Halála után, munkássága elismeréséül megkapta a „Doctor eximius et pius” melléknevet.
Filozófiája
Suárez gondolkodása Aquinói Szent Tamás gondolatmenetét követte, és szembesítette azokat Arisztotelész gondolataival. De a patrisztika és a skolasztikus szerzők véleményét is szembesítette egymással azonban több elvet is elfogadott a nominalistáktól és Duns Scotus–tól is a tomista hagyomány ellenében.
Ismeretelméletében csak egyedi létezőket fogadta el valóságos létezőknek, szerinte az általános fogalmak az egyedi fogalmak azonos vonásinak elvonatkoztatása során keletkeznek.
A hitről értekezve Suárez azt, mint tudatos és szándékolt emberi beleegyezést értelmezte. Suárez elfogadta a scientia media fogalmának realitását, az Istennek való engedelmességet pedig aktív antropológiai adottságként (potentia oboedientialis activa) fogta fel.
Jogfilozófia
A társas életet az emberi létezés természetes formájának tekintette, az államról pedig azt állította, hogy az emberek közmegegyezésén alapul. Mivel minden hatalomIstentől származik és minden emberre egyformán érvényes, ezért az állam hatalma is ezen kell alapuljon egyfajta társadalmi szerződés formájában.