PROFILPELAJAR.COM

	Conrad Gyula
Született	1877. június 25.; Budapest
Elhunyt	1959. június 26. (82 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	festőművész; grafikusművész;
Sírhelye	Új köztemető
	A Wikimédia Commons tartalmaz Conrad Gyula témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Conrad Gyula^[3] (Budapest, 1877. június 25. – Budapest, 1959. június 26.) magyar grafikus és festő.

Élete

Pályáját banktisztviselőként kezdte. Festészeti tanulmányait Vajda Zsigmondnál, később Olgyay Viktornál folytatta. A 20. század elején „hirtelen felvirágzott” grafikusművészet előfutáraként emlegetik.^[4]

1903-tól szerepeltek a Műcsarnok tárlatain fametszetei, rézkarcai és litográfiái. A külföldi tájak és művészet megismerésére 1907-ben Münchenben és Párizsban, 1909-ben Olaszországban tett tanulmányutakat. Részt vett az I. világháborúban, ahol megsebesült, majd haditudósító lett, Albánia területén működve gyűjtött későbbi festői időszakára tájélményeket. Gyűjteményes kiállítását 1918-ban a Nemzeti Szalonban rendezték meg.

Nagy sorozatai voltak az 1913-ban Tavasz Rómában címmel megjelent színes litográfia-album (6 darabos), továbbá az 1925-ben kiadott Magyar Föld című, 8 darabos (3 színes, 5 fekete-fehér) rézkarc-gyűjtemény, mely a falusi magyar élet és a magyar természet nyolc motívumát rögzítette. Részt vett Éber László Művészeti lexikonának munkáiban. Sok könyvillusztrációja jelent meg. 1945 után Szentendrén telepedett le. Számos kitüntetést nyert a hazai és külföldi tárlatokon. Műveinek nagy részét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Egy- és több-színnyomású modern linóleummetszeteiből találhatók példányok a Magyar Képzőművészeti Egyetem Archív Grafikai Gyűjteményében is.

Az 1908-ban alapított szabadkőműves Martinovics-páholy tagja volt.^[5]

Művészete

A sokszorosító grafika minden válfajában alkotott, a fametszettől a rézre maratásig. Maga is nyomta lapjait, tehát minden új darabja a keze műve volt.

A 20. század elején „bekövetkezett az iparművészet és a nyomdaipar fejlődésében is az a fordulat, amely a könyvnyomtatás technikájában megfelelőbb, anyagszerűbb eszközök alkalmazását hozta magával. A festői felfogás divatja csökkenőben volt, és egy grafikusabb jellegű irány tört magának utat. (Kner Izidor)

A könyvnyomtatásban a grafika 1930 felé teljesedett ki: megteremtődött a magyar alkalmazott grafikusok színvonalas gárdája. Megalakult a Magyar Könyv- és Reklámművészek Társasága. 1930. évi kiállításukon Conrad Gyula is szerepelt műveivel. A Kner nyomdával együttműködve ő is készített ún. szigneteket (mai szóval) vállalati emblémákat.^[6]

Társasági tagság

Martinovics-páholy tagja

Műveiből

A Kalimegdan kapuja, 34x24 cm, papír, grafika
A Pásztorok hódolása, fametszet. In: Erdélyi Helikon, 1930. 1. sz. 2l. Illusztráció.
A római Trinita dei Monti, 38x30 cm, grafika
A San Giorgio Maggiore templom Velencében, 38x28 cm, rézkarc
Albániában, 25x33 cm, grafika
Berat. Albánia, 22x35 cm, papír, grafika
Betsabé, 32 x 24,5 cm, fametszet [1]
Ca d’oro Venezia, 25x26 cm, papír, rézkarc
Csendes vizeken, 27x31 cm, papír, metszet [2]
Estefelé a Lateran előtt, 40x32 cm, papír, nyomat
Fahordás Erdélyben, 27x29 cm, papír, metszet
Fürdőzők, 1939. 29,5x38,5 cm, rézkarc
Hajógyárban, 27x25 cm, rézkarc
Halászbárkák, 52x46 cm, olaj
Három királyok, 1930, rézkarc. In: Nyugat, 1930. 17. sz. [3]
Hegyvidék, 22x36 cm, akvarell
Hmalinat Albániában, 35x45 cm, gouache
„Jegenyés táj”, (színes fametszet) Zádor Istvánnak 1906-ban dedikálva.
Kilátás a Kálváriáról, 42x39 cm, rézkarc
Lovasszekér, 1906 körül, fametszet. (Szakképzés során készült hallgatói munka. Magyar Képzőművészeti Egyetem Gyűjteménye)
Madonna del Sasso, 38x28 cm, papír, rézkarc
Mária és a kisded, 33x25 cm, rézkarc
Michelangelo kupolája, 30x27 cm, papír, nyomat
Müncheni külváros, 39x31 cm, papír, metszet
Nápoly, 31x42 cm, papír, rézkarc
Nyári est az Arno partján, 32x22 cm, metszet
Piazza dei banchi Genovában, 34x26 cm, papír, rézkarc
Régi idők emléke, 50x35 cm, fametszet (Ajánlás: Pécsi [József] barátomnak szeretettel Conrad Gy 1932. VI. 24.)
Római látkép, 33x25 cm, színes litográfia
Santa Maria Maggiore, 37x27 cm, papír, nyomat
Septimius Severus diadalíve Rómában, 32x39 cm,
Tábor, 36x26 cm, ceruza
Tájkép, 43x31 cm, olaj
Tájkép, 60x45 cm, olaj
Tavaszi reggel a Forumon, 37x30 cm, papír, nyomat
Tivoli, 38x28 cm, rézkarc
Tükröződő házak, 24x29 cm, rézkarc
Vajdahunyad, 20x14 cm, rézkarc
Velence, 24x30 cm, rézkarc [4]^{[halott link]}
Velencei ünnep, 27x36 cm, rézkarc
Velencei óratorony, rézkarc. In: Művészet. Szerk.: Lyka Károly, 1912.[5]
Veronai utcarészlet, 37x22 cm, rézkarc
Zermatt, 1930, rézkarc. In: Nyugat, 1930. 17. sz. [6]

