PROFILPELAJAR.COM

Győr–Sopron vasútvonal
	Stadler FLIRT 3 Csorna határában
Vonal:	8
Hossz:	85 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:	Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút
Maximális emelkedés:	7,1 ‰
Maximális sebesség:	120 / 100 km/h
	A Wikimédia Commons tartalmaz Győr–Sopron-vasútvonal témájú médiaállományokat.

A 8-as számú Győr–Sopron-vasútvonal a GYSEV magyarországi legfontosabb vasúti fővonala. Magyarországi szakasza kb. 85 km hosszúságú. A teljes 126 km-es vonal egyvágányú, 25 kV 50 Hz-cel villamosított, és a rajta lévő 17 állomással együtt a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. - németül Raaberbahn AG (régi nevén: Raab-Oedenburg-Ebenfurther Eisenbahn) - magyar-osztrák vegyes tulajdonú vasúttársaság tulajdona. Építésére 1872-ben^[9] kapott engedélyt. Célja: a Kisalföldön termesztett gabona, cukorrépa illetőleg tőzeg szállítása volt.

A magyarországi szakasz Győr-Moson-Sopron vármegyét kelet-nyugati irányban szeli át, s köti össze a megye két megyei jogú városát. Engedélyezett sebesség Győr és Pinnye között 120 km/h, Pinnye és Sopron között 100 km/h.

Története

A győri érdekek mellőzésével felépült Győr–grazi vasút után a városvezetés és a Kereskedelmi Gyülde a Győr–Ebenfurton át Sankt Pöltenig vezető vasút tervét karolta fel. A cél az volt, hogy Bécs mellőzésével a győri gabonapiac a legrövidebb úton kerüljön kapcsolatba a Nyugattal. A minisztérium a Győr–Sopron közt felépítendő vasútra az 1870-es évek elején több személynek adott előmunkálati engedélyt, majd 1872-ben báró Erlanger Viktor kapott végleges építési engedélyt. Az állam csak a szokásos, 30 évre szóló adómentességet biztosította a vállalkozónak, aki saját vagyonából volt kénytelen fedezni a költségeket. A vasúti pálya megépítését 1873-ban kezdték meg, de csak nagyon lassan haladt, amit a bécsi tőzsdeválság is súlyosbított, ezért a későbbiekben az állam kénytelen volt engedményeket tenni. A munkálatok 1874 után felgyorsultak, de ekkor meg a győri vasútállomással kapcsolatban merültek fel problémák. A GYSEV-nek a győri államvasúti pályaudvarhoz történő becsatlakozásához a gabonavásártérből, vagy a Honvéd ligetből jelentős területeket kellett volna átadni, amihez sem a Kereskedelmi Gyülde, sem a városi tanács nem volt hajlandó hozzájárulni. A minisztérium, a huzavonát megunva, a helyi kereskedelmi érdekek kárára, az államvasúttól másfél km távolságra adott engedélyt a GYSEV-állomás felépítésére. 1875-ben alakult meg a GYSEV részvénytársaság a vasútvonal megépítésére és üzemeltetésére. 1876-ban a vasúton megindult a forgalom, a győri álmok azonban itt sem váltak valóra. Győr városa ekkor még a közvetítő kereskedelmet illetően biztonságban érezte magát, de már folyt a nagy versenyfutás. A Győri Közlöny 1875. augusztus 27-i számában arról írt, hogy „Bécs már évek óta erőfeszítéseket tesz, hogy a gabonakereskedés terén Budapestet megelőzze, de eddig még a kis Győr városát sem volt képes háttérbe szorítani. Győr birtokában van mindazon vállalatoknak, melyeket egy-egy virágzó gabonakereskedést igényel. A kereskedés emberemlékezet óta olyan elterjedt és olyan jó hírnek örvend, melyet elhomályosítani nem lehet. Sőt, a forgalom állandóan növekszik. Míg 1866-ban 3 millió, 1867-ben 4 millió, mázsa gabonát szállítanak el évenként Győrből. Győrnek csak egy versenytársa van, ez Budapest, mely 1 millió mázsával haladja felül Győr gabonaforgalmát. Dacára annak, hogy Budapest a szállítási vonalba esik, Győr állja a próbát, mindkettő kereskedésére büszke lehet az ország. A bécsiek a gabonakereskedelemnek új irányt adni nem fognak, a fölény megtartása érdekében azonban még sok a teendő.” A közlekedési viszonyok javítása mellett gabona-raktárak létesítésére van szükség. A GYSEV-vel a győri kereskedők a gabonaforgalom bővítését remélték.

