Gyakran az ókorból, különösen Arisztotelésztől merített ihletet, de valami egészen újat épített. Megpróbálta összhangba hozni az arisztotelészi filozófiát a kereszténység elveivel.[1] A „középkori korszak legbefolyásosabb gondolkodója”ként [2] és „a középkori filozófus-teológusok legnagyobbja”ként jellemzik.[3]
Filozófiáját, tanrendszerét és a követői által véghezvitt fejlesztéseket tomizmusként ismerik.
A római katolikus egyház egyik legjelentősebb egyházdoktora, akit „erényei, gondolkodásának magasztossága és élete tisztasága miatt” »Angyali Doktor« (latinul: Doctor Angelicus) néven is neveznek.[4]II. János Pál pápa a Doctor Humanitatis ("Az emberiség doktora") néven nevezte őt.[5] A római katolikus egyház szentként tiszteli.
Élete
Az aquinói grófok nemzetségéből származott. Félúton Róma és Nápoly között, az Aquino melletti Roccasecca kastélyában született. Ő volt a legfiatalabb a legalább kilenc gyermek közül.[6]
Gyerekként a Monte Cassino-i bencés kolostorban kezdte meg tanulmányait. Tizennégy éves korában Nápolyba küldték, ahol megismerte a dominikánusok rendjét. Elhatározta, hogy ott fog tanulni. 1244 áprilisában megkezdte tanulmányait a nápolyi domonkos kolostorban. Tizenkilenc évesen csatlakozott a rendhez és Párizsba küldték továbbtanulásra, de terveit késleltette szülei hajthatatlansága, akik azt remélték, hogy vezető szerepet fog játszani a tiszteletreméltó Monte Cassino-i kolostorban. Miután egy évre Roccaseccába zárták, a szülei végül engedtek, és eztán domonkos szerzetesként Párizsba ment.[6]
1245 nyarán érkezett Párizsba, ahol három évet töltött,[6] a párizsi egyetem bölcsészkarán filozófiát tanulmányozva.
Valószínűleg találkozott Albertus Magnusszal,[7] akinek akkoriban a teológiai tanszéke volt és akinek az előadásait hallgatta.
Amikor Albertus Magnust elöljárói 1248-ban Kölnbe küldték tanítani, követte őt, visszautasítva IV. Ince pápa ajánlatát, hogy Monte Cassinoapátjává nevezzék ki.[8] Olyan benyomást tett Albertus Magnus-ra (Nagy Szt. Albert), hogy az a Kölni Egyetemen maga mellé vette személyi asszisztensének.[9]
Kölnben négy évig folytatta a tanulmányait, közben tanított professzortanítványként (baccalaureus biblicus), tanította a hallgatókat az Ószövetség könyveire, és megírta az Expositio super Isaiam ad litteram (Ézsaiás kommentárja), a Postilla super Ieremiam (kommentár Jeremiáshoz) és a Postilla super Threnos (Kommentár a siralmakhoz) műveket.[8]
1252-ben visszament Párizsba, ahol immáron tanárként folytatta tevékenységét. 1256-ban a pápa közbenjárására már magiszterként adhatott elő. 1259–1269 között Itáliában teológiát tanított. 1260-ban a pápa a bizánci császárral folytatott uniós tárgyalásokhoz Tamást kérte fel. 1262-ben Boldog Özséb, a pálos rend alapítójának orvietói látogatása után (ekkor ott volt a pápai udvar) Tamás maga is támogatta a magyar szerzetesrend jóváhagyását. 1265-ben Rómában átvette a rendi főiskola vezetését.
Elöljárói 1268-ban arra utasították, hogy térjen vissza a párizsi egyetemre, talán azért, hogy megvédje a domonkosok koldus életmódját és egyetemi jelenlétét.[9]
Így 1272 ismét a párizsi egyetemen tanított.
1272-ben a domonkosok megbízták egy teológiai főiskola szervezésével. Visszaköltöztették Nápolyba, ahol egy évig tanított.
A Summa theologiae(wd) szentségeiről szóló értekezésének közepén, 1273 decembere körül (a hívők szerint) különösen erős misztikus tapasztalata volt [9] (mások szerint ideg-összeroppanása lett.)[10]
(Az egyház szerint) látomása volt szentmise közben, hogy többé semmit nem írt.[11] Az elhíresült mondása alapján: „Minden, amit írtam, szalmaszálnak tűnik ahhoz képest, amit feltártak előttem.”[6]
1274-ben elindult a lyoni zsinatra, ám már korábban kezdődött betegsége megakadályozta részvételét.
Útja során, 49 évesen a fossanovaiciszterci kolostorban fejezte be földi életét. Két nap múlva temették el ugyanott.
Aquinói Szent Tamás, folytatva elődeinek, a görög filozófusokat arab és bizánci közvetítéssel a nyugati hagyományba beemelő teológusoknak munkáját, igyekezett összhangba hozni Arisztotelész filozófiáját a keresztény tanítással, kísérletet téve egy átfogó filozófiai rendszer megalkotására.
Az arisztotelészi filozófia ebben a vállalkozásban a természetes értelem tudománya, amelyet csupán a kiinduló premisszák empirikus volta különböztet meg a kinyilatkoztatáson alapuló premisszákat alkalmazó teológiától.
Summa Theologiae című művében öt észszerű bizonyítékot írt le Isten létezése mellett. Ezek quinque viae, azaz az „öt út” néven váltak ismertté.
Mivel az ember megismerése az érzékeinél kezdődik, elutasította az a priori bizonyítékokat, és érvelése során a tapasztalatot tette meg alapnak, a regressus in infinitum (a végtelenbe való visszahaladás) elvét alkalmazva.
