PROFILPELAJAR.COM

Feröer 2009. január 1. óta közigazgatásilag 30 községre (kommuna, helyi önkormányzattal rendelkező közigazgatási egység) oszlik.^[1] Magyarországgal ellentétben itt egy község általában több települést is magában foglal: a 30 községben összesen mintegy 120 település található.

Jogállás

Összeolvadások

1995-ben a feröeri kormány egy bizottságot nevezett ki, hogy javaslatot tegyen egy új helyi önkormányzati rendszerre. A bizottság jelentését 1998-ban hozták nyilvánosságra: a községek számának 7-9-re csökkentését javasolta, valamint az állami és községi hatáskörök pontosabb elválasztását. A jelentés nagy vitákat kavart, és a községek összeolvadásának ötlete nem örvend egyhangú támogatásnak, de a vihar csillapodni látszik. Az elmúlt években néhány község már összeolvadt: számuk 48-ról 2004-ben 34-re, azóta 30-ra csökkent. A nagyobb községek létrehozásával a hosszútávú cél az, hogy erősítsék a helyi önkormányzatokat, és decentralizálják a hivatalokat és a közszolgáltatásokat. 2007-ben döntés született arról, hogy pontosan 7-re kívánják csökkenteni a községek számát, és ezt a kormány a 2011-ig tartó hivatali ciklusában kívánja véghezvinni.^[2]

Költségvetés

A községek bevételei 2007-ben összesen 1,4 milliárd koronát tettek ki. A működési költségek ebből 990 milliót vittek el, a főbb tételek a következők: szociális és egészségügyi kiadások 37%, építés, áruk és szolgáltatások 27%, oktatás és kultúra 21%, hivatali működés 15%. A beruházások összesen 486 millió koronát tettek ki, míg a kamatkiadások 17 millió koronára rúgtak.^[2]

A bevételek főként a személyi jövedelemadóból származnak. Az adókat a kormányzat szedi be, és utalja át a községeknek. A községi adókulcs községenként változik, és fix (a jövedelem nagyságától független) ráta. Mértéke 2008-ban 16% és 23,5% között szóródott, átlagosan 20,65%-ot tett ki. Az éves adóalap minden 18 év alatti gyermek után csökkenthető, községenként változó (3000 és 6500 korona közötti) mértékben. A 18%-os társasági adó bevételeinek 38%-át kapják meg a községek. Kivételt képeznek az olajipari cégek, amelyek más kulccsal adóznak, és a bevétel teljes egészében az államkincstárt gazdagítja.^[3]

A községek adóssága átlagosan 17 000 korona lakosonként, de nagyok a különbségek: míg egyes községeknek nincs vagy alig van adóssága, 12 községé lakosonként 20-50 000 korona között van, így az adósságszolgálat a költségvetés jelentős részét leköti. A községek összes bruttó adóssága 800 millió koronát tett ki 2007-ben.^[2]

Együttműködés

A községek két szövetségbe tömörülnek: a Kommunusamskipan Føroya a nagyobb községeket, míg a Føroya Kommunufelag a kicsiket tömöríti. Közösen üzemeltetnek egy hulladékkezelő céget (IRF) és az ő tulajdonukban van az elektromos művek (SEV) is.^[2]

Történelem

Feröer községeinek száma a történelem folyamán gyakran változott. Az első község Tórshavn község volt, amely 1866-os megalakulása óta Feröer fővárosa. A szigeteket teljesen lefedő, (polgári) egyházközségekből álló rendszert 1872-ben hozták létre.

1866-1900

1866. február 16-án Létrejött Tórshavn község.^[4]

1872-ben hozták létre a (polgári) egyházközségeket. A teljes szigetcsoportot 8 község fedte le, amelyek megegyeztek a mai régiókkal azzal a különbséggel, hogy Streymoyon – Tórshavnt is beleértve – 3 község volt.

