A helység föltehetőleg római eredetű (Castrum Columbarium, Colombarius). A középkori Collomiers névváltozatból alakult ki a mai Coulommiers elnevezés. Várfalait I. Klodvig frank király építtette. I. Theobald1080-ban zárdát építtetetett a mai központ Moncel-nek nevezett részében. II. Theobald1172-ben csatornát (Le brasset des Tanneurs) építtetett a helységnek : hét évszázadon keresztül a Le brasset des Tanneurs mentén létrehozott cserzővarga-műhelyek képezték a város fő iparágát. 1173-ban épült meg a Templomos Lovagrend Parancsnoksága. A százéves háború alatt a város az angolok birtokába került. 1595-ben De Longueville hercegnő Doullens pikárdiai településen elesett férjének az emlékére kastélyt építtett Coulommiers-ben. A francia forradalom alatt a város irattára megsemmisült. 1851-ben börtön épült a helységben.
Népesség
1793-ban 3 600, 1896-ban 6 323, 1954-ben 8 561, 2007-ben 13 649 lakosa volt.
Turisztikai látnivalók
A Templomos Lovagrend Parancsnoksága (Commanderie des Templiers). Épült a XII. században. 1966-ban nemzeti aláírásgyűjtési kampány mentette meg a lebontástól. A példás alapossággal fölújított és gondozott épület-csoport, valamint a hozzá tartozó középkori kert (Jardin Médiéval) a helyi Iparitanuló-képző Központ (CFA, Centre de Formation Apprenti) közvetlen szomszédságában található.
Église des Capucins, Kapucinus-templom. 1625-ben szentelték föl. Catherine de Gonzague, Longueville hercegnője (duchesse de Longueville) építtette. 33 méter hosszú, 16 méter magas. Jelenleg a Városi Múzeum székhelye.
Városi Liget. Itt találhatóak a Catherine de Gonzague hercegnő által épített várkastély és felvonóhíd XVII. századi maradványai.
Maison de Valentin de Boulogne (1591–1634), XVII. századi festő szülőháza
A korábbi börtön épülete. Épült 1851-ben a Brasset des Religieuses csatorna és a Grand Morin folyó határolta szigeten. Napjainkban itt található a Városi Könyvtár.
Sajtcsarnok (Halle aux fromages). Itt árulták a vidék híres, mindmáig gyártott sajtjait (Brie, Coulommiers). Épült 1887-ben.
Városi Színház, XIX. század
Église Saint-Denis-Sainte-Foy-templom. Épült 1911-ben.
A várost jelenleg is számos, festői szépségű csatorna (brasset) szeli át és öleli körbe.
Események, rendezvények
Nemzetközi Sajt- és Borvásár (Foire Internationale aux Fromages et aux Vins). Minden év Virágvasárnapjának a hétvégén kerül megrendezésre átlagosan 65 ezer résztvevővel.
Jacques d’Armagnac, Nemours hercege. 1477-ben lefejezték.
Jean de La Fontaine fabulaköltő a Château de Montauglaust kastélyban töltötte nyári vakációit a nagyanyjánál.
Mme de La Fayette írónő La princesse de Clèves című regényének cselekménye Coulommiers-ben játszódik.
Pierre Nicolas Leroy de Montflaubert (1742–1794), kisnemes, forradalmár, Coulommiers polgármestere a francia forradalom idejében. Kortársai Dix Août-nak („augusztus 10-ének”) nevezték. Thermidor után guillotine alá küldték.
Louis de Funès színész a helységben végezte tanulmányainak egy részét.
Philippe Pichon író, XX. század
Pierre Mortier író, Coulommiers polgármestere (1924–1941), képviselő (1932–1936), ellenálló, a Château de Montanglaust kastély tulajdonosa
André Dhôtel író, a Jules Ferry líceumban tanított
Bertrand Flornoy (1910–1980), Coulommiers polgármestere, etnológus, régész. Az Amazonas vidékén vezetett számos fölfedező expedíciót. A Francia Fölfedezők Társaságának (Société des explorateurs français) az elnöke volt.
Guy Drut, Coulommiers polgármestere (1992–2008), arany- és ezüstérmes olimpiai bajnok (110 méteres gátfutás), sportügyi miniszter