Gornji Agići (szerbül: Горњи Агићи), muszlim falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 61, közúton 94 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 26 km-re délkeletre, a Japra jobb partján, 160 – 300 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.
Népessége
| Nemzetiségi csoport
|
Népesség
1991[3]
|
Népesség
2013[3]
|
| Szerb
|
13
|
19
|
| Bosnyák
|
523
|
234
|
| Horvát
|
0
|
0
|
| Jugoszláv
|
0
|
0
|
| Egyéb
|
4
|
4
|
| Összesen
|
540
|
257
|
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint a település már a római korban is lakott volt. Az itt előkerült templom maradványai a 3. századból származnak. A térség 1537-ben Blagaj várának elestével került török kézre. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Novi község részeként Agići településnek 152 háztartása, 459 muszlim éd 426 ortodox szerb lakosa volt.[4] 1910-ben Novi község részeként Gornji Agići faluban 90 házat, 439 muszlim és 5 ortodox szerb lakost találtak.[5].A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Agići Turski falunak 101 háza és 542 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.
A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A boszniai szerb erők 1992 májusában kezdték ágyúzni a Japra völgyében fekvő muszlim falvakat, majd lakóit felszólították, hogy adják át fegyvereiket. A szerbek bevonultak a falvakba, a muszlim lakosságot pedig menekülésre kényszerítették. 1992. május 24-én körülbelül 800-1000 muszlim férfi, nő és gyermek távozott Gornji Agićiból, Donji Agićiból és Crna Rijekából konvojjal, amelyben autók, traktorok és lovas járművek voltak. Kifelé menet mindent elvettek a boszniai muszlimoktól, a magukkal hozott értékeket is. A házaikat kifosztották. A helyi mecsetet lerombolták.[7] A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
- Crkvina – ókori templom maradványai. A templom romjai között két felirat is előkerült, mely az épület Gordianus császár uralma alatti felújításáról szól. Az épület felújítójaként a felirat egy Philocirius nevű felszabadított rabszolgát nevez meg. A romok a 3. századból származnak.
Jegyzetek
