PROFILPELAJAR.COM

	Fényes fürdő
Ország	Magyarország
Település	Tata
	Elhelyezkedése
	Fényes fürdő Pozíció Tata térképén
	é. sz. 47° 40′ 10″, k. h. 18° 18′ 20″47.669300°N 18.305600°EKoordináták: é. sz. 47° 40′ 10″, k. h. 18° 18′ 20″47.669300°N 18.305600°E

A Fényes fürdő egy északi irányban (Naszály felé), Tatától másfél kilométerre fekvő, az Által-ér folyása mellett található, természetes források által táplált strand-, és kempingkomplexum, természetvédelmi szempontból is fontos lápvilággal. A város legmélyebb pontja, amely 120 méterrel a tengerszint felett fekszik. Kiterjedése közel 30 hektár.^[1]

Múltja

A Fényes-forrásokból enyhén szénsavas, 21-22 °C hőmérsékletű víz tört a felszínre. A források közül háromnak megkülönböztető nevet adtak a tataiak:

A nádpadlóval elkerített felső forrást (Grófi-forrást) a grófné használta fürdésre. A kerítésen belül kis ház szolgált az öltözésre, és homokföveny a napozásra. A területet a gróf jágerei (erdészei) őrizték.
A következő az úgynevezett „Katona-forrás”, amely nevét onnan kapta, hogy a laktanyából kivezényelt katonák csak ebben a forrásban fürödhettek.
A legalsó a legszebb, hiszen az öregek elmondása szerint erről nevezték el a fürdőt Fényesnek. Ebből a három méter mély forráskráterből a tiszta vízben szabad szemmel is jól látható fehér kvarchomok bugyogott föl, s ezernyi buborék szállt fel a forrás felszínére.

Az említett forrásokból s azok lefolyó vizéből Tata község 1913-ban a közönség számára fürdőt alakított ki, s a parton megépítette a közös öltözőt. Mivel a szerény körülmények nem csábították a vendégeket a Fényesre, ezért Tata képviselőtestülete 1927 nyarán a fürdő területén utakat épített, a sétányokra pedig padokat helyeztetett el. A Fényes fürdőbe a Kossuth térről a Naszályi út felől kiépített bekötőúton naponta többször közlekedett autóbusz. Kosnár Sándor az új kabinsor mellé felépítette a csárdát, ahol a hideg és meleg ételek fogyasztása mellett cigányzene szórakoztatta a fürdőzőket. A Fényes-források közelében lévő Feneketlen-tó hideg és nagyon mély vizében nem fürödtek, csak horgásztak az emberek. Az 1960-as években, a tatabányai szénbányászat megnövekedett vízkiemelése miatt a tatai források elapadása ezt a területet is elérte. 1973-ban az utolsó forrás is elapadt.

Jelene

2001-ben lassan újra elkezdtek működni a források, egyelőre kis mennyiségű vízkibocsátással. Napjainkban a Fényes Fürdőn egy 2000 m²–s sekély vizű, úgynevezett „amorf” medence, egy 50 méteres feszített víztükrű sportúszómedence, valamint egy vízicsúszda várja a fürdőzőket. Bérelhető faházak és lakókocsi parkolók is vannak a területén, valamint egy finn rendszerű, elektromos fűtésű szauna is megtalálható itt, melynek két helyiségéhez olyan külső mártózó lehetőségek tartoznak, amelyek különlegessé teszik. A Fényes Szauna az első ilyen létesítmény volt az országban. Májustól szeptemberig II. osztályú kemping is üzemel étteremmel, élelmiszerbolttal. Nyaranta a környező településekről nagyszámú fürdőző keresi fel a strandot.

Szépségverseny

A Fényes Fürdő Szépe 2011-től egy évente megrendezésre kerülő szépségverseny-sorozat. A verseny érdekessége, hogy sokkal több jelentkező volt, mint amennyien végül a döntőn részt vettek. A cím jelenlegi birtokosa Csákabonyi Aletta Margit.

Helyszín	Időpont	Résztvevők száma	Győztes	Második helyezett	Harmadik helyezett
Fényes fürdő	2011. július 31.	8	Csákabonyi Aletta Margit	Tajkov Alexandra	Krisztián Izabella

További versenyzők: Árendás Kitty, Kánya Adrienn, Kapinecz Renáta, Molnár Valéria, Szabó Anikó.

Különdíjak:

Közönségdíj: Kapinecz Renáta.

A zsűri tagjai: Horváth Márton az AgroTata képviseletében, Müller Márk fodrász, Szalai Vanessza az Aréna Sportcentrum képviseletében, Turay Kamill a Turay Családi Pincészet képviseletében, és még valaki.

Élővilága

A források közelében egyedülálló láperdei és lápréti növénytársulások alakultak ki. A csaknem háromszáz fajból álló itteni növényvilág képviselői közül a következőek a ritkább, védett fajok:

Tóalma (Ludwigia palustris)
Apró rence (Utricularia minor)
Fehér zászpa (Veratrum album)
Pókbangó (Ophrys sphegodes)
Tavaszi tőzike (Leucojum vernum)
Fehér tündérrózsa (Nymphaea alba)
Selymes boglárka (Ranunculus illyricus)
Poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora)
Szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea)

2015-ben nyílt meg a Fényes-források területén (184 millió forint 100%-ban uniós támogatásból) a „Fényes tanösvény” elnevezésű sétaút, ahol – külön belépő ellenében – 18 állomást végigjárva tekinthető meg a terület vizes élőhelyeinek élővilága.^[2] A tanösvény első szakasza szabadon, a természetvédelmi területen elhelyezkedő második szakasza pedig csak túravezetővel látogatható.

Megközelítése

Gyalog, kerékpárral és autóval a Fényes fasoron keresztül.
Autóbusszal a Május 1. úti autóbusz-pályaudvarról a nyáron óránként induló 3-as jelzésű járattal.