Az első út a változásból adódik: minden, ami mozog szükségképpen valami más által mozog, azaz minden mozgásnak megvan az oka. Mivel azonban ez a sor nem vezethető vissza a végtelenbe, kell, hogy legyen egy első mozgató, aki önmaga mozdulatlan, „és ezt mindenki Istennek gondolja”. Mélyebb érveléssel: A fizikai valóságban minden létező lehetségesen változhat, de ténylegesen csupán akkor, ha valami változtatja, de az a változást is csak egy másik változótól kapta. Az ok-okozati sorozatnak egy olyan alapra van szüksége, amely egyúttal befejezi a sorozatot. Ez logikailag csak akkor lehetséges, ha egy olyan okot keresünk, amely önmaga lényegétől fogva nincsen alávetve a fizikai természetnek, hanem a fizikai természet ura, tehát nem vizsgálható közvetlen, de a kapcsolatuk az okság alapján nyilvánvaló. Fontos megjegyezni, hogy a fizikai világ megvalósító és alakító természet (forma vagy morphe) és a megvalósulásához szükséges előfeltételekből (matéria vagy hülé) áll. Isten egy olyan alakító természet, amelynek léte nem valósult meg, hanem mindig is volt, és léte abszolút, vágy és cél nélküli, tehát nincs meg benne az, amelytől változna. Így Isten az a változtathatatlan Változó, amely a változás sorát elindítja és befejezi.
A második út a létesítő okságból indul ki: minden okozatnak van oka. Az okozat mindig másodlagos, ok nélkül nem létezik, de a fizikai valóságban az okozat oka egy másik ok okozata is. Ugyanakkor az okok sora nem mehet a végtelenbe: kell legyen egy első ok, ami minden mást okoz, „akit mindenki Istennek nevez”.
A harmadik út a létezők esetlegességéből adódik. A dolgok vagy léteznek vagy nem. Ha minden ilyen lenne, akkor lehetne, hogy egyszerre legyen minden, és akkor nem lenne keletkezés és pusztulás. A pusztulás mindig másodlagos, egy létállapotnak mindig meg kell előznie. (Így elvetendő a „semmi” olyan értelemben, mint a létezés előtt fennálló megvalósíthatatlan és alakíthatatlan előfeltételek, mert az azt okozná, hogy Istennek szüksége van a teremtéshez valamire, amely egyértelműen ellentmondáshoz vezet.) Tehát minden valamiből ered, és mivel ez nem mehet visszafele a végtelenségig, fel kell tételezni egy első eredetet, „és ez az Isten, minthogy ő az első ok, amint erre rámutattunk”.
A negyedik út a léttökéletességi fokokat veszi alapul. Minden dologban van több és kevesebb. „Van tehát valami, ami valamennyi létező létének, jóságának és mindenféle tökéletességének oka: és ezt Istennek nevezzük.”
Az ötödik út a létezők célra irányultságára támaszkodik. Az értelmetlen dolgoknak egy célkitűző megismerőre van szükségük ahhoz, hogy egy célt képesek legyenek elérni. „Tehát van valamiféle intelligens lény, aki minden természeti dolgot célra irányít, és ezt mondjuk Istennek.”
Jellemzői
A tomista filozófiában Istent a következő tulajdonságokkal írják le:
minden minőség lehető legmagasabb foka, többek közt a legfőbb szeretet és a legfőbb jó.
változhatatlan és oszthatatlan: mindig és mindörökké azonos önmagával, nem hiányzik és semmi sem változik benne.
örök: nem születik és nem hal meg, örökkön-örökké él.
végtelen: nincs időbeli vagy térbeli határa.
mindentudó.
egyedülálló: senki, még Isten sem teremthet másik Istent.
mindenható: de nem követhet el rosszat, és nem tud más Istent teremteni.
transzcendens. A teremtett entitások, köztük az angyalok és az ember, végtelen mértékben hasonlítanak rá, olyanok, mint Isten, de nem istenek.
Ismeretelmélet
Tamás megkülönböztette egymástól a tudást és a hitet. A tudás egyedül az értelem képessége, a hit viszont az értelemé és az akaraté. Tudás a szó szoros értelmében csupán kényszerítő erejű igazságokra – közvetlenül belátható alaptételekre, vagy ezekből levonható következtetésekre – vonatkozhat, a hit igazságai azonban nem ilyenek: ezek esetében a bizonyosság hiányát a hívő akaratának kell pótolnia.[12]
Miután azonban a tudás és a hit is Istentől ered, ezért a kettő igazságai nem mondhatnak ellent egymásnak. A filozófia – amennyiben az isteni dolgok természetes ésszel belátható részére vonatkozik – segédtudománya a kinyilatkoztatás teológiájának.
Ontológia
Szent Tamás szerint az ontológia tapasztalati tudomány ezért ontológiájának alapfogalmai a tapasztalatban gyökereznek.
A létező (ens) mindaz, ami van, vagyis mindaz, ami különbözik a semmitől. Két összetevője van: lét és lényeg. A lét az a fogalmilag megragadhatatlan aktus, amely a létező adottságait fenntartja. A lét olyan aktus, amely a létező adottságait a semmitől különböző valóság szövetébe fonja. A lényeg mint fogalmilag megragadható létmegnyilvánulás a meghatározásban fejeződik ki. Ha a lényeget a tevékenység elvi oldaláról szemléljük, akkor természet (natura) a neve. Ha pedig a létteljesség szempontjából, részesedés elve.
Az anyagi világ magyarázatánál az Arisztotelész által kidolgozott actus és potentia elméletet vette alapul. Minden testnek van valamilyen végső anyaga, amelyet Tamás ősanyagnak nevezett. Ez az ősanyag állandó változásoknak van kitéve, és képes arra, hogy belőle bármilyen test kialakuljon. Az ősanyaggal ellentétben a forma (actus) tiszta ténylegesség.
A forma és anyag nem önálló létezők, amelyek egymástól elválaszthatók, hanem ezek azok, ami által a létező van és az, ami. A létező ezen mibenléte a lényege.
