PROFILPELAJAR.COM

	Gaál Béla
Született	Goldstein Béla; 1893. január 2.; Dombrád
Elhunyt	1945. február 18. (52 évesen); dachaui koncentrációs tábor
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	forgatókönyvíró; filmrendező; költő; színész;
	IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gaál Béla témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a rendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Gaál Béla (egyértelműsítő lap).

Gaál Béla, eredeti neve: Goldstein Béla,^[2] névváltozat: Gál (Dombrád, 1893. január 2.^[3] – Dachaui koncentrációs tábor, 1945. február 18.)^[4] magyar színész, filmrendező.

Pályafutása

Gál Miksa (Goldstein Pinkász) kisvárdai születésű gazdálkodó és Groszmann Malvin fia. Budapesten jogi tanulmányokat folytatott. 1913-ban az Országos Színészegyesület színiiskolájának^[5] növendéke volt, majd Szatmáron színészkedett, Győrben pedig rendezett. Az első világháború idején katonáskodott, utána színpadra lépett. 1919 márciusától októberéig a Zeneakadémia épületében megnyílt Madách Színház igazgatója lett. 1920 és 1922 között az Országos Színészegyesület színiiskolájában filmszínészetet tanított. 1927-től 1929-ig a Belvárosi Színház főrendezője volt.

1920-ban rendezett filmet először (Star filmgyár). A hangosfilm megjelenése után a legtöbbet foglalkoztatott filmrendezővé vált. Tehetségesen szolgálta ki mind a szórakoztatás, mind a hivatalos ideológia igényeit. Az örökzöld Meseautó is az ő alkotása. Az Országos Filmegyesület elnöke volt, majd saját filmiskolát nyitott.

A Budapesti Negyed szerint 1945 elején nyilasok ölték meg Budapesten.^[6] A Magyar Életrajzi Index szerint Budapesten halt meg 1945. január-február körül.^[7] Felesége Luczay Teréz volt, akit 1927. november 19-én Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.

Rendezései

Vörösbegy (1921)
Diadalmas élet (1923)
Csak nővel ne! (1924)
Rongyosok (1926)
A csodadoktor (1926, Major Dezsővel és Rátkai Mártonnal)
A csárdáskirálynő (1927, Hans Schwartz-cal)
Link és Flink (1927, szkeccs)
Csak egy kislány van a világon (1929)
Csókolj meg, édes! (1932)
Hacsek a korzón (1932, rövid)
Filléres gyors (1932)
Vica, a vadevezős (1933)
Mindent a nőért! (1933-34, Cziffra Gézával)
Rotschild leánya (1934)
Az új rokon (1934)
Meseautó (1934)
Helyet az öregeknek (1934)
A csúnya lány (1935)
Budai cukrászda (1935)
Címzett ismeretlen (1935)
Az új földesúr (1935)
Évforduló (1936)
Aranyember (1936)
Hotel Kikelet (1937)
Pesti mese (1937)
Mai lányok (1937)
Maga lesz a férjem (1937)
Az ember néha téved (1937)
Érik a búzakalász (1938)
János vitéz (1938)

Rendezőasszisztens

Rákóczi induló (1933, magyar-német-osztrák)
Ida regénye (1934, Renner Endrével)

Forgatókönyvíró

Diadalmas élet (1923, Zsoldos Andorral)
Csókolj meg, édes! (1932, Emőd Tamással, Harsányi Zsolttal és Vadnay Lászlóval)
Csak nővel ne! (1924)
Vica, a vadevezős (1933)
Budai cukrászda (1935, Zágon Istvánnal)
Az új földesúr (1935, Hunyady Sándorral)
Az aranyember (1936, Hevesi Sándorral)
Maga lesz a férjem (1937)

Filmszerepei

Ha majd béke lesz (1916, szkeccs)
Harrison és Barrison (1917)
Harrison és Barrison II. (1918)
Nick Winter négy új kalandja 1. rész Csavarszorítóban (1920) – Guth
Nick Winter négy új kalandja 2. rész Éjjeli madarak (1920) – Guth
Csókolj meg, édes! (1932) – filmrendező

Jegyzetek

↑ ^a ^b a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 31.)
↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 87860/1902. Forrás: MNL-OL 30793. mikrofilm 1194. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 12. oldal 40. sor
↑ Születési bejegyzése a dombrádi izraelita hitközség születési akv. 2/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 27.)
↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 489/1949. folyószáma alatt. A bíróilag megállapított halálozási dátum 1944. december 15. A budapesti I-III. ker. járásbíróság P.K.I-III/54114/1949/4 számú végzése.
↑ A források egy része ugyan a Vígszínház színiiskoláját tünteti fel, de az 1903-tól az Országos Színészegyesület színiiskolájaként működött tovább.
↑ Sándor Tibor: Rózsadombi és Váczi utcai filmmesék. Budapesti Negyed, IX. évf. 1. sz. (2001) Hozzáférés: 2017. november 19.
↑ Magyar Életrajzi Index

Források

Magyar életrajzi lexikon Főszerk. Kenyeres Ágnes. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967–1969
Horák Magda: A magyar értelmiség veszteségei az 1940-es években
Gaál Béla. In Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. II. kötet (Favartné – Komjáti Ferenc). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 81. o.
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Akadémiai Kiadó, Budapest Belvárosában, 1994
Hangosfilm