Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.
A geodéziai mérőtoronyföldmérési célokat szolgáló építmény, melyet Magyarországon az 1970-es években kezdtek el építeni, főleg az akkori vízszintes alapponthálózat elsőrendű pontjai fölé. Ezek egyrészt pontvédelemként szolgáltak, ill. elengedhetetlenül fontosak voltak a hosszúoldalú sokszögelés kivitelezésében (mert messziről is irányozhatóak). Manapság már csak néha használják őket a földmérők, akkor is legfeljebb tájékozó iránynak. Többségük le van zárva, felmenni rájuk tilos és életveszélyes. A magyar állam tulajdonában állnak.[1][2]
A Börzsöny tetején, a Csóványoson, 2014-ben újították fel a korábbi geodéziai mérőtornyot, amely 2014 októberétől kilátóként üzemel. A felújítás 85 millió forintból valósult meg. A kilátószint 22,61 méterrel van a felszín fölött, ahová 133 lépcsőfok vezet acél csigalépcsőn. A csúcsról mintegy 117 kilométer tiszta időben a látóhatár, amely mintegy 43 000 négyzetkilométeres látómezőt ölel fel.[3]
Magyarországi elhelyezkedésük
Az ország területén 107 geodéziai mérőtorony található, többek között az alábbi helyeken:
Acsádtól északra a Bük felé vezető út mellett (Ablánc)
Balatonkenese város határához közel, Papkeszi irányában található a szántóföld közepén a Sér-hegyen.[4]