Mária Beatrix Rikarda hercegnő 1750. április 7-én született Modenában, a hercegi székvárosban. Édesapja III. Herkules Rinaldo modenai herceg (1727–1803) volt, Modena és Reggio Hercegség trónörököse (1780-tól III. Herkules néven uralkodó hercege). Édesanyja a Cybo-Malaspina családból való Mária Terézia hercegnő (1725–1790) volt, 1731-től Massa és Carrara Hercegség uralkodó hercegnője, I. Alderano massa–carrarai herceg (1690–1731) leánya.
Szülei házasságából két gyermek született: 1750-ben az első, Mária Beatrix hercegnő. Három évvel később, 1753 januárjában megszületett öccse, Rinaldo trónörökös herceg, aki azonban már májusban meghalt, négy hónapos korában. Mivel a házaspárnak több gyermeke már nem született, az elsőszülött lett a szülők összes címeinek és birtokainak (négy hercegségnek) egyedüli várományosa.
1790-ben Mária Beatrix (már férjezett osztrák főhercegnéként) megörökölte elhunyt anyjának, Cybo-Malaspina Mária Terézia hercegnőnek örökségét, és Massa és Carrara Hercegség uralkodó hercegnője lett (Duchessa Sovrana di Massa e Principessa di Carrara). Megözvegyült apja, Estei Herkules herceg még ugyanebben az évben újra megnősült, ezúttal rangon aluli házasságot kötött Chiara Manini polgárleánnyal, akitől egy fia született, Ercole Rinaldo (1770–1795), Scandiano márkija, Mária Beatrix féltestvére, aki később a hercegi milícia (Milizia Estense) parancsnoka lett. A törvénytelen fiú öröklési igénye azonban nem előzhette meg a törvényes leszármazottét.
Házassága, gyermekei
A négy hercegség egyedüli várományosa igen kívánatos „partinak” számított az európai fejedelmi udvarokban. Mária Beatrix hercegnő kezéért erős versengés indult. Mária Teréziaosztrák uralkodó főhercegnő, német-római császárné, aki 14 élő gyermekét számára a Habsburg-dinasztia számára előnyös módon házasította ki, különösen igyekezett szoros családi kötelékeket szőni a kisebb itáliai monarchiákkal (a Toszkánai Nagyhercegséggel, a Parmai Hercegséggel, a Nápoly–Szicíliai Királysággal). A Modenai Hercegséget is hasonló módon kívánta hozzákötni a Habsburg Birodalomhoz. Ezért egyik legkisebbik fiát, Ferdinánd Károly Antal főherceget (1754–1806) már egészen kicsi korában eljegyezte a modenai herceg egyetlen leányával. Estei Herkules herceg (ekkor még trónörökösként) szívesen beleegyezett a házasságába, mert így biztosítva látta az Estei hercegi birtokok törvényes öröklését.
A házasság boldognak bizonyult. A főhercegi pár megalapította a Habsburg–Lotaringiai-ház Estei (más néven Este-Modenai) ágát (Haus Österreich-Este). 10 gyermekük született, közülük heten érték meg a felnőttkort.
József Ferenc főherceg (*/† 1772), születésekor meghalt.
1780-ban elhunyt Mária Beatrix nagyapja, Estei III. Ferenc modenai herceg, aki egyben Lombardia császári helytartója is volt. Ercole herceg örökölte a modenai hercegi trónt, III. Herkules néven. II. Józsefnémet-római császár saját öccsét, Ferdinánd Károly Antal főherceget, Mária Beatrix férjét nevezte ki Lombardia helytartójává, Milánó székhellyel.
1790-ben Mária Beatrix megörökölte elhunyt anyjának, Cybo-Malaspina Mária Terézia hercegnőnek örökségét, és Massa és Carrara Hercegség uralkodó hercegnője lett (Duchessa Sovrana di Massa e Principessa di Carrara).
1814-ben, a Napóleon bukása után összeülő bécsi kongresszus döntése értelmében Mária Beatrix hercegnő ismét birtokba vehette az anyai örökségét képező két hercegséget. Apai örökségét, Modena és Reggio Hercegségét Mária Beatrix legidősebb fia, Ferenc főherceg vette birtokba, IV. Ferenc néven lépett a modenai hercegi trónra 1815-ben.