Szárnyának fesztávolsága 22–26 mm; az első szárny felső szegélyének hossza 12–15 mm. Elülső lábának tibiája tüskés.
A hím szárnyainak alapszíne ragyogó sötétkék. A szárny fekete szegélye nagyon széles, az erek ugyancsak feketék. A sötét sejtvégi folt keskeny, sötét árnyéka többnyire jól látható, a rojt hófehér. A hátsó szárny fekete szegélye mellett az erek között fekete foltok sorakoznak. A szárnyak fonáka füstösszürke, barnásszürke, sőt egészen világos kékesszürke is lehet. Rajzolata erőteljes, a fekete pontok körül fehér gyűrűvel. A hátsó szárny szalagja sötét narancsvörös, a külső pontsor pettyeit rendszerint ezüstös pikkelyek díszítik. Középtéri foltsora és a szegélytér narancssárga rajzolata között széles, szinte egymásba folyó, fehér nyílhegyfoltok ötlenek szembe.
A nőstény szárnyainak felszíne sötétbarna, tőterében nincsenek kék pikkelyek; rojtja piszkosfehér. A szárnyak fonákja olyan, mint a hímé. A belső ívfoltok laposak, inkább sapkaszerűek.
Nevét hátsó szárnyfonákjának szegélyfoltsoráról kapta, ugyanis mindegyik fekete foltocskában fényes pikkelyek ülnek. A szárnyak fonákján a vörös szalag teljesen kitölti a belső ívfoltok és a külső pontsor közötti részt; némi fehér szín csak a külső pontsor és a szárny szegélye közötti, igen keskeny zónában látható.
A két nemzedék mérete különbözhet. A hím fekete szegélyének szélessége, a fonák alapszíne és a nőstény fölső narancssárga szalagjának mérete változhat (a szalag olykor el is tűnhet).
A karcsú hernyó zöld vagy vörösesbarna, oldalán világos vonalakkal. Hátcsíkja fehérrel szegett ibolyásvörös.
Életmódja, élőhelye
Réteken, utak mentén mindenütt előfordul. Bolygatatlan környezetben épp úgy megtalálni az alföldeken, mint a hegy- és dombvidékeken.
Élőhelyéhez ragaszkodik; a hímek territóriumot tartanak, és sokszor csapatosan szívogatnak nedves földön, ürüléken vagy elhullott állatok tetemein. Elsősorban lila színű virágokat látogatnak. A nőstények keveset mozognak.
A hernyó életének utolsó időszakát Lasius hangyák bolyában tölti. Korai időszakukban az egyes populációk hernyói általában monofágok (a hernyó egyetlen tápnövényre specializálódott), viszont a tápnövény populációnként más és más — egyetlen közös vonásuk, hogy pillangósvirágúak:
-Copula.jpg)