Isten szellemisége minden anyagi korláttól és potencialitástól mentes: „Isten léte a kifejezett tökéletesség, úgyhogy egyszerűségéhez semmit sem kell hozzáfűzni”. Az összes teremtett lényt Isten tartja meg létében.
Etika
Tamás szerint a jó az, ami a másik számára tökéletesedést képvisel, s így törekvésének a célja. A jó az, amire minden ember érdeklődése irányul. Az ember legfőbb célja a boldogság.
Az erények közt Tamás különbséget tesz a teológiai és a kardinális természetű erények között. Az előbbieket az ember csak az isteni kegyelem útján kaphatja meg. A kardinális erények Tamás szerint a természeti képességek legfőbb kifejtései: az észhez hozzárendeli a bölcsességet, az akarathoz az igazságot, a törekvéshez a bátorságot, a vágyhoz a mértékletességet.
Az erények az ember belső magatartásának a meghatározói, a külső magatartást a törvények határozzák meg. Az ember teljes szabad akarattal rendelkezik, a természet többi dolga viszont nem: Isteni behatás alatt állnak (természettörvények, lex naturalis). Mivel az embernek szabad az akarata, szükség van emberi törvényekre (lex humana) is.
Előadások a Tízparancsolatról
Super libros de generatione et corruptione
Néhány adat a műről
Az Előadások a Tízparancsolatról Szent Tamás időskori előadása. A mű Tamás 1273-as nápolyi nagyböjti prédikációjának írásos változata. Lejegyezte: Petrus de Andria.
A parancsolatok lelőhelye(i)
Az eredeti (tehát bibliai) tízparancsolat talán meglepő módon, nem egyetlen helyen fordul elő. A tulajdonképpeni főszöveg 2Mózes 20:1-17-nél, egy változata pedig 5Mózes 5:6-21-nél található. További bibliai helyekre lelhetünk 5Mózes 4:13 és 5Mózes 10:4-nél.
A parancsolatok tamási értelmezése és az egyházi hagyomány
Tamás prédikációjának és a Tízparancsolat szerkezetének párhuzama
A parancsolatok „a bizonyság két kőtáblája” összefüggésében (Isten szeretete, A felebarát szeretete) strukturálódnak, mely magyarázati mód Szent Ágoston óta áll fenn. Ezt a struktúrát követi Tamás is a négy nagy gondolati fejezetet tartalmazó prédikációjának második és harmadik egységében. A második tehát Isten szeretete, a harmadik a Felebarát szeretete szerint elmélkedik, a negyedik tárgyalja a tulajdonképpeni parancsolatokat.
A mű szerkezeti vázlata
Tartalomjegyzék
I. BEVEZETÉS (I-V.)
I. Az üdvösséghez szükséges ismernivaló dolgok (3)
1. Hinnivalók ismerete
2. Kívánnivalók ismerete
3. Tennivalók ismerete
A tennivalók tárgyalása, melyet 4 törvény szabályoz
1. Természettörvény
2. Érzéki vágy törvénye – az ördög törvénye
3. Szentírás törvénye
4. Krisztus törvénye – szeretet és a kegyelem törvénye
II. A törvény fogalom magyarázata
„a törvénynek kell szabályoznia minden emberi cselekedetet. Amint az építkezéseknél is látjuk, hogy egy művet akkor mondunk jónak és megfelelőnek, ha a szabályoknak megfelel, ugyanúgy valamely emberi cselekedet akkor helyes és erényes, amikor az isteni szeretet törvényével összhangban áll, ha pedig eltér e szabályoktól, nem jó, nem helyes, vagy tökéletes. Ahhoz ugyanis hogy az emberi cselekedetek jóvá legyenek, arra van szükség, hogy az isteni szeretet szabályaival összhangban álljanak.”
III. A szeretet által az emberben előidézett dolgok (4+3) – a szeretet hasznai
1. Lelki élet
2. Isteni parancsok megtartása
3. Oltalom a bajok ellen
4. Boldogsághoz vezet
5. Bűnök megbocsátását
6. A szív világosságát
7. A tökéletes örömet
IV. A szeret birtoklásának ismérvei (3)
1. Önerőből lehetetlen
2. Isteni ajándék
3. Minden ajándékot felülmúl
V. A szeretet megszerzéséhez (2)
A) és a megszerzett szeretet növeléséhez
B) szükséges dolgok (2+2)
A. „az isteni ige figyelmes hallgatása” és „a javak folyamatos megfontolása”
B. „a szív elválasztás a földi dolgoktól” és „nehézségek kitartó elviselése”
II. AZ ISTEN SZERETETE
Melyik a legfőbb parancs?
Krisztus: A legfőbb parancsolat (Máté 22, 37); minden parancs teljesül benne
A teljesüléshez szükséges dolgok (4)
1. Az isteni jótétemények emlékezetbe idézése – szolgálat
2. Az isteni kiválóságok megfontolása
3. A világi és földi dolgok elutasítása
4. Bűnök kerülése
Az ember áldozatai Istennek (4) – Máté 22, 37
1. Szív – szándék
2. Lélek – jóakarat
3. Elme
4. Erő
III. A FELEBARÁT SZERETETE
A második legfőbb parancsolat (Máté 22, 39) – a kettőt megtartása a törvény betöltése.