Létrejött Eysturoy egyházközség, Norðoyar egyházközség, Norðstreymoy egyházközség, Sandoy egyházközség, Suðuroy egyházközség, Suðurstreymoy egyházközség és Vágar egyházközség.^[5]

1876-ban megtörtént az első szétválás:

Suðurstreymoy egyházközségből kivált Nólsoy egyházközség.^[4]

1878-ban újabb község alakult:

Suðuroy egyházközségből kivált Hvalba egyházközség.^[4]

Egy évvel később (1879) a következő változás történt:

Suðuroy egyházközségből kivált Froðba egyházközség.^[4]

Néhány év változatlanság után, 1892-ben újabb szétválás következett:

Norðstreymoy egyházközségből kivált Vestmanna egyházközség.^[4]

1894-ben Eysturoy egyházközség is osztódni kezdett:

Eysturoy egyházközségből kivált Eiði egyházközség.^[4]

Két évre rá, 1896-ban a folyamat folytatódott:

Eysturoy egyházközségből kivált Sjóv egyházközség, valamint Nes és Gøta egyházközség.^[4]

1901-1918

1906:

Eysturoy egyházközségből kivált Funningur egyházközség.^[4]

1908:

Norðoyar egyházközség szétvált Klaksvík egyházközségre, Viðareiði, Fugloy és Svínoy egyházközségre és Kunoy, Mikladalur és Húsar egyházközségre.^[4]
Suðuroy egyházközség szétvált Vágur egyházközségre, Porkeri egyházközségre, Sumba egyházközségre és Fámjin egyházközségre.^[4]

1911:

Vágar egyházközségből kivált Mykines egyházközség.^[4]

1912:

Nes és Gøta egyházközség szétvált Nes egyházközségre és Gøta egyházközségre.^[4]

1913:

Viðareiði, Fugloy és Svínoy egyházközség szétvált Viðareiði egyházközségre, valamint Fugloy és Svínoy egyházközségre.^[4]
Norðstreymoy egyházközség szétvált Kvívík egyházközségre, Kollafjørður egyházközségre, Hvalvík egyházközségre, valamint Haldarsvík és Saksun egyházközségre.^[4]

1915:

Vágar egyházközség szétvált Miðvágur egyházközségre, Sandavágur egyházközségre, Sørvágur egyházközségre és Bøur egyházközségre.^[4]

1918:

Eysturoy egyházközség szétvált Oyndarfjørður egyházközségre, Fuglafjørður egyházközségre és Leirvík egyházközségre.^[4]

1919-1932

1920:

Porkeri egyházközségből kivált Hov egyházközség.^[4]

1928:

Nes település átkerült Porkeri egyházközségből Vágur egyházközségbe.

Tíz év szünet után, 1930-ban újabb jelentős változások történtek:

Suðurstreymoy egyházközség szétvált Tórshavni városkörnyék egyházközségre, Hestur egyházközségre, Kaldbak egyházközségre, valamint Kirkjubøur egyházközségre.
Sandoy egyházközség szétvált Sandur egyházközségre, Skálavík egyházközségre, Húsavík egyházközségre, Skúvoy és Dímun egyházközségre, valamint Skopun egyházközségre.^[4]

1931:

Kunoy, Mikladalur és Húsar egyházközség szétvált Kunoy egyházközségre, Mikladalur egyházközségre és Húsar egyházközségre.^[4]

1932:

Fugloy és Svínoy egyházközség szétvált Fugloy egyházközségre és Svínoy egyházközségre.^[4]

1933-1967

1944:

Haldarsvík és Saksun egyházközség szétvált Haldarsvík egyházközségre és Saksun egyházközségre.
Eiði egyházközségből kivált Sundini egyházközség.^[4]

1948:

Funningur községből kivált Gjógv község.
Oyndarfjørður községből kivált Elduvík község.^[4]

1950:

Viðareiði községből kivált Hvannasund község.^[4]

1952:

Sjóv községből kivált Skáli község.^[4]

1954:

Hvalvík községből kivált Hósvík község.^[4]

1967:

Nes községből kivált Runavík község.^[4]

1968 óta

1968-ban megfordult a trend, és az addigi szétválások helyett az összeolvadások váltak jellemzővé.