Az eredeti vonalvezetést áttervezve a vasútvonal nem az ebenfurti vasútállomásra, hanem a Déli Vasút által üzemeltetett (közvetlenül az országhatár melletti) Lajtaújfalui állomásra kötötte be. Innen korábban lóvasútként üzemelő vontatóvágány vezetett be Ebenfurtba. Ezt a vonalszakaszt a vasúttársaság bérbe vette az állomással együtt.

A soproni vasútállomás épülete 1884-ben készült el. 1889-ben üzembe helyezték a MÁV vasúti hídjával közös pillérekre helyezkedő GYSEV vasúti hidat a Rába győri szakasza felett. A MÁV lehetővé tette, hogy a győri pályaudvarra közvetlenül bejárhassanak a GYSEV személyvonatai, s onnan indulhassanak Sopron felé. 1891-ben elkészült a 2 km hosszú Rábaparti szárnyvágány is.

1890-ben a GYSEV is bevezetteti a zónadíjazást. Ezzel jelentősen megnövelte az utasforgalmát. 1907-ben indult Sopronből az első GYSEV által üzemeltetett közvetlen gyorsvonat Budapestre. Ez fordában üzemelt, azaz még aznap vissza lehetett vele utazni Sopronba. Így próbálták a bécsi vásárlókat Budapest felé orientálni. A trianoni békeszerződéssel 1920-ban kialakított új országhatárok 95 km-re rövidítették a GYSEV magyarországi vasútvonalainak hosszát.

A magyarországi bauxitkivitel forgalmát majdnem teljes egészében ezen a vasútvonalon bonyolították le Németország felé. A második világháború idején korlátozták a személyforgalmat. 1944-ben és 1945-ben súlyos bombatámadások érték a vasútvonalat a katonai szállítmányok miatt és Sopron vasútállomását is. 1945 márciusában a visszavonuló német katonai csapatok felrobbantották a vonal összes hídját. A helyreállítás 1945 májusában kezdődött meg. A következő év májusáig csak egy vonatpár tudott közlekedni ezen a vonalon. A potsdami háromhatalmi szerződés értelmében a társaság részvényeinek 40%-át a Szovjetunió kapta meg.

A vonalat 1987-ben villamosították.

2007. december 21-én megszűnt az útlevél-ellenőrzés a GYSEV soproni és szentgotthárdi állomásain, valamint Fertőszentmiklós és Pamhagen között a vonatokon.

2023. május 1-től feltételes megállási rend került bevezetésre Rábapatona, Farád, Szárföld, Veszkény, Vitnyéd-Csermajor megállóhelyeken.^[10]

Jövője

A Győr–Sopron-vasútvonalon a teljes, országhatárig tartó szakasz kétvágányúsítását tervezik már évtizedek óta. A vasútvonal az Intercity, személy és gyorsvonatok mellett az ország egyik legnagyobb teherforgalmát bonyolító pályája is. A projektet a GYSEV 2010. december 2-án benyújtotta, majd 2011. január 26-án aláírták a támogatási szerződést. A hatástanulmányok készítése, Sopron esetében a vasút és város viszonyának vizsgálata is megtörtént.^[11] Külön hangsúlyt kapott a Sopronnál az egymással párhuzamosan haladó Szombathely és Győr felé menő vasútvonalak jövőben közös 15-ös nyomvonalon való vezetése. Az egyik javaslat szerint Lóki sor felől a Győri utat felüljáróval keresztező a pályaudvarra vezető győri nyomvonalat kiváltanák, és az új vonal a 84-es főutat a szennyvíztisztító közelében keresztezné és Harka közelében csatlakozna a szombathelyi pályához.^[12] Az első ütem az országhatár–Sopron–Fertőszentmiklós szakasz kivitelezése 2014 és 2016 között indult volna, ám forráshiány miatt a fejlesztés elmaradt. A teljes Győr–Sopron távon a 160 kilométer/órás sebességre alkalmas kétvágányú pálya kiépítése azóta sem történt meg.^[13]^[14] Közbeszerzési eljárás csak 2021-ben indult meg.^[15]

Maximális sebesség

Kezdőpont	Végpont	Hossz [km]	Sebesség [km/h]
Győr	Pinnye	67,1	120
Pinnye	Sopron	17,1	100

Járatok

A lista a 2021–2022-es menetrend adatait tartalmazza. A páratlan vonatszámú járatok Győr felé, a páros vonatszámú járatok Sopron felé közlekednek.

