Golgotavirágfélék

Golgotavirágfélék
Golgotavirág rajza a bambergi (Németország) Szent Miklós-templomban
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Malpighiales
Család: Golgotavirágfélék (Passifloraceae)
Juss. ex Roussel
Nemzetségek
  • sivatagi rózsa (Adenia),
  • Ancistrothyrsus,
  • Androsiphonia,
  • Barteria,
  • Basananthe,
  • Crossostemma,
  • Deidamia,
  • Dilkea,
  • Efulensia,
  • Hollrungia,
  • Mitostemma,
  • Paropsia,
  • Paropsiopsis,
  • golgotavirág (Passiflora),
  • Schlechterina,
  • Smeathmannia,
  • Viridivia
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Golgotavirágfélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Golgotavirágfélék témájú kategóriát.

A golgotavirágfélék (Passifloraceae) családja az APG rendszerezése szerint a Malpighiales rendbe tartozik. 18 nemzetség mintegy 530 faját sorolják ide. Az APG III-rendszer hozzácsatolta az addig különálló Malesherbiaceae és Turneraceae családokat.

Elterjedésük, élőhelyük

A fajok mintegy öthatoda az Antillák és Dél-Amerika erdeiben fáról fára kúszó lián. A termesztett (többnyire félcserje, cserje termetű) fajokat a trópusi éghajlati övben mindenfelé megtelepítették.

Megjelenésük, felépítésük

golgotavirág

Szabadszirmú kétszikű kúszónövények, félcserjék, nagyon ritkán fák. Leveleik váltakozó állásúak, a levélnyél tövéből virág és kacs eredhet. Némelyek virágának egyáltalán nincs szirma, más fajokénak pedig még szőrkoszorúból álló álszirmai is vannak. Porzóik csővé nőnek össze, úgy veszik körül nyél alakúan a megnyúlt virágtengelyt, aminek felső végén ül a belső magház három, tetőző bibeszállal. Gyümölcse egyrekeszű, sokmagvú bogyó.

Felhasználásuk

Illatos virágú fajaikat dísznövénynek, a mintegy 50–60 ehető termésű faj közül egyeseket (így a névadó golgotavirág némely fajait) gyümölcsükért (maracuja, granadilla) ültetik.

Források