PROFILPELAJAR.COM

	Föníciai ábécé
Típus	abugida betűírás
Nyelvek	föníciai
Időszak	Kr. e. 1050 után
Irány	jobbról balra
Felmenő írásrendszerek	ugariti ábécé; ókánaánita
Leszármazott írásrendszerek	héber; arámi; görög; stb.
Unicode-tartomány	U+10900 – U+10915
ISO 15924	Phnx
	A Wikimédia Commons tartalmaz Föníciai ábécé témájú médiaállományokat.

A cikk ókori sémi írások karaktereit tartalmazza. Speciális támogatás nélkül a betűk helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

A föníciai ábécé az egyik elfogadott álláspont szerint az ókánaánita ábécé leszármazottja, azonban az ugariti ábécé esélyesebb jelölt erre történeti és írástörténeti okokból. Az ugariti ábécét viszonylag későn ismerték meg, amikor az írás keletkezéséről már kialakult egy elfogadott elmélet. Létezését a hagyományoknak megfelelően i. e. 1050 óta tartjuk számon. Az ábécét a föníciaiak használták északi-sémi nyelvük lejegyzésére. Az ábécé modern leszármazottai közé tartozik a héber ábécé, a görög ábécé, a latin írás és a cirill ábécé is, bár a görög ábécé nevei jobban hasonlítanak az ugariti ábécé megfelelő betűihez. Csakúgy, mint az ókánaánita, a föníciai is mássalhangzóírás, amely nem tartalmaz jeleket a magánhangzókra – ezek kimaradtak a leírt szövegből. Az első ábécé, amely már a magánhangzókat is jelölte, a görög ábécé volt.

Föníciai feliratokat számos, a Mediterráneum környékén található korábbi föníciai város és gyarmat területén találtak, mint például a ma Libanonban elhelyezkedő Bübloszban, és a tunéziai Karthágóban. A később felfedezett leletek az ókori Egyiptomban történt használatot is igazolják.

Az ábécé

betű (kép)	unicode U+…	név	jelentés	hang	megfelelő betű…
betű (kép)	unicode U+…	név	jelentés	hang	az ugaritiban	az etruszkban	a rovásírásban	a héberben	az arabban	a görögben	a latinban	a cirillben
	10900 𐤀	álef	ökör	ʼ	𐎀		/	א	ﺍ	Αα	Aa	Аа
	10901 𐤁	bét	ház	b	𐎁			ב	ﺏ	Ββ	Bb	Бб
	10902 𐤂	gimel	teve	g	𐎂			צ ג	– ﺝ	– Γγ	Cc Gg	Цц Гг
	10903 𐤃	dálet	ajtó	d	𐎄			ד	ﺩ، ذ	Δδ	Dd	Дд
	10904 𐤄	hé	ablak	h	𐎅			ה	ﮬ	Εε Ηη	Ee Hh	Ее, Єє Хх
	10905 𐤅	váv	horog	w	𐎆	/ –	–	ו	ف – – ﻭ ي	– – (ϝ) – Υυ	Ff Uu Vv Ww Yy	Фф Уу Вв – –
	10906 𐤆	zajin	fegyver	z	𐎇			ז	ﺯ	Ζζ	Zz	Зз
	10907 𐤇	hét	kerítés, sövény, fal (esetleg hajfürt)	ḥ	𐎈			ח –	ﺡ، خ –	– Ηη	Hh Ee	Хх Ее
	10908 𐤈	tét	kerék	ṭ	𐎉	/	/	ט	ﻁ، ظ	Θθ
	10909 𐤉	jod	kéz	y	𐎊			י	ﻱ، ى	Ιι	Ii, Jj	Йй
	1090A 𐤊	khaf	tenyér	k	𐎋	/		כ, ך	ﻙ	Κκ	Kk	Кк
	1090B 𐤋	lámed	ösztöke	l	𐎍			ל	ﻝ	Λλ	Ll	Лл
	1090C 𐤌	mém	víz	m	𐎎			מ, ם	ﻡ	Μμ	Mm	Мм
	1090D 𐤍	nun	hal v. kígyó	n	𐎐			נ, ן	ﻥ	Νν	Nn	Нн
	1090E 𐤎	számeh	támaszték, pillér	s	𐎒			ס		Σσς, Ϡ	Ss	Сс
	1090F 𐤏	ajin	szem	ʼ	𐎓	/		ע	ﻉ، غ	Οο	Oo	Оо
	10910 𐤐	pé	száj	p	𐎔			פ, ף	ﻑ	Ππ	Pp	Пп
	10911 𐤑	cádi	papirusz v. vadászat v. szöcske/sáska	ṣ	𐎕	/ /		צ, ץ	ﺹ، ض			Цц Чч
	10912 𐤒	kof	majom	q	𐎖			ק	ﻕ	ϙ	Qq
	10913 𐤓	rés	fej	r	𐎗			ר	ﺭ	Ρρ	Rr	Рр
	10914 𐤔	sin	fog	š	𐎌			ש	س، ش	ϻ	–	Шш
	10915 𐤕	táv	jel	t	𐎚			ת	ﺕ، ث	Ττ	Tt	Тт