Vonat	Útvonal
személyvonat
személy	Győr – Csorna – Kapuvár – Sopron
InterCity
912–928 Savaria	Budapest-Keleti – Tatabánya – Győr – Csorna – Szombathely (– Szentgotthárd)
312/313 Mura	Budapest-Keleti – Tatabánya – Győr – Csorna – Szombathely – Szentgotthárd – Graz Hauptbahnhof
310/311 Dráva	Budapest-Keleti – Tatabánya – Győr – Csorna – Szombathely – Szentgotthárd – Graz Hauptbahnhof – Ljubljana
932/943 Tűztorony	Budapest-Keleti – Tatabánya – Győr – Csorna – Sopron
931/942 Ikva
933/934 Lővér
937/944 Scarbantia
936/945 Kékfrankos
946/947 Soproni Közgáz
935/938 Magnet Bank

Balesetek

1973. november 15-én reggel súlyos baleset történt a vonalon, amikor is a menetrendnek megfelelően M62-es mozdonnyal elindult Sopronból Győrön át Budapestre tartó Ciklámen Express. Ezzel egy időben Fertőboz állomáson fék műszaki hibás tehervonat vesztegelt. A rosszul kezelt, úgynevezett térközjelző beállítás miatt a Budapestre tartó vonat vezetője joggal hihette, hogy szabad előtte a pálya. Aztán Fertőboz előtt azt vette észre, hogy a saját vágányán egy másik szerelvény is áll. Az ütközést azonban nem lehetett elkerülni. A balesetben huszonhárman sérültek meg, közülük hatan súlyosan. A sérültek között volt a Ciklámen expressz mozdonya mögé sorozott kazánkocsi fűtője, a mozdonyvezető, a vonatvezető, valamint a tehervonat fűtője is, akik könnyebb sérülést szenvedtek.^[16]

Fertőboz–Nagycenk

Bővebben: Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút

A Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút a magyar vasútvonali hálózat 8a számú vonala, keskeny nyomtávolságú vasútja Magyarország nyugati határán, ami Fertőbozt – a Győr–Sopron-vasútvonal egyik állomását – köti össze a nagycenki Széchenyi-kastéllyal. A kisvasúti pálya hossza 3,6 km, nyomtávolsága 760 mm. A múzeumvasutat a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút üzemelteti.

Jegyzetek

↑ Szeghalmi Balázs - Nézze meg videón a felújított a Baross hidat! Archiválva 2021. június 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (kisalfold.hu, 2014.10.06.)
↑ 1949-ig mh.
↑ korábban: Bágyog, aztán Dör-Bágyog, majd újra Bágyog
↑ korábban: Tamási, 1950-ig mh.
↑ korábban: Kapuvár-Gart(h)a (1931-ig)
↑ korábban: Vitnyéd mh.
↑ korábban: Petőházi c(z)ukorgyár mh.
↑ 1947-ig: Eszterháza, majd rövid ideig: Fertőszentmiklós-Eszterháza
↑ az 1872. évi XXVII. törvénycikkel
↑ Feltételes megállási rend a GYSEV teljes hálózatán.
↑ "GYSEV tájékoztatója a tervezett fejlesztésekről"^{[halott link]} – gymsmo.hu
↑ Két vágányon, százhatvannal száguldanának a vonatok Győr és Sopron között kisalföld.hu, 2015. június 17.
↑ Két vágányon Sopronba, IHO.hu
↑ Hatalmas fejlesztés kezdődhet, komplexen kétvágányúsítanák a Győr-Sopron vasútvonalat, cyberpress.hu, 2020. január 16.
↑ GYSEV Zrt. vasútvonal fejlesztés-tervezés, kozbeszerzes.hu, 2021. június 9.
↑ Bárdos Imre és Bereczki Csaba (2013. október 18.). 40 éve történt a súlyos vasúti szerencsétlenség Fertőboznál - fotók. Kislaföld. [2013. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 18.)

Források

Sáry István: Győr és a vasutak (Győri tanulmányok, füzetek, Tudományos közlemények) (Győr Megyei Jogú Város Levéltára, Győr, 2001) 500 p. ISSN 1419-1318
Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. 85. o. ISBN 963-927-268-X
8. mavcsoport.hu. MÁV-START Zrt. (Hozzáférés: 2024. november 3.) (PDF)