Alsókubintól 11 km-re északkeletre, az Árva jobb partján fekszik.
Története
1420-ban „Lehota” néven említik először. A falu a 15. század elején keletkezett, az árvai kincstári uradalomhoz tartozott, majd 1587-ben a Thurzóktól Abaffy János kapta adományba. A család két kastélyt is épített itt, egyiküknek már csak romjai láthatók. Lakossága a 18. században megnövekedett.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Felső Lehota. Tót falu Árva Várm. földes Ura Abafy Uraság, a’ kinek Kastéllyával jelesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik Árva vize mellett, Dlhámon alól, határja jó, vagyonnyai külömbfélék.”[2]
Fényes Elek1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lehota (Felső), tót f., Árva vármegyében, 612 kath., 22 zsidó lak. 42 sessio. Több uri lakházak. F. u. az Abaffy fam.”[3]
A magyarországi településnevek 20. század eleji rendezése (névmagyarosítás) során a községi törzskönyv-bizottság 1906-ban a „Felsővágás” elnevezést javasolta a község számára, de ez nem vált hivatalossá. A trianoni diktátumigÁrva vármegyeVári járásához tartozott.
Itt született 1732-ben és hunyt el 1817. március 15-én nagy abafalvi és felső lehotai Abaffy Ferenc nagybirtokos, politikus, Árva vármegye alispánja, a Martinovits-társaság tagja.