A felebarát szeretetére indító dolgok (4)
1. Isteni szeretet
2. Isteni parancs
3. A természet közös volta
4. A szeretetből származó haszon
A szeretet módjai (5)
1. Őszinte szeretet – önmagáért szeretés
A szeretet 3-féle
a) Haszonért
b) Gyönyörért
c) Erényből fakadó
2. Rendezett szeretet – Mint önmagadat; Isten szeretete előrébb való
3. Tevékeny szeretet
4. Állhatatos szeretet
A barátság megőrzését segítő dolgok (2)
a) Türelem
b) Alázatosság
5. Helyes és tiszta szeretet
Isten megnyerésének szempontjai (5)
1. Méltóság megőrzése
2. Győzelem megszerzése
3. Hasznosság következménye
4. A megbocsátásban a kérések meghallgatásra lelne
5. Megszabadulás a bűntől
IV. A TÍZPARANCSOLAT (Ex 20, 3-17)
A törvény első parancsa (Ex 20, 3): Ne legyenek más isteneid rajtam kívül
A törvény második parancsa (Ex 20, 7): Uradnak, Istenednek nevét ne vedd hiába
A törvény harmadik parancsa (Ex 20, 8): Gondolj a szombatra és szenteld meg
A törvény negyedik parancsa (Ex 20, 12): Tiszteld apádat és anyádat, hogy sokáig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te istened ad néked
A törvény ötödik parancsa (Ex 20,13): Ne ölj
A törvény hatodik parancsa (Ex 20, 14): Ne törj házasságot
A törvény hetedik parancsa (Ex 20, 15): Ne lopj
A törvény nyolcadik parancsa (Ex 20, 16): Ne tégy hamis tanúságot embertársad ellen
A törvény kilencedik parancsa (Ex 20, 17): Ne kívánd embertársad javát
A törvény tizedik parancsa (Ex 20, 17): Ne kívánd embertársad feleségét
A 4 törvény részletesebb áttekintése
Tamás a mű bevezetőjében tehát 4-féle törvény említ, amelyek kormányozzák, befolyásolják, meghatározzák az emberi cselekvéseket. A Természettörvény – „értelemnek Istentől belénk oltott fénye, amellyel felismerjük, hogy mit kell tennünk, és mit kell kerülnünk” – azaz a teremtésben közvetített törvény, mely a tennivalók ismeretét adja. Ha megfigyeljük ez a törvény összhangban van az ún. aranyszabállyal is „nincs senki ugyanis, aki ne tudná, hogy azt amit nem akar, hogy vele megtörténjék, ne tegye meg másoknak” ez azt is jelenti, hogy ez alól a törvény alól nem lehet a tudatlanság álcája alatt kilépni. Az aranyszabály néven nevezett igehely Máté evangéliumának központi, a hegyi beszédet és a törvény betöltését követő, azzal összefüggő része: „A mit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal; mert ez a törvény és a próféták.” Mt. 7.12. Az aranyszabály és természetörvény összefüggése átláthatóbbá válik a Tamás által 4. említett törvény értelmével: Krisztus törvényével. Ez a törvény másként a szeretet és a kegyelem törvénye.
Krisztus adott egy rövid törvényt, hogy senki ne menthesse fel magát a tudatlanság címén a törvény betartása alól. A 2. említett törvény az érzéki vágy törvénye másként az ördög törvénye. A testileg és értelmileg Isten parancsainak alávetett első emberpár a bűnbeesése miatt a test nem engedelmeskedett tovább az értelemnek. Az érzéki vágy törvénye sok esetben lerontja az értelem és természettörvényt. A 3. törvény a Szentírás törvénye: bűnöktől való elvonás és az erényekhez való visszavezetés miatt volt szükséges, végül a már említett 4. A Krisztusi törvény.
Antropológia
Az ember testből (anyag) és lélekből (forma) áll. E kettő nem választható szét, mert együttesen képezi az emberi szubsztancia lényegét. A lélek azonban a test pusztulásával tovább él mint anima separata. A lélek természetét tekintve halhatatlan, azonban csak a test segítségével juthat ismeretekhez, mert csak általa képes az empirikus érzékelésre.
Az ember kettős természete révén egyaránt részesedik a szellemi és az anyagi világból is.
Államelméleti munkái
Felfogását az államról A fejedelmek kormányzásáról c. művében és A zsidók kormányzásáról c. levelében fejti ki.
A zsidókról
A De regimine judaeorum ("A zsidók kormányzásáról") című műve a zsidókkal kapcsolatos politikáról szóló munka, amelyben többek között azt tanácsolja Brabant hercegnőjének, hogy mértékkel adóztassák meg őket, és kötelezzék őket megkülönböztető, azonosító jelek viselésére.[13]
Nézeteit a zsidókról és a velük való bánásmódról Margit flandriai (brabanti) hercegnőnek írt levelében foglalta össze.[14][15] A flandriai zsidók, akik a hercegnő elmondása alapján szinte kizárólag uzsorával foglalkoztak,[16] nagy gondot jelentettek. A hercegnő különféle kérdései és a rájuk adott válaszok következőképpen oszlanak meg:
Szabad-e az uralkodónak a zsidóktól bizonyos időpontban – és ha igen, mikor szabad – behajtást eszközölni. – Szent Tamás megállapítja, hogy a zsidók a törvények szerint bűnük miatt örökös szolgaságra vannak ítéltetve;[17] ezért tőlük a dolgokat szabadon el lehet vonni, azon megszorítással, hogy létszükségleteik ne legyenek veszélyben. Az így lefoglalt javakat célszerű a helyi püspöknek adni, vagy Flandria közügyeinek megfelelően fölhasználni.
