Sandavágur (dánul:Sandevåg) település FeröerVágar nevű szigetén. Közigazgatásilag Vágar községhez tartozik. A városkát Feröer legnépesebb településének választották.[2]
Földrajz
A település a sziget déli partján fekszik, és Feröer déli szigetei is beláthatók innen: jó időben még Suðuroy is látszik.[3]
Történelem
A település az 1200 előtti évekből származik.[4] Az ásatások középkori romokat tártak fel a település területén. A központban álló jellegzetes stílusú temploma 1917-ben épült. A templomban egy 13. századirúnakő található, a Sandavágssteinurin, melynek felirata szerint a Rogalandból származó norvégTorkil Onandarson telepedett le először ezen a helyen.
Itt lakott a løgmaður1816-ig, amikor felszámolták Feröer önállóságát, és dán megyévé fokozták le. Az utolsó løgmaður fia volt V. U. Hammershaimb, a település leghíresebb szülötte.[5]
A településtől keletre található egy magányos szikla, a Trollkonufingur(„Boszorkányujj”), amelyet a legenda szerint csak egyetlenegyszer másztak meg. Amikor VIII. Frigyes dán király1844-ben meglátogatta a szigeteket, hajójával elhaladt a szikla mellett is. Egyik embere megmászta a sziklát, de amikor leereszkedett, észrevette, hogy kesztyűjét fönt felejtette. Úgy döntött, ismét felmászik, de közben lezuhant és szörnyet halt.
A település Vágar főútvonala mentén fekszik, amely nyugat felé a Vágari repülőtér érintésével egészen Gásadalurig tart, kelet felé pedig a Vágatunnilinen keresztül a szigetcsoport többi szigete felé biztosít kapcsolatot. A közösségi közlekedést a Bøur és Tórshavn között közlekedő 300-as busz biztosítja.
↑Vágar and Mykines (angol nyelven). Faroe Islands Tourist Guide 2009, 2009. [2009. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 15.)
↑Sandavágur (angol nyelven). The Tourist Information Centre in Vágar. [2015. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 16.)
↑Kári Thorsteinsson: Hvussu gomul er bygdin (feröeri nyelven). Heimabeiti. (Hozzáférés: 2009. szeptember 16.)
↑Sandavágur (angol nyelven). faroestamps.fo, 2005. március 28. (Hozzáférés: 2009. május 15.)[halott link]