Cigla

Cigla
Cigla címere
Cigla címere
Cigla zászlaja
Cigla zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
PolgármesterJán Bodrucký
Irányítószám086 37 (pošta Šarišské Čierne)
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség74 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság330 m
Terület4,88 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 21′ 32″, k. h. 21° 23′ 48″49.358889°N 21.396667°EKoordináták: é. sz. 49° 21′ 32″, k. h. 21° 23′ 48″49.358889°N 21.396667°E
Cigla weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cigla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cigla (szlovákul: Cigla, ukránul: Cihla) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése

Felsővízköztől 15 km-re északnyugatra, az Ondava partján fekszik.

Története

A falut a német jog alapján alapították. 1427-ben az adóösszeírásban „Cekla” alakban említik először, ekkor 44 adózó portája volt. 1492-ben „Czygla” a neve. Makovica várának uradalmához tartozott. A 16. században a Serédy család birtoka. A 15. században egy lengyel támadás után elnéptelenedett. 1711-ben is néptelen volt a kuruc háborúk és járványok következtében. 1787-ben 40 házában 229 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CZIGLA. Csigla. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Szirmay Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Vidara vize mellett, Zborovtol egy, és 1/4. mértföldnyire, gazdag esztendőben terem a’ földgye öszi gabonát is, réttye jó, erdeje elég, de más fogyatkozásaira nézve, harmadik Osztálybéli.[2]

A 19. században a Batek családé. 1828-ban 43 háza és 322 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Czigla, orosz falu, Sáros vármegyében, Zboróhoz keletre 1 1/2 órányira, a galicziai országutban: 10 r., 295 g. kath., 17 zsidó lak. Két savanyuviz-forrás. Vizimalom. A makoviczi urad. tartozik.[3]

1912 és 1926 között malom működött a községben. 1916-ban a hadi események során a fél falu leégett. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

1921 és 1930 között fűrésztelepe is volt a falunak. Lakói részben a kelet-szlovákiai ipari üzemekben dolgoztak.

Népessége

1910-ben 178, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 88 lakosából 64 szlovák és 19 ruszin volt.

2011-ben 108 lakosából 59 szlovák és 37 ruszin.

Nevezetességei

  • Görögkatolikus temploma 1908-ban épült késő bizánci stílusban.
  • Kápolnája 1805-1810 között épült.

Jegyzetek

További információk