Ha vétkezett a zsidó, lehet-e büntetni pénzbüntetéssel, mivel semmivel sem rendelkezik az uzsorával szerzett javakon kívül. – A zsidót és bármely más uzsorást célszerű pénzbüntetéssel sújtani, amennyiben a pénz nem az ő tulajdona; az így elvett pénzt közügyekre kell fölhasználni, a fejedelem nem tarthatja meg magának; ha bárki fejedelem emiatt panaszkodik, az ő hibája, a zsidót munkára kellett volna kényszerítenie, mint tették ezt Itália egyes részein.[18]
Ha zsidók a büntetésen túl felkínálnak pénzt vagy valamilyen értéktárgyat, el lehet-e fogadni azt. – az így elfogadott pénzt vagy értéktárgyat vissza kell adni azoknak, akiktől a zsidókhoz került, vagy más módon kell hasznosítani, akkor is, ha a zsidók semmi mással nem rendelkeznek, mint az uzsorával szerzett nyereséggel.[19]
Ha a hercegnő több kártérítést kap a zsidóktól, mint amit a keresztények követelnek a zsidókon, mit kell tenni a maradékkal. – Ez esetben a hercegnő megtarthatja a különbözetet.[20]
Szabad-e a zsidóknak tisztségeket eladni vagy tőlük kölcsönképpen valami olyat elfogadni, amihez a hivataluk folytán jutnak hozzá. -Szent Tamás válasza: bármiféle tisztségeket érdemi alapon kell viselni, nem adásvétel folytán.[21]
Jó-e, ha Flandriában a zsidók a keresztényektől megkülönbözető jelet viselni kényszerülnek. – "Erre a válasz világos, mégpedig az egyetemes Zsinat határozata alapján: mindkét nemhez tartozó zsidókat minden keresztény tartományban, minden időben más emberektől valamilyen ruhadarabbal meg kell különböztetni. Ez számukra a saját Törvényükben is meg lett parancsolva, tudniillik az, hogy varrjanak rojtokat a köpenyük négy sarkára, amelyek által másoktól megkülönböztethetők."[22]
Befolyása és utóhatása
Aquinói Tamás ereklyetartója egy Toulouse-i domonkos kolostor főoltára alatt
Aquinói Tamás tanításai nagy hatást gyakoroltak a katolikus teológiára és filozófiára, amit egyháztanítói címe és szentté avatása is elősegített.
1879 óta a legtekintélyesebb katolikus vallásfilozófus,[23] aki összekapcsolta a keresztény tanítást (különösen Ágoston gondolatait) Arisztotelész filozófiájával.
Sokan már élete során rendkívüli személyiségként ismerték el mind szellemi teljesítményei, mind személyes szentsége miatt.[6] Mások nem fogadták el, a domonkosok természetesen nagyra értékelték, de a ferencesek teológiai ellenfele volt.[24]
Az arisztotelianizmust és a keresztény filozófiát Aquinói Tamás békítette ki egymással, és neki is köszönhetően kerültek a nyilvánosság elé a betiltott Arisztotelész-művek.
Bár ötvenedik születésnapja előtt meghalt, és csak körülbelül két évtizedig írt aktívan, ezalatt több mint nyolcmillió szót hagyott hátra (nyolcszor többet, mint amennyi fennmaradt például Arisztotelésztől).[6]
Gondolatai a „tomizmus” elnevezésű filozófiai iskola keretein belül alakultak ki és hatást gyakoroltak a nyugati modern gondolkodás fejlődésére.
A tridenti zsinat katolikus ellenreformációja jelentős visszatérést jelentett Aquinói Tamás munkásságához, hogy harcoljon Luthertézisei ellen, aki a teológiában elvetette a nem keresztény, ókori filozófia használatát.
Művei közül a Summa theologiae(wd) (A teológia foglalata) a legismertebb.[6] További fő műveivel, a Summa Contra Gentiles és a Quaestiones Disputatae de Veritate nagymértékben befolyásolta a középkori korszakot, és nagy hatással volt a történelmi kereszténységre.[24]
teológiai értekezések, mint például a Summa theologiae és a Summa contra gentiles;
vitatott kérdések, mint például a Kérdések az igazságról;
pamfletek (opuscula), mint például A létről és a lényegről;
kommentárok Arisztotelészhez és más filozófiai szövegekhez;
bibliai kommentárok;
liturgikus írások.
Műveinek nem teljes listája csoportosítva:
Teológiai értekezések
Scriptum super libros Sententiarum (Lombardiai Péter könyvének (Libri Quattuor Sententiarum) kommentárja) (1252–56). Hatalmas mű, amelyet a teológiai alapképzési időszakában és első teológiai mesteri ciklusának kezdetén alkotott.[6]
Contra impugantes Dei cultum et vallás (Isten- és valláskultusz ellen harcolók ellen) (Párizs, 1256. szeptember-október)
Summa contra gentiles(wd) (1259-65). Ez a második legfontosabb műve a Summa theologiae után.[6] Raymond Penàfort felkérésére mű, amelynek célja az volt, hogy egy művet írjon a „hitetlenek” tévedései ellen, hogy a dominikai misszionáriusok a muszlimok, a zsidók és az eretnek keresztények ellen prédikáljanak.
Contra errores Graecorum (A görögök tévedései ellen) (Orvieto, 1263 nyarán).
Summa theologiae(wd) (magyarul: A teológia összefoglalása vagy foglalata) (1267–73, befejezetlen a 3a 90 után). Fő műve, amelyet Rómában kezdett és élete végéig dolgozott rajta.[6]
Quaestiones Disputatae de Veritate(wd) (Vitatott kérdések az igazságról) (1256–59). Első és legnagyobb vitatott kérdéscsoportja, első párizsi mesteri ciklusából.
Isten hatalmáról (1265–66)
A lélekről (1266–67)
A szellemi teremtményekről (1267–1268)
A gonoszról (De malo) (1270–71)
Az erényekről ( 1271–72)
Quaestio disputata De unione Verbi incarnati (A megtestesült szó egyesülése ?) (1272)
Pamfletek (Opuscula)
A természet alapelveiről (De principiis naturae) (1250-es évek eleje). A középkori természetfilozófia meglehetősen szokványos összefoglalása.
A létről és a lényegről (De ente et essentia ) (1252–56). Híres rövid értekezés a metafizika különféle alapkérdéseiről.
Compendium theologiae (az 1260-as évek elején kezdődött az írása, befejezetlen). Viszonylag rövid kivonat a Summa theologiae-ban és máshol sokkal nagyobb terjedelemben található anyagokról.
