Csíkos szöcskeegér
|
|
|
Természetvédelmi státusz
|
Nem fenyegetett
|
Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 1 000 000 Ft[1]
|
Rendszertani besorolás
|
|
Tudományos név
|
Sicista subtilis Pallas, 1773
|
Szinonimák
|
Szinonimák
|
- Sicista interstriatus (Petenyi, 1882)
- Sicista interzonus (Petenyi, 1882)
- Sicista lineatus (Lichtenstein, 1823)
- Sicista loriger (Nathusius, 1840)
- Sicista nordmanni (Keyserling & Blasius, 1840)
- Sicista pallida Kashkarov, 1926
- Sicista siberica Ognev, 1935
- Sicista tripartitus (Petenyi, 1882)
- Sicista tristriatus (Petenyi, 1882)
- Sicista trizona (Petenyi, 1882)
- Sicista vagus (Pallas, 1779)
- Sicista virgulosus (Petenyi, 1882)
|
|
Hivatkozások
|
|
A csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az ugróegérfélék (Dipodidae) családjába tartozó faj.
Az állat a Sicista emlősnem típusfaja.
Előfordulása
A csíkos szöcskeegér nyílt területeken, Európa keleti és Ázsia nyugati felének erdős sztyeppjein él. Magyarországon helyenként előforduló, igen ritka, fokozottan védett faj. A múlt századból néhány előfordulása ismert az Északi-középhegység, Pest vármegye, valamint az Alföld területeiről.[2] A Kárpát-medencétől a Bajkál-tóig elterjedt. Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetének az állatvilágában is benne van.
Megjelenése
A csíkos szöcskeegér nagyon hasonlít az északi szöcskeegérre (Sicista betulina), de farka valamivel rövidebb, a hátán végigfutó fekete sáv nem olyan szembetűnő.
Életmódja
Éjszakai életmódú, nehezen csapdázható, ezért állományfelmérése nehéz, általában bagolyköpetekből vizsgálják. A többi egérrel ellentétben téli álmot alszik. Táplálékai között rovarok, hernyók és növényi részek szerepelnek.
Jegyzetek
Források