Nevével ellentétben az erdőkön kívül megtalálható szántóföldeken, városi parkokban és kertekben is.
Magasabb sziklás hegységekben ritkán fordul elő.
Megjelenése
Az erdei egér a házi egérnél valamivel nagyobb rágcsáló. Hosszúkás testéhez viszonylag hosszú farok tartozik. Szőrzete hátán szürkésbarna, hasán fehér színű. Hátsó lábai hosszabbak mint a mellsők, ezért futás közben ugrálva halad. Gyakran szimatolnak felemelkedve, hátsó lábukon állva. Teste 7–12 centiméter, farka közel 10 centiméter. Súlya 18-35 gramm.
Életmódja
Bár elég gyakori rágcsáló, ritkán lehet megpillantani, mert nagyon félénk, éjszakai állat.
A nappalt üregében tölti, csak alkonyatkor indul táplálékot keresni.
Föld alatti járatrendszerben lakik, melynek két kijárata van.
Itt találhatók éléskamrái, melyekben nagy mennyiségű eleséget raktároz télire.
Általában több állat él a föld alatti üregekben.
Az utódok az alagútrendszer mélyén, jól kibélelt fészekkamrában jönnek világra.
Télire a fészekkamrát is éléskamrának használja, és magvakat halmoz fel benne.
Az erdei egér elsősorban magvakkal, mogyoróval, makkal, bogyókkal, gyümölcsökkel és rügyekkel táplálkozik.
Ezt kiegészíti kis mennyiségű rovartáplálékkal.
Szaporodása
A szaporodási időszak az időjárástól függően áprilistól októberig-novemberig tart.
Évente akár négyszer is szaporodik.
A nőstény 22-26 napos vemhesség után általában 4-9 kölyköt ellik.
Az utódok 1-2 grammosan, csukott szemmel és csupaszon jönnek a világra.
Szemük 12-14 naposan nyílik ki, ekkor már szőr borítja testüket.
Ivarérettségüket 8 hetes korban érik el.
Élettartamuk a természetben rövid, 3 hónap-1 év között mozog. Fogságban akár 4 évig is elélhetnek.
Ellenségei
Az erdei egér sok ragadozó számára jelent fontos táplálékforrást.
Fő ellenségei a rókák, a menyét, a nyest, a borz és a macska.
Bagolyköpetekben is rendszeresen találnak erdei egér maradványokat.