A királyságról (De regno vagy De regimine principum) (1266–67?, befejezetlen), értekezés a világi uralkodók kormányáról
Az értelem egységéről (De unitate intellectus contra Averroistas) (1270)
A világ örökkévalóságáról (1271)
De occultis operationibus naturae (A természet rejtett munkájáról) (Párizs, 1268-1272)
De iudiciis astrorum (A csillagok ítéleteiről ?) (Párizs, 1269-1272)
Compendium theologiae (1265-1267 - befejezetlen munka ) (rövid értekezés a keresztény hitről)
De unitate intellectus contra Averroistas (Az értelem egységéről az averroisták ellen) (Párizs, 1270).
Filozófiai kommentárok
Sok kommentárját befejezetlenül hagyta. A közzétett változatok néha tartalmaznak olyan anyagokat, amelyeket a tanítványok fejeztek be.
Officium de festo Corporis Christi ad mandatum Urbani Papae
Collationes in decem precepta
Collationes in orationem dominicam
in Symbolum Apostolorum
in salutationem angelicam
Művei magyarul
Szentbeszédek. Aquinói Szent Tamás után szabadon átdolgozta Szabó F. Dániel; Vasárnap Ny., Arad, 1935
Jézus evangéliuma és a szentatyák. Szemelvények Aquinoi Szent Tamás Catena Aurea című művéből. 1. köt.; közli Dezső István; Szalézi Művek, Rákospalota, 1942
Tamás Aquinói Szent szemelvényekben magyarul és latinul; vál., bev., ford., jegyz. Schütz Antal; Szt. István Társulat, Budapest, 1943
A nyolc boldogság és a szentatyák. Szemelvények Aquinoi Szent Tamás "Catena Aurea" c. művéből; ford. Dezső István; Szalézi Művek, Rákospalota, 1946 (A lelkiélet kis könyvei)
Szent Tamás breviárium; összeáll., ford. Lelovics Lipót; Szt. István Társulat, Budapest, 1968, 320 o.
A létezőről és a lényegről (ford. Klima Gyula), Helikon Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-208-039-4, 165 o.
Lét és lényeg(De ente et essentia) (ford. Fodor György), in: Bolberitz Pál – Gál Ferenc: Aquinói Szent Tamás filozófiája és teológiája, Ecclesia, Budapest, 1987
A teológia összefoglalása(Compendium theologiae) (ford. Bolberitz Pál), in: Bolberitz Pál – Gál Ferenc: Aquinói Szent Tamás filozófiája és teológiája, Ecclesia, Budapest, 1987
Szemelvények (ford. Redl Károly) IN: Az égi és a földi szépről – Források a későantik és a középkori esztétika történetéhez (közreadja Redl Károly), Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1988, ISBN 963-281-843-1, 413–425. o.
Kis Szent Tamás dogmatika. Hittételek tana; szerk. Bányai János; Bányai János, Szarvas, 1993
Előadások a Tízparancsolatról; ford., előszó, jegyz. Gecse Gusztáv; Seneca, Pécs, 1993 (A keresztény bölcselet klasszikusai)
Előadások a Hiszekegyről, a Miatyánkról és a Tízparancsolatról, Seneca Kiadó, 1994, 181-267. o.
A teológia foglalata (Első rész). Ford.: Tudós-Takács János. Gede Testvérek, 2002, ISBN 963929828X, 841 o.
A teológia foglalata (Második rész 1.). Ford.. Tudós-Takács János. Gede Testvérek, 2008, 792 o.
A teológia foglalata (Második rész 2.). Ford.: Tudós-Takács János. Gede Testvérek, 2014, 729 o.
Az értelem egysége. Teljes, gondozott szöveg; ford., szerk., jegyz. Borbély Gábor; Ikon, Budapest, 1993 (Matúra. Bölcselet)
A világ örökkévalóságáról; ford. Borbély Gábor, tan. Geréby György; Jószöveg Műhely, Budapest, 1998 (Jószöveg hiánypótló) 111 o.
A Summa theologiae kérdései a jogról; ford. Tudós Takács János; Szt. István Társulat, Budapest, 2011 (Jogfilozófiák)
A fejedelmek kormányzásáról / A zsidók kormányzásáról; ford. Tudós-Takács János, utószó Szabó S. Bertalan; Attraktor, Máriabesnyő, 2016, 244 o.
Aquinói Szent Tamás úrnapi éneke In: Babits Mihály: Amor Sanctus – A középkor latin himnuszai, Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1933, 186–192. o.
Aquinói Szent Tamás himnusza az Oltáriszentségről In: Babits Mihály: Amor Sanctus – A középkor latin himnuszai, Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1933, 192–196. o.
Aquinói Szent Tamás éneke Krisztus testéről In: Babits Mihály: Amor Sanctus – A középkor latin himnuszai, Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1933, 196–200. o.
Himnuszok az Oltáriszentségről In: Sík Sándor: Himnuszok könyve, Szt. István Társulat, Budapest, 1943, 355–367. o.
A pálosok rendjük alapításakor tett szolgálataiért minden kolostorban képet vagy szobrot állítottak tiszteletére, iskoláikban pedig Arisztotelész mellett Szent Tamás szellemében tanítottak.
Nevét viseli a Magyarországi Aquinói Szent Tamás Társaság.
↑Nicholas M. Healy: Thomas Aquinas: theologian of the Christian life. 2003. = Great theologians series, ISBN 978-0-7546-1471-5 Hozzáférés: 2024. augusztus 10.
↑ abEleonore Stump: Aquinas. 2003. = Arguments of the philosophers, ISBN 978-0-415-02960-5 Hozzáférés: 2024. augusztus 10.
