Patkó Károly és Aba-Novák Vilmos kortársak voltak, Aba-Novák egyetlen évvel született korábban, mint Patkó Károly, s egyazon évben, 1941-ben haltak meg mindketten. Aba-Novák nem lehetett Patkó mestere, mint ahogyan sajnos terjed a szakirodalomban. Egymás művészetét figyelemmel kísérték, gyakran egy műteremben vagy ugyanazon ég alatt (Felsőbánya, Igló) alkottak, nyilván sokat tanultak egymástól. Mindketten ugyanahhoz az iskolához, a római iskolához tartoztak, stílusuk is hasonló. Dinamikusabb, híresebb, talán termékenyebb is volt Aba-Novák, de figyelnünk kell mellette Patkó Károly gazdag témaválasztására, igényes festői és rézkarcolói munkásságára.
Patkó szigorú rajzos tanulmányú, összefoglaló és egyben monumentalitásra törekvő stílusban adott elő. Az első világháború után Berény Róbert városmajori műtermében festett Aba Novák Vilmossal és Korb Erzsébettel. Az 1920-as évek közepén nyaranként Aba Novák Vilmossal, Bánk ErnővelFelsőbányán festettek. 1927 és 1928 nyarán Igalra mentek festeni. Bánk Ernő kiváló portréfestő volt, mind Patkó Károly, mind Aba Novák Vilmos tükörképét megfestette. Patkó kiváló rézkarcoló volt, akárcsak mestere, Szőnyi István.
1922-ben a Belvederében, 1923-ban a Helikonban, 1924., 1927. és 1932-ben az Ernst Múzeumban szerepeltek képei kollektív kiállításokon. Számos képe került magántulajdonba és számos képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria.
Művészete
Az expresszionista és konstrutivista irányzatot sajátosan ötvözte a novecentoneoklasszicista irányával. Nem volt túl ismert festő, talán mert nem kapott köztéri alkotásokra megrendelést. Erőssége volt a figurális ábrázolás, összefoglaló tájképek festése, mitológiai, bibliai és szociális témák megragadása és a rézkarcolás.
Rézkarcain is hasonló témákat ábrázolt, mint festményein, kiváló rajzkészsége és kompozícióteremtő képessége segítette őt a rézkarcolásban .A legújabb komputerrel végzett festmény vizsgálatok( MJ Horváth) feltárták, Patkó minden munkáján rejtett aláírásokat használt.Ezek a rejtett jelzések szabad szemmel általában nem,de számítógép programok használatával megmutathatók.Digitális eljárással vizsgálva Patkó nyugati és magyar kortársainak képeit, a kutatás megdöbbentő eredményt hozott:Patkó rejtett aláírásai megtalálhatók és megmutathatók sok 20.-ik századi, világhírnek örvendő festő képein is.Olyan nevek érintettek, mint Picasso,Matisse,Modigliani,Munch,Dali,Klimt, híres magyar festők és még sokáig lehetne sorolni.Megmutathatók Patkó aláírásai van Gogh,Gauguin,Cezanne közismert festményein is, amely festmények, nyilván jóval később, a nevezett festők halála után készültek.Ha Patkó nem ragaszkodik ahhoz a szokásához, hogy titokban megjelöli a rengeteg képet, amit mások helyett festett, akkor ez a dolog valószínűleg soha nem derül ki.A feltárt tények ismeretében viszont jogos lehet a kérdés:Patkó Károly volt a 20.-ik század legfontosabb festője?! A Magyar Kulturális Minisztérium megvizsgáltatta a digitális Patkó Károly kutatás eredményeit és azt kiemelkedőnek minősítette! Emlékkiállítást rendeztek műveiből 1941-ben, a Nemzeti Szalonban.[6] Legutóbb 2001-ben szerepeltek képei a Magyar Nemzeti Galéria Árkádia tájain. Szőnyi István és köre 1918-1928 c. kiállításon. Szőnyi István képei mellett Patkó Károly, Aba Novák Vilmos, Korb Erzsébet művei keltettek figyelmet.[7]
Művei (válogatás)
Festményei
Ádám és Éva (1920; olaj, vászon, 128 x 113 cm; magántulajdonban)
Csendélet korsóval (Csendélet kék drapériával) (1920; olaj, vászon, 56 x 69 cm; magántulajdonban)
