PROFILPELAJAR.COM

	Donji Muć
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Split-Dalmácia
Község	Muć
Jogállás	falu
Irányítószám	21203
Körzethívószám	(+385) 21
	Népesség
Teljes népesség	541 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	450 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 43° 41′ 42″, k. h. 16° 27′ 36″43.694861°N 16.460137°EKoordináták: é. sz. 43° 41′ 42″, k. h. 16° 27′ 36″43.694861°N 16.460137°E
	Sablon • Wikidata • Segítség

Donji Muć falu Muć községben Horvátországban Split-Dalmácia megyében. A község központi települése, itt találhatók a fontosabb közintézmények.

Fekvése

Split központjától légvonalban 20, közúton 33 km-re északra, a Dalmát Zagora központi részén, a Moseć és a Svilaja hegységek között, az 56-os számú főút mentén fekszik. Településrészei Bidnić, Donja Suvava, Draga, Kmeti, Kula és Plišivica.

Története

Muć eredetileg egy település volt, de a II. világháború után Muć Gornji és Muć Donji részekre vált szét. Muć régi elnevezése Zmina volt és ma újra kezd visszakerülni a köztudatba ez a régi elnevezés. Muć a dalmát Zagora és a középkori horvát Dalmácia központi települése, a horvát államiság egyik bölcsője volt. Muć régi Zmina (Smina) elnevezése már 1078. április 16-án feltűnik – akkor még várként – Zvonimir király egyik oklevelében. Zmina vára a tizenegy ősi horvát zsupánság egyikének székhelye volt. Muć település azonban ennél legalább kétszáz évvel régebbi, amit a Branimir fejedelem idejében a 9. században emelt gornji mući Szent Péter templom régi oltár elő építményébe vésett, 888-ból származó felirata bizonyít. Ezt a feliratot ma a zágrábi régészeti múzeumban őrzik. Zmina neve 1083-ban is említésre kerül Zvonimir király egy adománylevelében, melyben a spliti érsekségnek a Zmina nevű helyen birtokot adományoz („teritorium in loco, qui Smina nuncupatur, illud quidem, quod Conustina niminatur“). A szövegben Conustina a ma Klisszához tartozó Konjsko falunak felel meg. 1185-ben Klissza, Livno, Cetina, Mosor és Poljica mellett a zminai plébániát is megemlítik. A török érkezésével a térség korábbi fejlődése megakadt. Neorić várának eleste után 1538-ban Zmina százötven évig török uralom alatt maradt. Az új hatalommal új lakosság is érkezett a településre. Bár valószínű, hogy a régi lakosság egy része is itt maradt, a jövevények kerültek többségbe. Ők adták a település új Muć nevét is, mely név a Boszniai szandzsák 1528-as összeírásában bukkan fel először. A Muć név a latin „monticellus” (hegyecske) névből rövidült a nép ajkán előbb „munćel”, majd „muć” alakra. A török kiűzése után a település elveszítette korábbi jelentőségét. 1682-ben Cosmi spliti érsek csak a territóriumok között említi, míg a korábban vele egyenrangú Klissza, Cetina, Poljica és Livno „comitatus”, azaz grófságként szerepel. A 18. század elejétől a korábbi Zmina helyett már a Muć név marad használatban. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 793, 1910-ben 965 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. A II. világháború után az addig egységes Muć helyett a Gornji Muć és Donji Muć került használatba. Lakossága 2011-ben 590 fő volt. A községközpontnak alapiskolája, óvodája, önkéntes tűzoltóegylete, orvosi rendelője, három boltja és négy vendéglátó egysége van.

Lakosság

Lakosság változása^[2]^[3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
793	638	768	858	918	965	965	1.072	914	919	945	817	737	717	570	590

Nevezetességei

A Kisboldogasszony (Mala Gospa) tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1890-ben épült. Kőből épített egyhajós épület, homlokzata felett kör alakú ablakkal, legfelül gúla toronysisakos harangtoronnyal, melynek minden oldalán kettős, felül félköríves ablaknyílások láthatók. A templom mellett a domboldalban, a főúttól kőkerítéssel elhatárolt temető található.

További információk

Muć község hivatalos oldala (horvátul)
Zmina története (horvátul)
Hrvatska enciklopedija – Muć Donji i Gornji (horvátul)

Jegyzetek

↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Muć című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Donji Muć című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.