1977

1977. január 1-től a következő változások történtek:

Tórshavn községbe beolvadt Kaldbak község.^[6]^[7]

1978

1978-ban a következő változások történtek:

Hoyvík és Hvítanes a Tórshavni városkörnyék községből kiválva csatlakozott Tórshavn községhez.^[8]
A Tórshavni városkörnyék község megmaradt része Argir község néven működött tovább.^[9]

1997

1997. január 1-től a következő változások történtek:

Tórshavn községbe beolvadt Argir község.^[10]

2001

2001. január 1-től a következő változások történtek:

Tórshavn községbe beolvadt Kollafjørður község.^[11]

2005

2004. december 31-ig 48 község volt Feröeren, melyekből több összeolvadással jött létre a jelenlegi 34. A következő változások történtek 2005. január 1-jén:

Tórshavn községbe beolvadt Hestur község, Kirkjubøur község és Nólsoy község.
Klaksvík községbe beolvadt Mikladalur község.
Runavík községbe beolvadt Elduvík község, Oyndarfjørður község és Skáli község.
Sundini község néven egyesült a korábbi, kisebb Sundini község, valamint Gjógv község, Haldarsvík község, Hósvík község, Hvalvík község és Saksun község.
Sørvágur községbe beolvadt Bøur község és Mykines község.

2009

2009. január 1-jével a községek száma 34-ről tovább csökkent 30-ra.^[1]

Eystur község néven egyesült Gøta község és Leirvík község.^[12]
Runavík községbe beolvadt Funningur község.^[13]
Klaksvík községbe beolvadt Svínoy község.^[14]^[15]
Vágar község néven egyesült Miðvágur község és Sandavágur község.^[16]^[17]

Községek listája

54149
Község	Lakosság	Terület (km²)^[18]	Régió	Sziget	Települések
Tórshavn község	+20382	172,9	Streymoy régió	Streymoy	Argir, Hestur, Hoyvík, Hvítanes, Kaldbak, Kaldbaksbotnur, Kirkjubøur, Kollafjørður, Koltur, Mjørkadalur, Nólsoy, Norðradalur, Oyrareingir, Signabøur, Sund, Syðradalur (Streymoy), Tórshavn, Velbastaður
Eiði község	+746	37,2	Eysturoy régió	Eysturoy	Eiði, Ljósá, Svínáir
Eystur község	+2156	40,5	Eysturoy régió	Eysturoy	Gøtugjógv, Leirvík, Norðragøta, Syðrugøta, Undir Gøtueiði (Gøtueiði)
Fámjin község	+83	13,3	Suðuroy régió	Suðuroy	Fámjin
Fuglafjørður község	+1584	23,0	Eysturoy régió	Eysturoy	Fuglafjørður, Hellur
Fugloy község	+37	11,0	Norðoyar régió	Fugloy	Hattarvík, Kirkja
Hov község	+110	10,3	Suðuroy régió	Suðuroy	Hov
Húsar község	+43	16,4	Norðoyar régió	Kalsoy	Húsar, Syðradalur (Kalsoy)
Húsavík község	+125	26,0	Sandoy régió	Sandoy	Dalur, Húsavík (Feröer), Skarvanes
Hvalba község	+713	40,0	Suðuroy régió	Suðuroy, Kis-Dímun	Hvalba, Sandvík
Hvannasund község	+414	33,1	Norðoyar régió	Borðoy, Viðoy	Depil, Hvannasund, Múli, Norðdepil, Norðtoftir
Klaksvík község	+5257	113,7	Norðoyar régió	Borðoy, Kalsoy, Svínoy	Ánir (Ánirnar), Árnafjørður, Klaksvík, Mikladalur, Norðoyri, Svínoy, Trøllanes
Kunoy község	+155	35,2	Norðoyar régió	Kunoy	Haraldssund, Kunoy
Kvívík község	+587	49,0	Streymoy régió	Streymoy	Kvívík, Leynar, Skælingur, Stykkið, Válur
Nes község	+1226	13,9	Eysturoy régió	Eysturoy	Nes (Eysturoy), Saltnes, Toftir
Porkeri község	+297	13,6	Suðuroy régió	Suðuroy	Porkeri
Runavík község	+4211	99,9	Eysturoy régió	Eysturoy	Elduvík, Funningsfjørður, Funningur, Glyvrar, Lambareiði, Lambi, Oyndarfjørður, Rituvík, Runavík, Saltangará, Skálabotnur, Skáli, Skipanes, Søldarfjørður, Æðuvík
Sandur község	+537	47,5	Sandoy régió	Sandoy	Sandur
Sjóv község	+956	33,3	Eysturoy régió	Eysturoy	Innan Glyvur, Kolbanargjógv, Morskranes, Selatrað, Strendur
Skálavík község	+132	29,1	Sandoy régió	Sandoy	Skálavík
Skopun község	+446	8,7	Sandoy régió	Sandoy	Skopun
Skúvoy község	+42	12,5	Sandoy régió	Skúvoy, Nagy-Dímun	Skúvoy, Stóra Dímun (Dímun)
Sumba község	+343	25,0	Suðuroy régió	Suðuroy	Akrar, Lopra, Sumba, Víkarbyrgi
Sundini község	+1811	157,5	Streymoy régió, Eysturoy régió	Streymoy, Eysturoy	Gjógv, Haldarsvík, Hósvík, Hvalvík, Langasandur, Nesvík, Norðskáli, Oyrarbakki, Oyri, Saksun, Streymnes, Tjørnuvík
Sørvágur község	+1134	84,5	Vágar régió	Vágar, Mykines	Bøur, Gásadalur, Mykines, Sørvágur
Tvøroyri község	+1711	42,8	Suðuroy régió	Suðuroy	Froðba, Trongisvágur, Tvøroyri, Øravík, Øravíkarlíð
Vágar község	+1962	102,8	Vágar régió	Vágar	Miðvágur, Sandavágur, Vatnsoyrar
Vágur község	1405	20,6	Suðuroy régió	Suðuroy	Nes (Suðuroy), Vágur
Vestmanna község	1255	51,5	Streymoy régió	Streymoy	Vestmanna
Viðareiði község	+350	30,0	Norðoyar régió	Viðoy	Viðareiði
Összesen:
	6	18

Jegyzetek

↑ ^a ^b Árni Joensen: Nú eru 30 kommunur (feröeri nyelven). portal.fo, 2009. január 1. (Hozzáférés: 2009. január 1.)
↑ ^a ^b ^c ^d The Faroe Islands – Information Memorandum 2008 (angol nyelven) (PDF) pp. 38. Landsbanki Føroya, 2008. november. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 20.)
↑ The Faroe Islands – Information Memorandum 2008 (angol nyelven) (PDF) pp. 33-34. Landsbanki Føroya, 2008. november. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 20.)
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l ^m ⁿ ^o ^p ^q ^r ^s ^t ^u ^v ^w ^x ^y ^z Kommununevndin. Frágreiðing um kommunurnar - Nýggj kommunal skipan í Føroyum [archivált változat] (pdf) (feröeri nyelven), Føroya landsstýri (1998. június). ISBN 99918-3-044-8. Hozzáférés ideje: 2008. október 7. [archiválás ideje: 2012. március 15.]
↑ Sámal Matras Kristiansen, John Andersen és Jørgen Ole Bæenholdt: Forestillingen om bostedet (dán nyelven) pp. 140. Roskilde Universitetscenter, 2005. augusztus. [2007. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 5.)
↑ Kaldbak (feröeri nyelven). Tórshavnar kommuna. (Hozzáférés: 2008. október 6.)
↑ Kaldbaksbotnur (feröeri nyelven). Tórshavnar kommuna. [2015. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 6.)
↑ Fólkataliđ í Tórshavnar Kommunu 1950 - 2003 (feröeri nyelven). region.fo. [2005. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 6.)
↑ Argir (feröeri nyelven). Tórshavnar kommuna. [2020. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 6.)
↑ Jón Fossá: Argir (angol nyelven). faroeislands.dk. [2009. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 25.)
↑ Kollafjørður (feröeri nyelven). Tórshavnar kommuna. [2020. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 6.)
↑ Leirvíkar kommuna (feröeri nyelven). Leirvíkar Kommuna, 2007. [2007. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 31.)
↑ Býráðsfundur 26.06.2008 (feröeri nyelven). Runavíkar kommuna, 2008. június 26. (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)^{[halott link]}
↑ Svínoyar kommuna ætlar at leggja saman við Klaksvík (feröeri nyelven). Útvarp Føroya, 2007. július 19. [2007. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)
↑ Svínoyar kommuna leggur saman við Klaksvíkar kommunu (feröeri nyelven). Útvarp Føroya, 2007. június 11. [2007. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)
↑ Nýggi borgarstjórin í Vága kommunu verður Albert Ellefsen (feröeri nyelven). Sandavágs kommuna, 2008. november 11. [2008. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 1.)
↑ Ólavur í Beiti: Ein borgarstjóri skal avloysa tveir (feröeri nyelven). Vágaportalurin, 2008. december 31. (Hozzáférés: 2009. január 1.)^{[halott link]}
↑ Kommunustøddir (feröeri nyelven). Umhvørvisstovan, 2009. [2015. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 28.)