Elo Viiding

	Elo Viiding
	Elo Viiding Tallinnban 2010. május 8-án
Született	1974. március 20. (51 éves); Tallinn
Álneve	Elo Vee
Állampolgársága	észt; szovjet;
Házastársa	Jaanus Adamson
Szülei	Riina Viiding; Juhan Viiding
Foglalkozása	költő; író; fordító;
Iskolái	Tallinn Music High School; Tallinn Music School; Tallinn Old Town Adult Gymnasium; Estonian Institute of Humanities;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Elo Viiding témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Elo Viiding (álneve: Elo Vee; Tallinn, 1974. március 20. –) észt költő és író.

Élete

1981-től 1989-ig a Georg Ots Tallinni Zeneiskolába járt, 1992-ig hegedülni tanult. Ezt követően 1994 és 1999 között az Észt Humán Tudományos Intézetben színészi tanulmányokat folytatott. 1992 óta tagja az Észt Írók Szövetségének. Amikor az Észt PEN Klubot 2010. február 3-án újjáalakították, az igazgatótanács tagjává választották.

Irodalmi munkája mellett angol és finn fordítóként, valamint szerkesztőként is dolgozik. Tanít a turkui és a Tallinni Egyetemen.

Első verseskötetét 1990-ben Telg (Tengely) címen, Elo Vee álnév alatt tette közzé. Az álnevet az apja 1995-es haláláig használta. Az első saját nevén kiadott könyve a V című, 1998-ban megjelent gyűjtemény volt. A személyes megközelítés mellett költészetének jellemző tulajdonságai az intellektuális és éles társadalomszemlélet, az irónia és a kritikus gondolkodás. A legutóbbi verseiben fontos a kísérleti modernizmus, amelyet a nyelvi és kompozíciós játékok, valamint a homályos képek jellemeznek.

Családja

Elo Viiding apja Juhan Viiding (1948–1995), költő és színész; nagyapja, Paul Viiding (1904–1962), szintén költő és az Arbujad (Jövendőmondó) irodalmi csoport tagja, nagyanyja, Linda Viiding (1906–2003), fordító volt.

Édesanyja Riina Viiding (1948–) színházi szakember, anyai nagyapja, Kaljo Kiisk (1925–2007) színész, filmrendező és politikus volt. Elo Viiding férje Jaanus Adamson (1966–), irodalomkritikus.

Művei

Telg (versek, 1990) Tengely
Laeka lähedus (versek, 1993) A doboz közelsége
Võlavalgel (versek, 1995) Adósságfényben
Ingelheim (próza, 1995)
V (versek, 1998)
Esimene tahe (versek, 2002) Az első akarat
Teatud erandid (versek, 2003) Bizonyos kivételek
Selge jälg (versek, 2005) Egyértelmű jel
Püha Maama (próza, 2008) Szentföld
Meie paremas maailmas (versek, 2009) A jobb világunkban
Kestmine (versek, 2011) Halogatás
Nõelad (versek, 2013) Tűk
Teadvuselooja (versek, 2016) A tudatosság alkotója
Ainult armastusest (versek, 2019) Csak a szerelemért

Jegyzetek

↑ Eesti biograafiline andmebaas ISIK (észt nyelven). Estonian biographical database . (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Elo Viiding című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.