A Bodrog és a Tisza folyók közé ékelt terület a Bodrogköz, amelynek közlekedési kapcsolatai igen szegényesek voltak sok időn keresztül. Igazi áttörést és gazdasági fellendülést hozott az 1930-ban megépített Balsai Tisza-híd, a háború során viszont sok folyóhíddal együtt a balsai híd is elpusztult.[3] A közlekedési igények kielégítésére, a Rétköz megközelíthetőségére pontonhidat[4] építettek Dombrád és Cigánd között.[5]
Cigándon 1920 és 1994 között két pontonhíd volt a Tiszán. Az elsőt Tokajból szállították át, majd 1944-ben a magyar csapatok felszedték és elvitték. 1952-ben Budapestről hozták el a Margit híd mellett felállított szerkezet egy részét.[6]
A bodrogköziközúti személy- és teherforgalom a Tiszán át többnyire kompon bonyolódott le. A terület megközelítését az elmúlt évtizedekben tovább hátráltatta a keskeny nyomközű Bodrogközi Gazdasági Kisvasút megszüntetése (1976, 1980), így a közútra további terhek hárultak.
A Cigánd és Dombrád térségébe tervezendő állandó híd körvonalai, az 1980-as évek második felében fogalmazódtak meg, de a közlekedési tárca csak 1991-ben határozta el a megépítését.[7]
A megvalósítás
1989-ben teljesen átépítették a polgári Tisza-hidat és új, korszerű gerendahidat[8] építettek. A régi, eredetileg 1938–41-ben Mihailich Győző és Folly Róbert tervei szerint megépített Tisza-híd rácsos szerkezete feleslegessé vált.
1992-ben merült fel annak a gondolata, hogy mivel a régi polgári híd felszerkezete kihasználatlanná vált, azonban az acélszerkezet állapota jó, annak újrafelhasználása indokolt lenne.
Az újrahasznosítás lehetőségét az új, cigándi Tisza-híd építése jelentette, ahol a szerkezet egy új pályalemezzel teljes értékű mederhídként alkalmazható. A problémát az jelentette, hogy az eredeti, mintegy 800 tonna tömegű és 212 méter hosszú szerkezetet közúton szállítható részekre bontani, elszállítani a kb. 100 km távolságra fekvő Cigánd térségbe és ott újra összeépíteni gazdaságilag teljesen indokolatlan lett volna.[9]
A megvalósíthatósági tanulmányok kimutatták, hogy a régi polgári Tisza-híd folytatólagos, rácsos felszerkezete, két darabban leszerelhető úgy, hogy csak a középső támasznál kell megbontani, ráadásul vízi úton felúsztatható, s a Cigánd térségében építendő híd két medernyílásaként összeszerelhető.
Az acélszerkezet leemelése, vízi szállítása és összeszerelése volt az építkezés leglátványosabb része. A leszerelést daru nélkül, bárkákra[10] épített állványszerkezettel, ezek között az emelőgerendák függőlegesen történő hidraulikus[11] mozgatásával oldották meg. A hídszerkezetet két részletben a bárkákra helyezték és a Tiszán felvontatták Cigánd határába.
Az úszóegységeken szállított hídszerkezet
A szállítás során komoly nehézséget okozott a tiszalökiduzzasztóművön való áthaladás, mert a két 106,0 m hosszú szerkezet nem fért be a zsilipbe, csak az uszály. A zsilipelés ezért csak olyan vízhozam mellett volt megoldható, amikor a vízküszöb lehetővé tette a szerkezet zsilipkapuk feletti túlnyúlását.
A másik nehézséget a tokaji vasúti és közúti hidak okozták. Itt a szerkezetet – hogy a hidak alatt átférjen – 2 méter mélységben a vízbe kellett meríteni. A hídépítési szakmában ilyen szerelési és szállítási technológia, folyam feletti hídáthelyezés során, korábban nem fordult elő.[7]
A cigándi Tisza-híd átadása 1994. november 19-én
Említésre érdemes még, hogy itt került sor Magyarországon először, egy folyami híd egy nyílásának egészben történő mozgatására.[12]
A Cigándra megérkezett és a bárkákról a pillérekre helyezett szerkezetet megerősítették és új pályalemezt építettek, így a híd korábbi teherbírásán is lehetett javítani.
Az átszállítással párhuzamosan megépültek az új alépítmények, hídfők és pillérek. A két átszállított acél főnyíláson kívül parti hídrészek is épültek.
A híd hullámtéri felszerkezete ún. szekrény keresztmetszetű, amely a jobb parton (7 x 40 méter nyílású) feszített, monolit[13]vasbeton, amely szakaszos előretolásos technológiával, a bal parton (40 méter nyílású) pedig állványon készült.
Az átmentett mederszerkezeten a kocsipálya szélessége csak 6,50 m, mivel a rácsos főtartók ezt tették lehetővé. Az új építésű ártéri szakaszok szélessége a szabványban előírt értéket követik: 8,50 m.
Ilyen szerelés- és szállítástechnológiával folyó feletti hídépítés, hídáthelyezés különlegességnek számít. A híd átadása óta hasonló elvek szerint épült meg több hidunk is, lényegesen nagyobb tömegeket is mozgatva, azonban ennél a hídnál kivitelezett hosszú és bonyolult szállítási út egyedülálló a magyar hídépítés történetében.[14]
Hivatkozások
Jegyzetek
↑II. Rákóczi Ferencről nevezték el a vásárosnaményi Tisza-hidat is, még 1926-ban annak emlékére, hogy 1703-ban serege Esze Tamás vezetésével itt kelt át a Tiszán.
↑Bodrogközi átkelőhelyek (magyar nyelven). Siska József. [2014. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 30.)
↑Helyreállítása ugyan több alkalommal felmerült, de a mai napig nem valósult meg.
↑Fából készült felszerkezetét, a vízen úszó fahajók vagy pontonok tartják.
↑Dr. Tóth Ernő: Hidak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolc, 1994
Kara Katalin - Tóth Ernő dr. (szerk): Hídjaink. A római örökségtől a mai óriásokig (Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, 2007) ISBN 978-963-06-3045-0