Könyvillusztrációi

Pesti évkönyv. Feljegyzések a magányban és a piarcon, (sic!) sóhajtással és reménynyel az évekből, mikor mindenki rongyos volt Magyarországon. Krúdy Gyula írásában. (Budapest) 1921. Kiad. Sacelláry. 141. lap 1 sztl. lev. Készült 400 kézzel számozott példányban.
Victor Hugo: A Rajna I-II. (Sorozat: Hugo Viktor összes regényei és elbeszélései). Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, Budapest. Év n.
Victor Hugo: A nyomorultak, I-VIII. (Sorozat: Hugo Viktor összes regényei és elbeszélései). Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, Budapest. Év n.
Victor Hugo: A párizsi Notre Dame I-II. (Sorozat: Hugo Viktor összes regényei és elbeszélései). Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, Budapest. Év n.
Victor Hugo: A kis Napoleon. (Sorozat: Hugo Viktor összes regényei és elbeszélései). Christensen és Társa-Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, Budapest. Év n.
Émile Zola: Párizs gyomra I-IV. Flaubert Daudet. Szerk.: Ambrus Zoltán. (Sorozat: Zola összes művei.) Négy könyv két kötetben. Christensen és Társa-Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, Budapest. Év n.
Émile Zola: Az emberirtó. Szerk.: Ambrus Zoltán. (Sorozat: Zola összes művei.) Christensen és Társa-Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, Budapest. Év n.
Émile Zola: Rougonék szerencséje I-II. Szerk.: Ambrus Zoltán. (Sorozat: Zola összes művei.) Christensen és Társa-Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, Budapest. Év n.
Émile Zola: Szerelem I-II. Szerk.: Ambrus Zoltán. (Sorozat: Zola összes művei.) Christensen és Társa-Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, Budapest. Év n.
Lev Nyikolajevics Tolsztoj: Úr és szolga. A sötétség hatalma. Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, Budapest. Év n.

Borítóterv

Honoré de Balzac: A Nucingen-ház – Sarrasine. (Sorozat: Balzac mesterművei) Christensen és Társa Gutenberg könyvkiadó vállalat. Illusztrátor: Charles Huard. Budapest. Év. n.

Jegyzetek

↑ ^a ^b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC02469/02524.htm, Conrad Gyula, 2017. október 9.
↑ ^a ^b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
↑ Nevét számos forrás Conrád formában írja.
↑ Nyugat, 1926. 5. szám Elek Artúr Conrad Gyula új rézkarcalbuma.
↑ 100 éves a Martinovics páholy. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 1.)
↑ Haiman György A Kner család és a magyar könyvművészet 1882-1944. (Hozzáférés: 2009. január 1.)

Források

Magyar életrajzi lexikon
Elek Artúr Conrad Gyula új rézkarcalbuma. Nyugat, 1926. 5. szám
A MKE Képgrafika Tanszékének Archív Grafikai Gyűjteménye 1906-1949 Archiválva 2008. december 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
Erdélyi Helikon Adatbank

Irodalom

Iniciálé Krúdy Gyula Pesti évkönyvéhez. In: Erdélyi Helikon, 1931. 3. sz. 201. lap.
Patkó Károly: Conrad Gyula. In: Magyar Grafika, 1932. 3–4. 36–37. oldal