor. Sebagian wilayah kecamatan Kemusu tergenang Waduk Kedungombo. Kemusu dan Juwangi...

 

Basketball at the 2022 Asian Games – Men

Men's basketball at the 2022 Asian GamesVenuesHangzhou Olympic Sports Centre GymnasiumZhejiang University Zijingang GymnasiumDates26 September – 6 October 2023Nations16Medalists   Philippines  Jordan  China← 20182026 → Main article: Basketball at the 2022 Asian Games The men's 5-on-5 basketball tournament at the 2022 Asian Games was held in Hangzhou, China from 26 September to 6 October 2023.[1] Squads  Bahrain  Chi...

 

Sciences de la Terre

Si ce bandeau n'est plus pertinent, retirez-le. Cliquez ici pour en savoir plus. Cet article ne cite pas suffisamment ses sources (octobre 2018). Si vous disposez d'ouvrages ou d'articles de référence ou si vous connaissez des sites web de qualité traitant du thème abordé ici, merci de compléter l'article en donnant les références utiles à sa vérifiabilité et en les liant à la section « Notes et références » En pratique : Quelles sources sont attendues ? Co...

Mark Hughes (footballer, born 1986)

English footballer This article is about the English footballer. For other people with the same name, see Mark Hughes (disambiguation). Mark Hughes Hughes playing for North Queensland Fury in 2011Personal informationFull name Mark Anthony Hughes[1]Date of birth (1986-12-09) 9 December 1986 (age 37)[2]Place of birth Kirkby, EnglandHeight 6 ft 2 in (1.88 m)[2]Position(s) DefenderTeam informationCurrent team Stoke City (assistant head coach)Youth caree...

 

العلاقات الوسط إفريقية الساموية

العلاقات الوسط أفريقية الساموية جمهورية أفريقيا الوسطى ساموا   جمهورية أفريقيا الوسطى   ساموا تعديل مصدري - تعديل   العلاقات الوسط أفريقية الساموية هي العلاقات الثنائية التي تجمع بين جمهورية أفريقيا الوسطى وساموا.[1][2][3][4][5] مقارنة بين الب...

 

Giuseppe venduto dai suoi fratelli

Disambiguazione – Se stai cercando altri significati, vedi Giuseppe venduto dai fratelli. Giuseppe condotto dai mercanti in un quadro del pittore russo Konstantin Dmitrievič Flavickij (1855). La vendita di Giuseppe (in ebraico מכירת יוסף‎?, mekhirá Yoséf), o Giuseppe venduto dai suoi fratelli, è un episodio biblico tratto dal libro della Genesi. Indice 1 Tema 2 Racconto 3 Note 3.1 Riferimenti 4 Bibliografia 5 Altri progetti Tema Stabilitosi finalmente nella terra de...

コルク

この記事は検証可能な参考文献や出典が全く示されていないか、不十分です。出典を追加して記事の信頼性向上にご協力ください。（このテンプレートの使い方）出典検索?: コルク – ニュース · 書籍 · スカラー · CiNii · J-STAGE · NDL · dlib.jp · ジャパンサーチ · TWL（2017年4月） コルクを打ち抜いて作った瓶の栓 コルク（木栓、�...

 

Державний комітет телебачення і радіомовлення України

Державний комітет телебачення і радіомовлення України (Держкомтелерадіо) Приміщення комітетуЗагальна інформаціяКраїна  УкраїнаДата створення 2003Керівне відомство Кабінет Міністрів УкраїниРічний бюджет 1 964 898 500 ₴[1]Голова Олег НаливайкоПідвідомчі ор...

 

نوكيا 1600

نوكيا 1600معلومات عامةالنوع هاتف محمول الصانع نوكيا الخصائصالبطارية مدخرة أيونات الليثيوم تعديل - تعديل مصدري - تعديل ويكي بيانات نوكيا 1600 نوكيا 1600 هو أحد أجهزة نوكيا، شركة الهواتف والتقنية النقالة.[1] يأتي هذا الجهاز مع شاشة نوعها 96 * 68 16-بت (65,536) لون. تم إصدار هذا الجهاز ف�...

رمسيس الثامن

رمسيس الثامنفرعون مصرالحقبة1130 ق.م. - 1129 ق.م., الأسرة العشرونسبقهرمسيس السابعتبعهرمسيس التاسع الألقاب الملكية اسم التتويج: وسر ماعت رع آخن آمون الاسم الشخصي: رعمسيس ست حرخبشف مري آمون   الأبرمسيس الثالثالوفاة1129 ق.م. وسر ماعت رع آخن آمون رمسيس الثامن ويعرف أيضا باسم رع...

 

Herne Hill railway station

Railway station in Lambeth, South London, England Herne Hill Herne HillLocation of Herne Hill in Greater LondonLocationHerne HillLocal authorityLondon Borough of LambethGrid referenceTQ319744Managed bySoutheasternStation codeHNHDfT categoryC2Number of platforms4AccessibleYes[1]Fare zone2 and 3National Rail annual entry and exit2018–19 2.888 million[2]– interchange  1.537 million[2]2019–20 2.784 million[2]– interchange  1.554 million[2]...

