Faremoutiers

Faremoutiers
Városháza
Városháza
Faremoutiers címere
Faremoutiers címere
Közigazgatás
Ország Franciaország
RégióÎle-de-France
MegyeSeine-et-Marne
KerületMeaux
TelepüléstársulásBrie des Moulins községtársulás (Pommeuse, Faremoutiers, Guérard, Dammartin-sur-Tigeaux)
PolgármesterNicolas Caux (2014–2020)
INSEE-kód77176
Irányítószám77515
Népesség
Teljes népesség3013 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség226 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság89-132 m
Terület10,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 48′ 01″, k. h. 2° 59′ 46″48.800278°N 2.996111°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 01″, k. h. 2° 59′ 46″48.800278°N 2.996111°E
Faremoutiers weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Faremoutiers témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Faremoutiers és a Brie-vidék térképe, 1698. Alexis-Hubert Jalliot metszete. Részlet a meaux-i püspökség térképéből

Faremoutiers (ejtsd: fármutyié), község Franciaországban Seine-et-Marne megyében, Île-de-France tartományban.

Földrajzi fekvése

Párizstól 50 km-re keletre helyezkedik el a sajtgyártásáról híres Brie-vidéken, a Párizsi Medencében.

Története

620-ban Sainte Fare (Burgundofara, Szent Fára) (született kb. 615 - 643/ 655) apáca apátságot alapít a helyen. Faremoutiers nevének jelentése : Fare monostora. A Nagy Forradalom alatt az apátságot föloszlatják. Az apátság 1931-ben alakult újjá.

Lakossága

Turisztikai látnivalók

  • A Faremoutiers-i Miasszonyunk és Szent Péter Bencés Apátság (Abbaye bénédictine Notre Dame et Saint Pierre) [1] Archiválva 2010. április 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (franciául) [2] (franciául). Coulommiers-tÅ‘l három kilométer távolságra fekszik.
  • Saint Sulpice templom (L’Église Saint Sulpice), 12. század
  • Szent Fára kastély (Le Château Sainte Fare, « Maison Blanche Â») Épült 1865 körül.
  • A Szegények Kapuja (La Porte des Pauvres) (Az apátság falában).

A helységhez kötődő személyiségek

Jegyzetek

  1. ↑ Populations légales 2021

További információk

Irodalom

  • Eugène de Fontaine de Resbecq, Histoire de Faremoutiers. Éditions Res universis, 1991. ISBN 2-87760-669-4 (franciául)