PROFILPELAJAR.COM

Gyapjaslepke
	A gyapjaslepke hímje
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Osztag:	Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia);
Tagozat:	Cossina;
Altagozat:	Bombycina;
Csoport:	Macrolepidoptera;
Öregcsalád:	Bagolylepkeszerűek (Noctuoidea);
Család:	Erebidae;
Alcsalád:	Lymantriinae;
Nemzetség:	Lymantriini;
Nem:	Lymantria; Hübner, 1819
Faj:	L. dispar;
Tudományos név
	Lymantria dispar; Linnaeus, 1758
Szinonimák
	Phalaena dispar Linnaeus, 1758; Ocneria dispar (Linnaeus, 1758); Porthetria dispar (Linnaeus, 1758);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Gyapjaslepke témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Gyapjaslepke témájú médiaállományokat és Gyapjaslepke témájú kategóriát.

A gyapjaslepke (Lymantria dispar) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül az Erebidae családjába tartozó faj.

Előfordulása

Eurázsiai eredetű faj, amely Észak-Amerikában is elterjedt.

Megjelenése

18–35 mm hosszú. A nőstény tora és első szárnya fehéres, barnásszürke harántsávos rajzolattal. Potrohvégi szőrzete barna, csápja fekete, fésűsen fogas. A nőstény - bár jól fejlett szárnyakkal rendelkezik - röpképtelen.

A hím első szárnya sötét szürkés, a nőstényéhez hasonló, de erőteljesebb harántsávos fűrészfogas rajzolattal, szárnyanként egy-egy nyílhegy alakú, fekete szegélyű rajzolattal. A hím csápja nagy, barna, fésűsen elágazó.

Életmódja

A nőstény petéit 50-150 darabos csoportokban fák, sziklák, esetleg épületek oldalára rakja, váladékával összeragasztja és hasalji, potrohvégi szőrzetével beborítja. Pete alakban telel. A lárvák áprilisban kelnek ki. A kikelést követően selyemszálat bocsátanak ki, aminek segítségével nagy területre elvitorlázhatnak. A hernyó alapszíne barnásszürke vagy sárgásbarna, a hátán két sorban elhelyezkedő pontsor található. Ezek közül az első öt pár kék, az utolsó hat pár piros. A hernyó egész teste szőrökkel fedett. Bábozódása előtt hossza eléri az 50–60 mm-t. Bábozódni laza szövedékben, fal- vagy kéregrepedésekben szokott, június-júliusban. Az imágók július-augusztusban kelnek ki. Ekkor kerül sor a párzásra, amelynek során a hímek szexferomon kibocsátásuk alapján találják meg a fák törzsén várakozó nőstényeket.^[1]

Növényvédelmi jelentősége

A gyapjaslepke hernyója polifág, néhány kivételtől eltekintve (fagyal, kőris) gyakorlatilag bármelyik fás szárú növény lombját fogyaszthatja, beleértve a tűlevelűeket is. Kártétele azért jelentős, mert tömeges megjelenése esetén képes a tápnövényét tarrá rágni, és bár ez nem vezet a növény pusztulásához, a fejlődését hátráltatja.

Az eddigi tapasztalatok szerint gradációjára mintegy tízévente kerül sor. A gradáció (tömegrajzás), a természetes ellenségek hatására magától összeomlik, egyes esetekben azonban indokolt lehet a kémiai védekezés is. Ilyen esetben azonban kizárólag a környezetet kevésbé terhelő kitinszintézis-gátló vagy BT-készítmények (Bacillus thuringiensis (BT) hatóanyagú) használata javasolt.

Visszaszorításukban jelentős lehet a természetes ellenségek szerepe. Ilyenek az aranyos bábrabló, illetve egyes fürkészdarázs, fürkészlégy fajok.^[2]