Az 3. "Hadik" Huszárezred a Habsburg Birodalom haderejének részét képező lovasságnak volt a huszárezrede. Az 1867-es Kiegyezést követően az úgynevezett Közös Hadsereg egysége volt, mely katonai alakulatként tevékenykedett az Osztrák–Magyar Monarchia 1918-as felbomlásáig.
Az ezredet 1702-ben Forgách Huszárezred néven állították fel. Ebből az alakulatból alakult ki a későbbi Császári és Királyi 3. gróf Hadik András Huszárezred.
Az ezred 1769-ben kapta az össz lovasságra vonatkozó 32. Lovassági Ezred megnevezést, de egészen 1798-ig az ezredtulajdonos nevén hívták az ezredet, akinek ekkor már nem feltétlen kellett a parancsnoknak is lennie.
Az 1798-as rendszer bevezetésével hivatalosan csak a sorszámot lehetett használni, de a gyakorlatban vegyesen használták a sorszámot az ezredtulajdonosi névvel történő megnevezést is.
1915-ben az összes ezred nevét megszüntették. Ezután az alakulat Császári és Királyi 3. Huszárezred néven szolgált. Ezt a gyakorlatban nem tudták kivitelezni, mivel a háború miatt bevezetett költségcsökkentés nem tette lehetővé új nyomtatványok és pecsétek készítését. Másfelől senki sem tartotta be szívesen ezt a parancsot és továbbra is "Hadik-Huszárezrednek" titulálták az ezredet.
Története
Ez a szócikk vagy szakasz kronológiát használ folyó szöveg helyett. „A cikkek formája a természetes, folyamatos próza.” (Lásd Stilisztikai útmutató.) Kérjük, segíts átírni a szócikket folyó szöveggé!
1792 Az ezred Csehországban állomásozott. Egy osztály Németalföldön harcolt Evrehaillem Assessenél és Cense de Vietnél.
1792 Az ezred többi osztályát és átvezényelték a Németalföldre. Harcok Champagnenál és Croix-au-Bloisnél. Az ezred egységei részt vettek a tirlemonti-, maubeugei-, templeuve-i, annapes lillei-, etreuxi-, mons-eu-pévellei- és cysoingi csatákban. Részt vett a neerwindeni csatában és Marchiennes elfoglalásában.
1793-ban a York-hadtest alá rendelték. Részt vett az absconi és vauxi csatában, ahol Löpper őrnagynagynak és osztályának sikerült nagymennyiségű ágyút lefoglalnia. Részt vett a landreciesi-, tournayi-, tourcoingi-, tongereni- és houtain-st.siméoni csatában.
1795 Járőr-és biztosítási szolgálat Mannheim erődje előtt.
A huszárezred eleinte ezred kötelékben harcolt, majd hadosztály közvetlen huszárosztályként felosztva. A háború vége felé gyalogosként vetették be az ezredet. Majd 1918-ban a felszámolták a győztes hatalmak nyomására.
Megszüntetése
1918 őszén az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően Magyarország kikiáltotta függetlenségét. A frontokon harcoló alakulatokat haza szállították és a fegyverszüneti egyezmény értelmében felszámolták őket. Ez a sors jutott a nagy múltú Császári és Királyi 3. gróf Hadik András Huszárezred számára is. A hivatalos források szerint viszont a Császári és Királyi Hadügyminisztérium alá tartozott és mivel Magyarország függetlenné vált, nem hívhatta volna haza a többnyire magyar sorállománnyal rendelkező ezredet, hogy megszüntethesse. Ezt csak is a K.u.K. Hadügyminisztérium tehette volna meg. Nem tudni pontosan, hogy ez valaha meg is történt-e.
1914. júliusi alárendeltségi állapot
VII. Hadtest – 2. Lovassági Hadosztály – 16. Lovasdandár
Nemzetiség: 68% magyar – 32% egyéb
Ezredparancsnok: Viktor von Mouillard ezredes
Ezredvezénylő nyelv: magyar
Egyenruha: sötétkék atilla aranyozott gombokkal és fehér csákó takaróval
A 3. Huszárezred tizdese téli ruházatban
Szervezete
A XVIII. századi folyamatos hadseregreformok során a lovasságnál az ezredeket négy osztályra, ezen belül nyolc svadronra tagolták. Kialakítottak egy tartalék svadront is 186 fővel, elsősorban az újoncok kiképzésére. Az addigi 2 század = lovassági szervezést felváltotta az immár 2 svadron = divízió szervezés. Vagyis a lovasságnál eltüntették az addig a gyalogságtól átvett kompánia (század) megnevezést és a lovassági század svadron nevet nyert, míg az addigi kétszázadnyi harcászati egység, a svadron új megnevezése divízió (osztály) lett. Szabályozták az ezredlétszámokat, a zászlók alakját, az egyenruha formáját, de a szín ezredről ezredre változott. A fegyverzet továbbra is kard, két pár pisztoly, később rövid karabély. A vezényleti nyelv német maradt, de a nem magyar származású ezredtulajdonosok, illetve ezredparancsnokok döntő többsége – tekintettel, hogy huszárjaikkal magyarul tudjanak beszélni – megtanulták a nyelvet, ha törve is, de megértették magukat.
1860-tól az ezred 2 osztályból állt, ami továbbá három-három századból. Így került bevetésre az első világháborúban.
Az egyes osztályokat a vezetőjükről nevezték el:
az 1. osztály volt az ezredesi-osztály
a 2. osztály volt az alezredesi-osztály
a 3. osztály volt az 1. őrnagyi-osztály
a 3. osztály volt a 2. őrnagyi-osztály
1798-ig az ezredeket tulajdonosuk neve szerint hívták, akiknek ténylegesen vezetniük is kellett az alakulataikat. Minden tulajdonos váltással az ezred új nevet kapott. 1798-at követően hivatalosan csak számozással illették az alakulatokat, de bizonyos esetben, illetve beszédben az éppen aktuális ezred tulajdonos nevén nevezték.
Pont ezek miatt az állandó átnevezések kapcsán nehezen követhető az osztrák-magyar huszárezredek története.
Ez a szócikk részben vagy egészben az K.u.k. Husaren-Regiment „Graf von Hadik“ Nr. 3 című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