↑"the Jews of your land seem to have nothing except what they acquired through the depravity of usury" Thomistica.net
↑"as the laws say, the Jews by reason of their fault are sentenced to perpetual servitude" Thomistica.net
↑"But if it be said that the princes of countries suffer loss from this, this loss should be imputed to them as coming from their own negligence; for it would be better if they compelled Jews to work for their own living, as they do in parts of Italy" Thomistica.net
↑"it is licit accept it. And it is helpful that money received in this way be returned to those to whom it is owed, or otherwise expended, as has been said before, if they have nothing other than usurious gain." Thomistica.net
↑"in this case it is legitimate for you to keep it" Thomistica.net
↑"Ezért hasznosabbnak tűnik, hogy Excellenciád jó és alkalmas embereket válasszon a tisztségei betöltésére, akiket, ha vonakodnak is, szükség esetén vegyen rá arra, hogy vállalják el a feladatukat, mivel az ő jóságuk és szorgalmuk nagyobb gyarapodást fog eredményezni Önnek és alattvalóinak, mint amit Excellenciád a tisztségek eladásával elérni képes lenne." A zsidók kormányzásáról – levél Margit flandriai hercegnőnek (Fordította: Tudós-Takács János)
Filozófiatörténeti vázlatok (szerk. Turay Alfréd); Szt. István Társulat, Budapest, ISBN 963-360-843-0
Filozófiai kislexikon; Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1972
További információk
Marie-Dominique Chenu: Aquinói Szent Tamás és a teológia (Budapest, 1999)
David Berger: Találkozás Aquinói Szent Tamással (Budapest, 2008)
Jean-Pierre Torrell: Aquinói Szent Tamás élete és műve (Budapest, 2007)
G. K. Chesterton Aquinói Szent Tamás (Budapest Szent István Társulat, Budapest, 1938, 1986)
Corpus Thomisticum (Szent Tamás műveinek latin nyelvű gyűjteménye) [1]
Rászlai Tibor tanulmánya („Deus satiat” – Egy értelmiségi: Aquinói Szent Tamás életszentsége) I. rész [2]Archiválva2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
Anthony Kenny: Aquinói Szent Tamás, Akadémiai Kiadó (1996) ISBN 2399954631513
Artikel ini tidak memiliki referensi atau sumber tepercaya sehingga isinya tidak bisa dipastikan. Tolong bantu perbaiki artikel ini dengan menambahkan referensi yang layak. Tulisan tanpa sumber dapat dipertanyakan dan dihapus sewaktu-waktu.Cari sumber: Danau Dampelas – berita · surat kabar · buku · cendekiawan · JSTOR Danau Dampelas (nama lain: Danau Talaga) adalah sebuah danau (danau dalam bahasa dampelas adalah: Hano) yang berlokasi di kawasan pantai...
ColorOSPerusahaan / pengembangOppoKeluargaAndroidModel sumberSumber tertutupRilis perdana23 September 2013; 10 tahun lalu (2013-09-23)Rilis stabil terkini7.2 / 2 September 2020; 3 tahun lalu (2020-09-02)Metode pemutakhiranOTASitus web resmiwww.coloros.com/en/ColorOS adalah sistem operasi telepon genggam berdasarkan Android yang dibuat oleh Oppo untuk produk ponselnya, Namun, sistem operasi ini juga digunakan pada produk ponsel dari LG Electronics, OnePlus, dan Realme.[1]...
لمعانٍ أخرى، طالع سور الصين العظيم (توضيح). سور الصين العظيم Beim Bau der Chinesischen Mauer الطبعة الأولى من سور الصين العظيم (1931) معلومات الكتاب المؤلف فرانز كافكا البلد ألمانيا اللغة اللغة الألمانية الناشر دار نشر جوستاف كيبنهاور تاريخ النشر 1931 النوع الأدبي مجموعة قصص قصيرة الم...
2021 Ulster SFCTournament detailsYear2021TrophyAnglo-Celt CupWinnersChampionsTyrone (16th win)ManagerFeargal LoganBrian DooherCaptainPádraig HampseyRunners-upRunners-upMonaghanManagerSéamus McEnaneyCaptainRyan WylieOtherTop Scorer Darren McCurry (0-22)← 20202022 → The 2021 Ulster Senior Football Championship is the 133rd installment of the annual Ulster Senior Football Championship organised by Ulster GAA. It is one of the four provincial competitions of the 2021 All-...
Cameroonian flag carrier This article needs to be updated. Please help update this article to reflect recent events or newly available information. (November 2023)Camair-Co IATA ICAO Callsign QC CRC CAMAIRCO Founded11 September 2006 (2006-09-11)Commenced operations28 March 2011 (2011-03-28)HubsDouala International AirportFrequent-flyer programStar AwardsFleet size7Destinations11Parent companyGovernment of CameroonHeadquartersDouala, CameroonKey peopleErnest Dikou...
Nuovo ordine mondialeMario Ferrara in una scena del filmLingua originaleitaliano Paese di produzioneItalia Anno2015 Durata121 min Genereazione, thriller, drammatico RegiaFabio Ferrara, Marco Ferrara SceneggiaturaFabio Ferrara, Marco Ferrara ProduttoreMarco Ferrara Casa di produzioneCentro Teatro Studi, Ferrara Brothers Film Effetti specialiPaolo Cociani ScenografiaMichele Santonastaso CostumiLucia Liucci TruccoPaola Garofalo Interpreti e personaggi Mario Ferrara: Massimo Torre Benni B...
Construction and Home Improvement Company Masco CorporationCompany typePublicTraded asNYSE: MASS&P 500 componentFounded1929; 95 years ago (1929) (as Masco Screw Products Company)FounderAlex ManoogianHeadquartersLivonia, Michigan, U.S.Key peopleRichard Manoogian(chairman emeritus)[1]Keith J. Allman(president and chief executive officer)Number of employees26,000[2] (2017)Websitemasco.com Ford Motor Company Building (Former Masco Headquarters), Tay...
Building This article uses bare URLs, which are uninformative and vulnerable to link rot. Please consider converting them to full citations to ensure the article remains verifiable and maintains a consistent citation style. Several templates and tools are available to assist in formatting, such as reFill (documentation) and Citation bot (documentation). (August 2022) (Learn how and when to remove this message) Rolston CabinConstructed between the years of 1938 and 1939 the Rolston Cabin is lo...