Jellemzői

A jeleket vízszintesen jobbról balra írtak, kezdetben nem használtak szóközt, majd később kis pontokkal, vonásokkal különítették el a szavakat egymástól.

A betűk nevei az általuk eredetileg ábrázolt fogalom nevéből erednek. Ezeket szó szerint átvette tőlük a héber. A göröggel kapcsolatban általános vélemény, hogy bizonyos fokú változtatással innen vették át a hangok neveit, azonban a görög nevek inkább hasonlítanak az ugariti ábécé megfelelő hangjainak elnevezésére.

Csak mássalhangzókat írtak le, így a szavak mondatbeli jelentéséből, a szövegösszefüggésből kellett az olvasónak a hiányzó magánhangzókat kikövetkeztetni.

Története

A föníciaiak kezdetben az egyiptomi hieratikus írást használták, majd az i. e. 14-13. században alakították ki a saját ábécéjüket, nagyjából egy időben a görög ábécével. A létrejöttében az ugariti ábécé számottevő szerepet játszhatott, az ékírásos ábécét egyszerűsítették és papiruszra írható formájúvá változtatták, néhány hangzót elhagytak. Éppígy szerepet kapott az írásrendszer kialakításában az ókánaánita ábécé is, amelynek egy képi jeleit szintén egyszerűsítették.

A föníciai írás legnevezetesebb fennmaradt emléke az úgynevezett moábita kő. Ezt a követ francia kutatók találták meg a Holt-tenger közelében 1868-ban. A kő az i. e. 9. századból származik, és Mésa, moábi király győzelmeit örökíti meg.

A föníciai és a görög ábécé kapcsolata

A görög írás és a föníciai közös eredetét a két nyelv betűneveinek feltűnő hasonlatossága is jól mutatja, amely közös eredet esetleg az ugaritira vezethető vissza, mint hármuk közül a legrégebbi. Egyes esetekben az ugariti közelebb áll a göröghöz, mint a föníciai:

föníciai	görög	ugariti
alef	alpha	alpa
bét	béta	beta
gimel	gamma	gamla
dálet	delta	delta
hé	epszilon	ho
zajin	(d)zéta	zeta
hét	éta	ho
tét	théta	tet
ajin	ióta	ain
kof	kappa	kaf (kopa)
lámed	lambda	lamda
mém	mü	mem
nun	nü	nun
–	kszí	(szamka)
(ajin)	omikron	(ain)
pé	pí	pu
rés	ró	rasa
számeh	szigma (szumma)	szamka
táv (tét)	tau	to (tet)
(váv)	üpszilon	uo
–	fí	–
khaf	khí	kha
–	pszí	–
(ajin)	ómega	(ain)
föníciai	görög (ősi írásjelek)	ugariti
kof	koppa (ϙ)	kopa
számeh	szampí (Ϡ)	szamka
sin	szan (ϻ)	sin

Az az ókori görög szokás, hogy a sorvezetés jobbról balra halad, ugyancsak a föníciai írásból ered, és a görögök csak később tértek át a balról jobbra haladó sorvezetésre.

Irodalom

Dobos Károly Dániel: Sém fiai – A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története (Pázmány Egyetem eKiadó és Szent István Társulat: Budapest, 2013) 366-369.