A fülcsiga (Radix auricularia korábban, Lymnaea auricularia) a csigák (Gastropoda) osztályának tüdőscsigák (Pulmonata) rendjébe, ezen belül a mocsári csigák (Lymnaeidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
A fülcsiga Európában és Ázsiában mindenütt megtalálható, de nem gyakori. Az Amerikai Egyesült Államokba betelepítették ezt a csigafajt.
Alakjai
A fülcsigának két alakja van:[1]
- Radix auricularia f. tumida (Held, 1836)
- Radix auricularia f. subampla (Ehrmann, 1933)
Megjelenése
A fülcsiga háza széles fül alakú, tekercse rövid, hegyes, a ház magasságának legfeljebb egyhatod részét teszi ki, vagyis rövidebb, mint a szájadék. Az utolsó kanyarulat nagy és fül alakúan erősen kiöblösödött; a szájadék szegélye szélesen kiterül. A ház 25-35 milliméter magas és 25-30 milliméter széles. Színe világos sárgásbarna. Az állat teste szürke, sötét foltokkal tarkított köpenye a ház vékony héján áttetszik.
Életmódja
A fülcsiga álló- és folyó-, növényzettel dúsan benőtt vizek lakója. Brakkvízben is megél.
Szaporodása
Mint valamennyi tüdőscsiga, a fülcsiga is hímnős. A párosodásban azonban többnyire egyneműen vesz részt, vagyis az egyik állat hímként, a másik nőstényként viselkedik.
Jegyzetek
- ↑ Glöer, P. 2002 Die Süßwassergastropoden Nord- und Mitteleuropas. Die Tierwelt Deutschlands, ConchBooks, Hackenheim, 326 pp., ISBN 3-925919-60-0, page 213-214.
Források
