A bangladesi falut lásd: Guria

Guria
Közigazgatás
Ország	Grúzia
Székhely	Ozurgeti
Alapítás éve	1995
Irányítószám	3500
Népesség
Teljes népesség	107 100 fő (2021)
Földrajzi adatok
Terület	2033 km²
Időzóna	UTC+04:00
Elhelyezkedése
é. sz. 41° 58′, k. h. 42° 12′41.966666666667, 42.241.966667°N 42.200000°EKoordináták: é. sz. 41° 58′, k. h. 42° 12′41.966666666667, 42.241.966667°N 42.200000°E
Guria weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Guria témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Guria (grúz n გურია) Grúzia egyik közigazgatási régiója (grúzul mhare), az ország keleti részében, a Fekete-tenger partján.

Közigazgatási székhelye a mintegy 15 ezer lakosú Ozurgeti.

Területe 2033 km² (valamivel kisebb, mint a legkisebb magyar vármegye, Komárom-Esztergom).

Északnyugati szomszédja Szamegrelo-Felső-Szvanéti régió, északon Szamche-Dzsavaheti, délen Adzsaria autonóm köztársaság.

Népessége 113 350 (2014-es adat).^[1]

Népességének változása:

Túlnyomórészben grúzok lakják, akik a grúz nyelv helyi nyelvjárását beszélik. A 2014-es népszámlálás adatai szerint legnagyobb etnikai kisebbségei az örmény (1228 fő) és az orosz (564 fő).^[2]

Közigazgatásilag Guriát három kerületre osztották. Ezek a következők (zárójelben a 2014-es népességi adatok):

• Lancshuti (31 486)
• Ozurgeti (62 863)
• Csohatauri (19 001)

A középkorban létezett Guriai Fejedelemség, amely többé-kevésbé független volt a Grúz Királyságtól. Ezt a fejedelemséget a törökök számolták fel. Orosz uralom alá a 19. század elején került. A 20. század elején erős paraszti mozgalom alakult ki. Ez a vidék volt a grúz szociáldemokrata (mensevik) párt bázisa. E párt volt a rövid életű Grúz Demokratikus Köztársaság vezető ereje. A független Grúzia megalakulása után került ismét használatba a régióra vonatkoztatva a történelmi tartomány 'Guria' neve.

A régió gazdaságának fő ágai a mezőgazdaság és a turizmus. Guria fő természeti kincse a víz: híres a guriai Nabeglavi ásványvíz és a fekete-tengeri gyógyüdülő központ Ureki. Guria Grúzia egyik legnagyobb teatermelő régiója.^[3]

• Gabriel Kikodze, Imereti püspöke a 19. században.
• Komnénosz N. guriai fejedelemné (1447 után–1483 előtt), Mamia guriai fejedelem felesége és az utolsó trapezunti császár, II. Dávid lánya, aki az ősanyja volt Guria későbbi fejedelmeinek
• Ekvtime Takaisvili (1862 - 1952), történész.
• Kalistrate, össz-grúz pátriárka-katolikosz 1932 és 1952 között
• Noe Zordania, grúz miniszterelnök 1918 és 1921 között.
• Pavle Ingorokva (1893 - 1990), történész, filológus, filantróp.
• Eduard Sevardnadze, korábbi grúz elnök.
• Nodar Dumbadze, író.