Festőbéka
|
|
|
Természetvédelmi státusz
|
Nem fenyegetett
|
Rendszertani besorolás
|
|
Tudományos név
|
Dendrobates tinctorius (Cuvier, 1797)
|
Szinonimák
|
Szinonímák
|
- Rana tinctoria Cuvier, 1797
- Calamita tinctorius Schneider, 1799
- Hyla tinctoria — Daudin, 1800
- Rana tinctoria — Shaw, 1802
- Calamita tinctorius — Merrem, 1820
- Hylaplesia tinctoria — Boie in Schlegel, 1826
- Dendrobates tinctorius — Wagler, 1830
- Dendrobates tinctorius var. daudini Steindachner, 1864
- Dendrobates machadoi Werner BokermannBokermann, 1958
- Dendrobates azureus Hoogmoed, 1969
- Dendrobates tinctorum — Silverstone, 1975
|
|
Hivatkozások
|
|
A festőbéka (Dendrobates tinctorius) a kétéltűek osztályába, a békák rendjébe és a nyílméregbéka-félék családjába tartozó faj.[1]
Élőhelyei
Brazília, Francia Guyana, Guyana és Suriname esőerdeiben honos.[2]
Alfajok
Megjelenése
A festőbéka a legnagyobb termetű nyílméregbékák egyike. Ha egy ragadozó el akarja fogyasztani, mérgező vegyületek keverékét bocsátja ki a bőrén át. A méreg izomgörcsöket okoz, amely arra készteti a ragadozót, hogy köpje ki a békát, és soha többé ne nyúljon ilyen színes példányhoz. Testhossza 5 cm az orrától a faráig.[3]
Életmódja
Táplálékai rovarok és más apró gerinctelenek.
Kapcsolat az őslakosokkal
Élőhelyén az őslakosok egykor arra használták a festőbéka bőrváladékát, hogy megváltoztassák a háznál tartott papagájaik növekvő tollainak színét. A helyi törzsek nagy becsben tartották ezeket a különleges módon festett tollakat.[3]
Jegyzetek
Források