A nemesi származású hidasnémetiFerdinandy-család sarja. Édesapja, hidasnémeti Ferdinandy Bertalan (1821-1894),[1] királyi tanácsos, Abaúj vármegye első alispánja, Kassa, Eperjes, Bártfa és Kisszeben szabad királyi városok főispánja, édesanyja, brünwaldi Rozeth Johanna (1834-1902) volt.[2] Gyula unokaöccse, hidasnémeti Ferdinandy Mihály (1912-1993) író, történész, volt.
Középiskolai tanulmányait Kassán végezte, majd Budapesten szerzett jogi doktorátust és tanári képesítést.
Pályafutását Abaúj-Torna vármegye szolgabírójaként kezdte 1895-ben, ezután 1901-ben aljegyző, 1906-ban pedig már a vármegye főjegyzője. 1912-1919 között a Kassai Királyi Jogakadémia tanára. 1918-ban az akadémia dékánjává nevezték ki. 1920-22 a garbócbogdányi kisgazdapárti nemzetgyűlés képviselője volt.
1920-ban márciustól júliusig a Simonyi-Semadam kormány igazságügyminisztere. Ezt a beosztását a Teleki kormányban belügyminiszteri tisztségére cseréli le, amit 1920 júliusától 1921 februárjáig töltött be.
1917-ben Kassáról végleg 50 holdas abaújvári birtokára költözött.
Igazságügyminisztersége alatt tett főbb intézkedései: az árdrágító visszaélésekről szóló törvény meghozatala, valamint a vagyon és személyiség védelemről szóló törvény elkészítése.
Belügyminisztersége idején született meg a megyei és községi választásról szóló törvény, valamint a nemzetgyűlés választójogi reform átalakításának előkészítése. Mindkettőben tevékenyen részt vett.
Családja
1900-ban Jánokon vette feleségül a nemesi származású Sziklay Klárát (1881-1969),[3] aki Sziklay Ede (1812-1900), Gömör-Kishont vármegye táblabirája, főszolgabíró,[4] és egerfarmosi és brezovai Brezovay Klára (1859-1938)[5] lánya volt. Ferdinandy Gyula és Sziklay Klára házasságából két gyermek született: