PROFILPELAJAR.COM

Kémiai azonosítók
Fruktóz

Szabályos név	(3S,4R,5R)-1,3,4,5,6-pentahidroxihexán-2-on
Más nevek	gyümölcscukor levulóz d-(−)-fruktóz l,d,d-ketohexóz d-arabino-hexulóz
CAS-szám	57-48-7
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C₆H₁₂O₆
Moláris tömeg	180,16 g·mol⁻¹
Megjelenés	fehér, kristályos, szilárd anyag
Sűrűség	1,59 g·cm⁻³
Olvadáspont	100–104 °C
Oldhatóság (vízben)	jól oldódik 790 g·l⁻¹ (20 °C)
Veszélyek
EU osztályozás	nincsenek veszélyességi szimbólumok^[1]
R mondatok	(nincs)^[1]
S mondatok	(nincs)^[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A fruktóz (INN: fructose) vagy gyümölcscukor a legédesebb cukorféleség, a gyümölcsökben és a mézben található meg természetes formájában. A monoszacharidokhoz tartozó ketohexóz, szabad állapotban igen elterjedt mind a növény-, mind az állatvilágban. Nagy mennyiségben található a gyümölcsök nedvében, a mézben, egyik komponense a szacharóznak is. Biológiailag a glükózhoz hasonlóan fontos szénhidrát.

A fruktóz szó latin eredetű (fructus = gyümölcs).^[2]

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Fructosum néven hivatalos.

Szerkezete

d-Fruktóz
Pálcikaképlet	Haworth-képlet		Pálcikamodell
	α-d-fruktofuranóz	β-d-fruktofuranóz	α-d-fruktofuranóz	β-d-fruktofuranóz
	α-d-fruktopiranóz	β-d-fruktopiranóz	α-d-fruktopiranóz	β-d-fruktopiranóz

A szacharóz (nádcukor, répacukor) nevű diszacharid egyik építőköve. Megtalálható gyümölcsökben és a mézben, glikozidokban ritkább. Az inulin nevű poliszacharid főként fruktózból épül fel.

Az emberi szervezetben a fruktóz csak nyomokban található meg, a vérben, a spermában és a magzatvízben.^[3]

Fizikai és kémiai tulajdonságai

Színtelen, kristályos anyag. Melegítve még megolvadása előtt elbomlik. Vízben jól oldódik.

Előállítás

Előállítása szacharózból nyert invertcukorból, vagy hidrolizált, természetes inulinból történik.^[4] Ipari mennyiségben előállítása a cukornádból nyert nádcukor vagy cukorrépából nyert répacukor (kémiailag azonosak egymással) bontásával történik, mely során a glukózból és fruktózból álló szacharózmolekulát bontják.

Felhasználás

Cukorkák, szörpök, gyümölcskonzervek, gyógyszerek édesítésére használják.

Biológia

A szervezetben a gyümölcscukornak szőlőcukorrá való átalakulása enzimes hatásra megy végbe. Így a gyümölcscukor is felhasználódik, de elfogyasztása után lassabban növeli meg a vércukorszintet, mint a szőlőcukor. Ennek gyógyászati szempontból nagy jelentősége van. A gyümölcscukor a legédesebb ízű cukor, édesebb a répacukornál is, így ugyanolyan édes íz eléréséhez 30-40%-kal kevesebb is elegendő belőle. Ezáltal csökkenthető az energiabevitel. Cukorbetegek is fogyaszthatják, de számukra gyümölcscukorból és szorbitból napi 30 g-nál több nem ajánlott.

A fruktózt az inzulintól függetlenül használja fel a szervezet: a fruktóz szelektíven a máj glikogénraktárait tölti fel, ha ezek beteltek, akkor triglicerideket állít elő belőle a szervezet, azaz zsírrá alakul. A túlzott fruktózbevitel hatására fokozódik a zsírdeponálás a szervezetben. Fogyasztása edzések előtt vagy tartós megterhelés esetén lehet indokolt. Fruktóz felszívódási zavarban (lásd: Fruktóz malabszorpció) szenvedő betegek számára egészségügyi kockázatot jelent a fruktóz fogyasztása.

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c A fruktóz vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 9. (JavaScript szükséges) (angolul)
↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 52. o. ISBN 963 8334 96 7
↑ Kémia 10 (Mozaik kiadó)
↑ Peter M. Collins. Dictionary of Carbohydrates, 2nd edition, Boca Raton: Chapman & Hall/CRC, 459. o. (2006). ISBN 978-0-8493-3829-8