 

Nothomb (ruisseau)

Pour les articles homonymes, voir Nothomb. Cet article est une ébauche concernant la Belgique, le Luxembourg et un cours d’eau. Vous pouvez partager vos connaissances en l’améliorant (comment ?) selon les recommandations des projets correspondants. Nothomb(lb) Noutemerbaach Caractéristiques Longueur 9 km Bassin collecteur Rhin Cours Source Holtz Confluence Attert · Localisation Grendel · Coordonnées 49° 45′ 09″ N, 5° 48′ 48″ E Géog...

Vallespir

Vallespir merupakan sebuah comarca Catalunya bersejarah di Catalunya Utara, sekarang bagian dari Département Pyrénées-Orientales di Prancis. Ibu kota comarca ini adalah Ceret, dan berbatasan dengan Conflent, Rosselló, Alt Empordà, Garrotxa dan Ripollès. Letaknya di lembah Sungai Tech. Pranala luar El Vallespir in Catalan Encyclopaedia. CyberSpace of Vallespir arles-sur-tech Diarsipkan 2010-05-03 di Wayback Machine. Pays di Pyrénées-Orientales Roussillon | Ribéral | Corbières catala...

 

Car, the garden

Car, the garden차정원男歌手本名車正元（音譯）罗马拼音　Cha Jung-won别名Car, The Garden（카더가든)Mayson The Soul（메이슨 더 소울）国籍 韩国出生 (1990-10-23) 1990年10月23日（33歲） 韩国职业歌手出道日期2013年9月24日，​10年前​（2013-09-24）出道作品《Bus Stop》代表作品《6 to 9》《Home Sweet Home》活跃年代2013年至今经纪公司Finest Records두루두루아티스트컴퍼니(DooRooDooRoo Ar...

 

Cole Hocker

Cole HockerCole Hocker in maglia Oregon DucksNazionalità Stati Uniti Atletica leggera SpecialitàMezzofondo Società Nike Record 800 m 1'4639 (2021) 800 m 1'4844 (indoor - 2021) 1000 m 2'1826 (indoor - 2024) 1500 m 3'3070 (2023) 1500 m 3'3669 (indoor - 2024) Miglio 3'4808 (2023) Miglio 3'5035 (indoor - 2022) Miglio 4'080 (strada - 2019) 3000 m 7'4239 (2021) 3000 m 7'3535 (indoor - 2024) 2 Miglia 8'0570 (indoor - 2024) 5000 m 13'0855 (2022) CarrieraSocietà 2016-2020 Oregon Ducks2021- Ni...

Pausania di Orestide

Pausania assassina Filippo durante la processione al teatro, di Andre Castaigne (1898-1899). Pausania di Orestide (in greco antico: Παυσανίας τῆς Ὀρεστίδος?, Pausanìas tès Orestìdos; Orestide, IV secolo a.C. – Aigai, 336 a.C.) è stato un militare macedone antico, guardia del corpo e assassino di Filippo II di Macedonia. Assassinò Filippo nel 336 a.C., forse istigato dalla moglie di quest'ultimo, Olimpiade d'Epiro, o magari dal figlio Alessandro Magno; fu poi...

 

Guerrilla High

Questa voce sull'argomento anime e manga è solo un abbozzo. Contribuisci a migliorarla secondo le convenzioni di Wikipedia. Segui i suggerimenti del progetto di riferimento. Guerrilla Highガクエン退屈男(Gakuen taikutsu otoko)Copertina del primo volume dell'edizione italiana Genereazione, commedia MangaAutoreGō Nagai EditoreShūeisha 1ª edizione1970 Tankōbon3 (completa) Editore it.d/visual 1ª edizione it.13 giugno 2010 Volumi it.3 (complet...

 

MLS 2020

Чемпионат MLS 20202020 Major League Soccer season Время проведения 29 февраля — 7 ноября 2020 года[1] Место проведения США Канада Число участников 26 Города 24 Стадионы 26 Призовые места Победитель Коламбус Крю Статистика турнира Сыграно матчей 26 Забито голов 74 (2,85 за игру) Бомбардир...

MLS 2013

Чемпионат MLS 2013 Подробности турнира Время проведения 2 марта — 7 декабря 2013 года Число участников 19 Стадионы 18[1] Призовые места Победитель Спортинг Канзас-Сити (2-й раз) Финалист Реал Солт-Лейк Статистика турнира Сыграно матчей 323 Забито голов 845 (2,62 за игру) Б�...

 

Paman languages

Australian Aboriginal language family PamanGeographicdistributionCape York Peninsula, QueenslandLinguistic classificationPama–NyunganPamanLanguage codesGlottologpama1251Paman languages (green) among other Pama–Nyungan (tan) The Paman /ˈpæmən/ languages are an Australian language family spoken on Cape York Peninsula, Queensland. First noted by Kenneth Hale, Paman is noteworthy for the profound phonological changes which have affected some of its descendants.[1][2] Classi...