تعليم دينيمعلومات عامةصنف فرعي من تعليم المُؤَلِّف Richard Dehmel (en) يدرسه religion didactics (en) يمارسها religious education teacher (en) رمز تصنيف البرامج التعليمية 39.0439.0401 تعديل - تعديل مصدري - تعديل ويكي بيانات السجناء المدانين يتلقون التعليم القرآني في فيصل آباد بالسجن المركزي،باكستان في عام 2010 يس...
For other uses, see Forks (disambiguation). City in Washington, United StatesForks, WashingtonCityAerial view of Forks SealNickname: Logging Capital of the WorldLocation in the state of WashingtonCoordinates: 47°57′01″N 124°23′08″W / 47.95028°N 124.38556°W / 47.95028; -124.38556[1]CountryUnited StatesStateWashingtonCountyClallamIncorporatedAugust 7, 1945Government • TypeMayor–council[2] • MayorTim FletcherArea&...
River in Pennsylvania, United StatesCocalico CreekBucher's Mill Covered Bridge spans Cocalico Creek in Lancaster County, PennsylvaniaLocationCountryLebanon and Lancaster Counties, Pennsylvania, United StatesPhysical characteristicsSource • locationStricklerstown, Pennsylvania • elevation1,320 feet (400 m) Mouth • locationConestoga River at Talmage, Pennsylvania • elevation278 feet (85 m)Length27.2 miles...
Sibagariang (Surat Batak: ᯘᯪᯅᯎᯒᯪᯀᯰ) adalah salah satu marga Batak Toba yang masuk ke dalam kelompok marga-marga keturunan Naipospos. Rumpun keturunan Naipospos Artikel utama: Naipospos Dalam silsilah Batak, marga Sibagariang masuk dalam rumpun keturunan Raja Naipospos. Marga ini diwariskan langsung oleh putera sulung si Raja Naipospos bernama Donda Hopol. Sibagariang masuk dalam rumpun marga-marga keturunan Raja Naipospos bersama dengan marga Hutauruk, Simanungkalit, Situmeang...
Men's freestyle 57 kg at the 2019 European GamesVenueMinsk Sports PalaceDate25 June and 26 JuneCompetitors14 from 14 nationsMedalists Mahir Amiraslanov Azerbaijan Stevan Mićić Serbia Süleyman Atlı Turkey Zaur Uguev Russia← 20152023 → Wrestling at the2019 European GamesFreestyleGreco-RomanWomen57 kg60 kg50 kg65 kg67 kg53 kg74 kg77 kg57 kg86 kg87 kg62 kg97 kg97 kg68 kg125 kg130 kg...
Roman general and statesman (died 295 BC) Publius Decius Mus (died 295 BC), of the plebeian gens Decia, was a Roman consul in the years 312 BC, 308 BC, 297 BC and 295 BC. He was a member of a family that was renowned for sacrificing themselves on the battlefield for Rome. First and second consulship Publius Decius Mus, born the son of the consul of 340 BC Publius Decius Mus, was elected consul in 312 BC together with Marcus Valerius Corvus. When war broke out with the Samnites, Mus had to sta...
У слова «апостроф» есть и другие значения: см. Апостроф (значения). Символы со сходным начертанием: ’ · ′ · ׳ · ᾿ · ◌́ · ◌́ · ˈ · ꞌ · י В статье не хватает ссылок на источники (см. рекомендации по поиску). Информ...
1964 speech by Ronald Reagan A Time for Choosing speechIn support of Goldwater, Reagan delivers the address, A Time for Choosing—the speech launched Reagan to national prominence in politicsDateOctober 27, 1964 (1964-10-27)Duration29:33LocationLos Angeles County, California, U.S.Also known asThe SpeechTypeTelevised campaign speechParticipantsRonald Reagan The full text of the speech at Wikisource This article is part of a series aboutRonald Reagan Entertainment and personal F...
Abadía de Chelles monumento histórico clasificado y monumento histórico clasificado LocalizaciónPaís FranciaUbicación ChellesCoordenadas 48°52′40″N 2°35′24″E / 48.8777, 2.59Información generalDeclaración 15 de octubre de 1974 y 13 de septiembre de 1984Construcción 538Información religiosaCulto catolicismo[editar datos en Wikidata] La abadía de Chelles (en francés Notre-Dame-des-Chelles), fue una abadía merovingia situada en Chelles, departament...
German writer and dissident Klaus MannKlaus Mann, Staff Sergeant 5th US Army, Italy 1944Born(1906-11-18)18 November 1906Munich, Kingdom of Bavaria, German EmpireDied21 May 1949(1949-05-21) (aged 42)Cannes, FranceOccupationNovelistEssayistGenreSocio-political fictionSatireRelativesThomas Mann (father)Katia Pringsheim (mother)see full family tree Klaus Heinrich Thomas Mann (18 November 1906 – 21 May 1949) was a German writer and dissident. He was the son of Thomas Mann, a nephew of Heinr...
For the online investment advisor, see Betterment (company). In real estate, betterment is the increased value of real property from causes other than investment made by the property owner.[1] It is, therefore, usually referred to as unearned increment or windfall gain. When, for instance, a property is rezoned for higher-value uses, or nearby public improvements raise the value of a piece of private land, a property owner is bettered due to the actions of others. Because of this, cap...
Aerospace company headquartered in Romania This article relies excessively on references to primary sources. Please improve this article by adding secondary or tertiary sources. Find sources: ARCAspace – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (June 2021) (Learn how and when to remove this message) ARCAspaceCompany typePrivateIndustryAerospace and Asteroid MiningFounded1999; 25 years ago (1999)HeadquartersRâmnicu Vâlcea, Romania...
